Ha az emlékművek mesélni tudnának!

Ha az emlékművek mesélni tudnának!

Milyen kalandos története van a bácskossuthfalvi I. világháborús emlékműnek!

Évtizedekig vártak rá a helyiek, mire felépülhetett, aztán pedig már nem sikerült felavatni. A domborműveket később be kellett vakolni, hogy ne látszódhassanak a honvédek. Ügyes volt a mester, mert újabb évtizedek múlva sértetlenül bukkanhattak elő a korábban parancsszóra eltüntetett, kőbe vésett magyar katonák. A moravicai Kossuth-szobor mögött húzódik a helyi áldozatoknak emelt emlékmű, melynek felújítási munkálatai most kezdődnek. 

A nagy háború száz évvel ezelőtt ért véget, a centenárium alkalmából Magyarország nemzetpolitikai stratégiájához igazodva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tavaly hirdette meg pályázati felhívásait a határon túli településeken felállított, az I. világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek felújítására. Ezzel a lehetőséggel élt Bácskossuthfalva helyi közössége, és 20 millió forint támogatást nyert. 

Az emlékmű a falu központi terén épült, hatalmas, mégis eltörpül az előtte álló Kossuth-szobor mögött. Akárcsak az I. világháború emlékezete március 15-éhez képest -- pedig a legújabb kutatások szerint 300-nál is több moravicai vesztette életét az első világégésben.

Papp Lászlóval, a helyi Monográfia Helytörténeti Egyesület elnökével jártuk körbe az emlékművet, és még szinte oda sem értünk, máris rámutatott a bal oldali domborművön látható cserépmaradványokra. Mindjárt kiderül, miért.

— A lakosság már 1936-ban, amikor a falu a 150. évfordulóját ünnepelte, szeretett volna emléket állítani az I. világháború áldozatainak, ám az akkori hatalom ezt nem engedte. Amikor 1941-ben bevonultak a magyarok, természetesen újra felmerült ez a kívánság, és a magyar igazgatás alatt már az év őszén megszületett a határozat, hogy emlékművet állítanak az I. világháború áldozatainak. A munkálatok 1942-ben kezdődtek és 1943-ban fejeződtek be, Matzon Frigyes budapesti szobrász tervei alapján. Ő tervezte a két domborművet is. A bal oldali három honvédet ábrázol harci jelenetben, a jobb oldalin pedig harcba induló fiát búcsúztatja egy anya a leányával. Ezeket Somorjay Antal és Juhász Gyula budapesti kőfaragó és kőszobrász készítette, az emlékművet viszont Bálint Lajos helybeli kőművesmester és csapata építette. Ez az egyetlen emlékmű, melynek helybeli a kivitelezője, erre büszkék is vagyunk. Az emlékmű felavatására azonban sosem került sor, 1944-re tervezték, viszont akkorra már annyira rossz volt a háborús helyzet, hogy ez meghiúsult, ezért a magyarországi emlékmű-nyilvántartásban nem is szerepel az alkotás! 1945-ig nem bántotta senki szemét, azután viszont a hatalom a lebontásáról döntött. Ellenben a helyi elöljáróság ennek nem tett eleget, hanem bevakoltatta a domborműveket, ugyanazzal a helyi Bálint mesterrel, aki magát az emlékművet építette. Semmiféle megemlékezés nem történt itt 1991 halottak napjáig, akkor az I. világháborús áldozatokon kívül a második világégés és a testvérháborúk áldozatai előtt is fejet hajtottak, gyertyát gyújtottak a történelmi VMDK szervezésében. 2000 októberében, a fordulat után egy spontán megmozdulás keretében az akkori fiatalok eltávolították a domborműveket borító vakolatot. Sértetlenül bukkantak elő az alkotások, mert bizony Bálint Lajos kőművesmester úgy vakolta be őket, hogy egy kis vésővel, kopogtatással az egész burkolat lejött! Mekkora tudása volt a mesternek, hogy így keverte be a maltert! Pedig úgy be volt vakolva, mintha egyben lett volna az egész, mintha sosem lettek volna ott domborművek! A piros cserepek ennek az emlékét őrzik.


Szalai Attila felvételei

Beszélgetőtársam azt is elmondta, hogy a második megemlékezést 2014-ben, a nagy háború kitörésének 100. évfordulóján tartották meg itt, a Monográfia Helytörténeti Egyesület szervezésében. A koszorúzás után több előadás hangzott el, Nagy Tibor (hely)történész akkor azt hangsúlyozta, hogy Bácskossuthfalván az I. világháború alatt harci cselekmények ugyan nem voltak, mégis hősi halottak, sebesültek, évekig hadifogságban sínylődők és élethosszig tartó lelki sérülések maradtak utána.

Az emlékmű hátulján elhelyezett névtábla 239 áldozatot sorol fel. A jelenlegi kutatások viszont további 70 személyt azonosítottak, tehát a helyi áldozatok száma a 300-at is meghaladja. Az egykori emlékműbizottság elnöke egyébként az a dr. Sántha György volt, akinek nevéhez az első vajdasági (jugoszláviai) magyar érdekvédelmi szervezet 1922-beli megalakulása fűződik, ő volt a Magyar Párt elnöke, s nősülés útján lettek ómoravicai érdekeltségei. Az öttagú emlékműbizottság által összeállított, az anyakönyveken kívül a helyi emlékezetet is figyelembe vevő névsor, valamint az adatok elvesztek, így a mostani helytörténész kutatóknak, Papp Lászlónak, Nagy Tibornak és Besnyi Károlynak teljesen újra kellett kezdeniük a munkát.

Seffer Attila, Bácskossuthfalva helyi közössége tanácsának elnöke elmondta, a felújítás végeztével a park új arculatot kap.

— Október 26-áig kell elkészülnie a felújításnak. Az emlékmű körüli terület térkövezést és megvilágítást kap. A restaurálás során teljesen megújul az emlékmű, lemossák, ezután kijavítják a hibákat, pótolják a hiányzó elemeket, sarkokat. A támogatásnak köszönhetően a parkot és a mellette levő sétányt is tudjuk rendezni, 100 méter hosszan kicseréljük a betonlapokat. Emellett, mivel a Kossuth-szobor körüli lapok le vannak süllyedve, felszedik, majd letisztítják őket, s átkerülnek ide, a Kossuth-szobor köré pedig újakat tesznek. Padokat, szemeteseket is elhelyezünk, továbbá négy fémoszlopot is, rájuk kerülhetnek majd a koszorúk, mert eddig az egyéni megemlékezők az emlékműoszlophoz drótozták őket. 20 millió forintot kaptunk, ez mindent fedez, csak a konzerválási munkálatok felügyeletét kell a helyi közösségnek átvállalnia. Mivel Topolya község területrendezési tervében az emlékmű előzetes védelem alatt áll, kutya kötelességünk volt a Községközi Műemlékvédelmi Intézettől kikérni a feltételeket a tervdokumentáció elkészítéséhez, mely anyagot jóváhagyásra vissza kellett küldenünk. Ezután választottuk ki a kivitelezőt, meghívásos pályázaton három ajánlatot kértünk, és a szabadkai Yumol cégé bizonyult a legolcsóbbnak, adóval együtt 8,4 millió dinár. 

A Magyar Nemzeti Tanács ez évi munkaprogramja értelmében több I. világháborús emlékmű is megújul. A dokumentum megfogalmazása szerint Bácskossuthfalván az I. világháborús köztéri emlékmű felújítása után a délvidéki magyarság központi emlékhelye jön létre. Hajnal Jenő, az MNT elnöke lapunk június 6-ai számában azt nyilatkozta, az októberi átadás után méltóképp lehet majd emlékezni nemcsak az I. világháború áldozataira, hanem azokra is, akik a ’40-es években — a magyar időkben — ezt az emlékművet felállították. Bácskossuthfalva azért is fontos, mert ott van a Kossuth-szobor, a március 15-ei megemlékezések helyszíne, és ezáltal egy olyan emlékpark alakul ki, ahova annak, aki errefelé jár, bármikor érdemes lesz elmennie, hogyha azokról a honvédkatonákról szeretne megemlékezni, akik életüket, vérüket adták a hazáért.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink