A vajdasági magyar középiskolások legfontosabb rendezvényét, a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjét 1967-ben rendezték meg első alkalommal, Kartag Nándornak, az Óbecsei Gimnázium tanulójának köszönhetően. Azóta eltelt ötven év, a KMV pedig még mindig virágzik, még mindig az egyik legfontosabb esemény a fiatalok körében. Nézzünk egy kicsit vissza erre az ötven esztendőre, melynek összefoglalásához természetesen nem elegendő egy oldal.

1967 — Az I. KMV résztvevői (Fotó: Kartag Nándor) – További fotókért kattints a fenti képre!

Az óbecsei és a zentai gimnázium önképzőkörei nagyon jó kapcsolatban voltak egymással a ’60-as évek végén, az ifjúság pedig már akkor is szeretett vetélkedni. Innen jött az ötlet, melyet a tanárok is (elsősorban Bagi Ferenc magyar nyelv és irodalom tanár) felkaroltak, és az akkori Ifjúsági Szövetség is mellé állt. Az első évben, 1967-ben csak a gimnazisták vehettek részt a versmondásban és az irodalmi versenyágban. 1968-tól bővült a műfajok és a részvevők tábora is, már valamennyi magyar nyelven is oktató középiskola diákjai szerepeltek a vetélkedőn. Aztán egyre csak szaporodtak a kategóriák. Hangszerszólisták, képzőművészek, prózamondók és 1970-től más nemzetiségű diákok is versenyezhettek magyar nyelven, valamint sor került a színjátszók vetélkedőjére is újvidéki, később szabadkai, majd végül zentai helyszínnel.

A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ a 2000-es években bővítette ki a színművészeti vetélkedőt filmművészeti ágazattal is. A néprajzi pályázat központja a kezdetekkor Topolya volt, jelenleg pedig a Zentai Városi Múzeum és a Kiss Lajos Néprajzi Társaság bonyolítja le. 1979-ben beindult a műfordítók vetélkedője (ma már a Híd irodalmi folyóirat égisze alatt kerül rá sor), 1990-től pedig a népzenei részleg, ennek házigazdája a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület. A színjátszók vetélkedőjén a megzenésített versek először Adán csendültek fel, majd egy nagyobb szünet után ez a versenyág is Óbecsére került. 1980 és 1989 között Horvátországból, illetve Szlovéniából is érkeztek részvevők. A gálaműsort rendszeresen látogatják magyarországi és erdélyi vendégdiákok is, valamint Óbecse testvérvárosai, Szekszárd, Csíkszereda, Galánta s újabban Csongrád küldöttségei is.

Az ötvenéves vetélkedő körzeti versenyeit Óbecsén, Zentán, Újvidéken, Szabadkán, Topolyán, Magyarkanizsán, Zomborban és Nagybecskereken szervezik meg. A döntőre Óbecsén kerül sor. Pénteken és szombaton tartják meg az irodalmi és a beszédművészeti vetélkedőt, szombaton mutatkozik be a KSZFV legjobb előadása, valamint hagyományosan ekkor rendezik meg a KMV-koncertet is, vagyis a bulit, melyen oldottabb a hangulat, mint a színpadon. A legjobbak a vasárnapi gálán mutatkoznak be.

A KMV jelenleg a következő műfajokat öleli fel: novella, vers, publicisztika, értekező próza, humoreszk, slam, megzenésített vers, vers- és prózamondás, drámai monológ előadása, népmese előadása, néprajz, képzőművészeti vetélkedő (rajz, szobor, festmény, grafika, fotó, plakát), műfordítás, néptánc és népzene, színház- és filmművészet.

A KMV ötven évének díjazottjait tartalmazó listát olvasgatva olyan nevekkel találkozhatunk, amelyek mindmáig meghatározó egyéniségei a vajdasági kulturális és értelmiségi életnek.

De mi még a KMV? Merthogy nem egyszerűen csak egy vetélkedőről beszélünk — a KMV egy gyűjtőpont. Egy helyre vonzza a gondolkodó középiskolásokat, akikből majd gondolkodó, a világról valamit mondani akaró felnőttek lesznek. S ezek a fiatalok eljönnek a KMV-re találkozni, ismerkedni, táncolni, felolvasni, előadni, zenélni, beszélgetni.

És hogy van hol összejönni, azt a szervezőknek köszönhetjük évről évre.