Rendkívül jól szerepeltek a szabadkai Zeneiskola diákjai a Szerbiai Zene- és Balettiskolák Közössége által a zeneiskolások március 24-e és április 5-e között megrendezésre került általános és középiskolai vetélkedőjén.
A verseny jelentősége vitathatatlan, hiszen amellett, hogy előhívja a versenyszellemet, nagyszerű tapasztalatokat nyújt a fiatal reménységeknek, és alkalmat teremt arra, hogy összemérjék tudásukat más hazai zeneiskolák velük egykorú diákjaival.
A 46 tagú, nemzetközi összetételű zsűri kiváló zeneművészekből, -pedagógusokból, karmesterekből és kamarazenészekből állt. A versenyen 71 szerbiai zeneiskola indult több mint 800 diák részvételével. A diákok a versenyen megmutathatják tehetségüket és munkájukat, eredményeikkel pedig a nemzetközi zsűri figyelmét is felhívhatják magukra. Számos szerbiai zeneiskolásnak ezen a versenyen indult be a pályafutása, s lehetőséget kapott arra, hogy külföldön folytassa tanulmányait.
A szabadkai zenedések 21 díjjal tértek haza a köztársasági rangadóról. Köztük a legmagasabb szintű elismerést, a laureátust is odaítéltek. A nyertesek felléphetnek a Közösség által szervezett koncerteken és rendezvényeken.
A versenyt minden évben március és április folyamán szervezik meg, a versenyszámok tekintetében azonban biennáléról beszélhetünk, amely két ciklusból tevődik össze. Az idén a második ciklusra került sor, melyben a szabadkai Zeneiskola diákjai kamarakórussal, tambura, gitár, harmonika, hegedű és ütőhangszerek korcsoport szerinti kategóriáiban szerepeltek.
A diákoknak a versenyen való részvételéről a felkészítő tanárokkal beszélgettünk.
Csikós Krisztina női kamarakórusa első díjjal tért haza a rangadóról. A kórusvezető elmondta, az idén kevés volt a fiú jelentkező, jóval több lányra számíthatott, ezért alakította meg a női kamarakórust. A szünetek miatt sok volt a kiesés a próbákról, ami a versenyen való részvételt is megkérdőjelezte, a lányok elszántsága azonban erősebbnek bizonyult, és nagyon szépen teljesítettek. A megmérettetés pillanatában Krisztina úgy érezte, mintha nem is a saját kórusa énekelt volna előtte. A tanár munkája a szakmai felkészítéssel nem ér véget. A kórusvezető szerint nagyon fontos, hogy a felkészítő tanár lelkiekben is a diákok támasza legyen, hiszen a lámpaláz legyőzése, a biztatás, a feszültségoldás mind nélkülözhetetlen eleme a sikernek.
Marko Srđević gitártanár a felkészülésről beszélt. Diákjai sokat dolgoztak a verseny előtt, ami az eredményeken is megmutatkozik. Aki zenei középiskolába iratkozik, egyben arra is elkötelezi magát, hogy zenei felsőoktatásban folytassa tanulmányait, hiszen a középiskola nem nyújt elég szakmai és pedagógiai tudást a további versenyképességhez. A felkészülés pedig kemény munkával jár, itt a tehetség nem elég. Akadémiára csakis az nyerhet felvételt, aki kitartó és fáradhatatlanul dolgozik a bejutásért. Az pedig, hogy a továbbtanulás után ki hogyan érvényesül, hol találja meg a helyét, egyéni ambícióktól függ.
Petar Milović gitártanár szerint a gyerekeket folyamatosan motiválni kell ahhoz, hogy teljesen biztosak legyenek a dolgukban, akkor nem akadnak meg, és a zenére koncentrálhatnak. A zsűri ugyanis általában azt keresi a versenyeken, hogy a zenének lelke legyen. Azt, hogy melyik diák esetében mi a leghatásosabb motiváció, a tanárnak kell felismernie. Van, akit bíztatni, dicsérni kell, és van, akit a megmérettetés közeledtével vagy a versenytársak eredményeivel kell ijesztgetni -- persze csakis az egészséges versenyszellem fenntartásának határain belül. Ezzel érhetik el azt, hogy a diákok a legtöbbet hozzák ki magukból, hogy jól szerepeljenek. Az első és legfontosabb azonban, hogy a gyerekek szeressék a hangszerüket, örömet szerezzen nekik a játék.