Öt éve van jelen a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kara Vajdaságban. A szűréseket 2014 decemberében kezdték meg, a háromhetes intenzív kurzusok — eddig kilencet tartottak — 2015-től zajlanak.

A háromhetes intenzív kurzusok a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Magyar Kormány támogatásával, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel közösen valósultak meg.

A Semmelweis Egyetem Pető András Karának munkatársai, konduktorai olyan 0-tól 99 éves korú személyeket mértek fel és szerveztek számukra foglalkozásokat, akiknek központi idegrendszerük veleszületetten vagy szerzetten sérült. A felnőttek esetében ezek az emberek főleg multiplex szklerózissal, Parkinson-kórral, stroke utáni állapottal küzdenek, a gyermek és csecsemőkorúaknál pedig az agyi károsodással születettek mozgáskorlátozottsága a leggyakoribb.

Ahhoz, hogy a foglalkozások sikeresek legyenek, megfelelő szűrésekre van szűkség, amely során a szakemberek pontosan meg tudják állapítani az idegrendszeri károsodás fokát. A felméréseket Nyugat-Bácskában Zomborban, Közép-Bácskában Kishegyes, Közép-Bánságban Muzslyán, valamint a Tisza-mentén, Zentán szervezték meg.

Csuka Pál, Feketéné dr. Szabó Éva, Perpauer Attila (a szerző felvétele)

Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács tagja elmondta, a zentai helyszínű intenzív kurzusokra Vajdaság 32 településéről 204 személy érkezett, a munkát több mint harminc konduktor és egyetemi hallgató segítette, akik itt, Vajdaságban teljesítették a szakmai gyakorlatukat. 2017-ben csoportfoglalkozást is hirdettek, melynek célja a szülői támogatás és összefogás megvalósítása volt.

Feketéné dr. Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékán-helyettese kijelentette, 2014-ben, amikor tagja lett az első tárgyaló delegációnak, maga sem gondolta, hogy 5 év alatt ilyen eredményeket érhetnek el.

— A Semmelweis Egyetem Pető András Karának stratégiájában kiemelt jelentőséget kapott a határon túli konduktív nevelési eljárás bevezetése. Miután az elmúlt ötven évben Ausztráliától Japánig jelen voltunk, úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy ezt a világszerte ismert módszert a határon túli magyarokhoz is eljuttassuk. Rengeteg előkészítés, szervező munka, az erőforrásainkkal való gazdálkodás és tervezés tette lehetővé, hogy már 25 helyen biztosíthatjuk a konduktív nevelést.

A Pető András Karon az óvodás és iskolás korú gyermekek folyamatosan vesznek részt a programban, valamint köznevelési és habilitációs feladatokat is megvalósítunk. A nemzetközi igények azonban egy új típusú eljárást, az intervallum nevelési ellátást hozták magukkal. A rendelkezésre álló három hét arra alkalmas, hogy a konduktor el tudja dönteni, a módszer alkalmas-e az egyén számára. Nagyon fontos, hogy a meglévő tünetek közül mi az, amivel az intenzív időszakban foglalkozni kell annak érdekében, hogy a fejlődés elindulhasson. Emellett a szülőknek kurzusokon magyarázzuk el a konduktív nevelés lényegét, hogy az itt látott, kapott feladatokat otthon is hasznosíthassák – hallottuk dr. Feketéné Szabó Évától, aki hozzáfűzte, az elmúlt öt év alapot ad arra, hogy hosszú távú együttműködésben gondolkodjanak, és az itteni képzési lehetőségeket is számba vegyék.

Csuka Pál, a nemzetközi kapcsolatok koordinátora adatokkal szolgált az eddig elvégzett munkáról:

— 2014–2018 decemberéig közel 1500 gyermeket és felnőttet mértünk fel a Kárpát-medencében, pontosabban a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban. Közülük 1349-et a foglalkozásainkba is bekapcsoltunk. A konduktorok 2175 munkanapot töltöttek a Kárpát-medencében, ebből Vajdaságban 539-et. Összesen 165 konduktor tevékenykedett a határon túli területeken, ami elég magas szám, ha tudjuk, hogy a budapesti intézetünk iskolájában 118 konduktor dolgozik.

Csuka Pál elmondása szerint azt tervezik, hogy ebben az évben a szórványban is tartanak intenzív kurzusokat, hogy az ottani rászorulóknak ne kelljen utazniuk.