Az iskolaérettségről

Az iskolaérettségről

A törvény értelmében az a gyerek, aki az év március 1-jéig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, vagyis elkezdheti az iskolát.

Halasztást a szülő kérhet, illetve az óvónő, fejlesztő pedagógus, logopédus vagy akár az iskolai szakszolgálat tanácsolhatja. Ebben az esetben szakértői véleménnyel együtt kell átadni a halasztásról szóló kérvényt a Tárcaközi Bizottságnak. Mivel mindezt a szülő kérheti, a következményt, a felelősséget is neki kell vállalnia. Ugyanez igaz a korábbi beiskoláztatásra is.

Vannak olyan esetek, amikor helye van a fejlesztésnek, mégsem ajánlott a halasztás, hiszen ha a szakemberek úgy látják, hogy egy év nem változtatna érdemben az alapképességek fejlettségén, akkor indokoltabb inkább idejében elindulni iskolába, mivel a fejlődés ott sokszor ütemesebb lehet.

A korábbi iskolakezdést ugyancsak a szülő kérvényezheti az említett szakemberek véleményezése után, de ettől általában óva intik az érintetteket. Tudatában kell lennünk, hogy az iskolai kudarcok az élet legnagyobb kudarcai közé tartoznak. Az éretlen gyermeket a társai is nehezebben fogadják be, vagyis az önértékelés és az önbizalom a tét.

Az iskolához kötődő érzéseket nagyrészt a szülő hozzáállása alapozza meg. Vagyis nem érdemes az óvodást az iskolával ijesztgetni, mert egyszer valóban iskolássá válik, és minden ellenállás, félelem, elutasítás a tanulásban és ezáltal az eredményekben, teljesítményben mutatkozik meg. Azt is mondhatnám, hogy gyermekünk szakmai pályáját alapozzuk meg az iskoláról és az oktatásról szóló üzeneteinkkel. Ha kudarccal kezdődik az iskolai pályafutás, akkor elveszik a motiváció, és agresszió vagy szorongás alakulhat ki.

Az iskolaérettség mutatói

Testi fejlettség

— Általában 110-120 cm körüli magasság és 18-20 kg körüli testsúly szükséges ahhoz, hogy a gyermek elbírja a terheket, ne legyen fáradékony, hiszen a táska nehéz, a koncentrációt pedig 45 percig fenn kell tartani, és addig nyugalomban figyelni. Nem feltétel, de jobb, ha a fogváltás még az iskolakezdés előtt megtörténik, mert a folyamat igen megterhelő a gyermek számára.

— Jó egyensúlyérzék.

— Egészséges, ép érzékszervek. Ezek sérülése tanulási zavarhoz vezethet, ezért jó, ha idejében felismerjük és korrigáljuk a gondot a lehetőségekhez mérten.

— Helyes ceruzafogás.

— Az elemi mozgások (mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen, sarkon, külső talpélen való, guggoló járás, szökdelés, fejemelés háton és hason) összerendezettsége. Pontatlan, hibás végrehajtásuk az idegrendszer éretlenségét jelezheti.

— A finommozgások fejlettsége (ide tartozik a beszédmozgás is).

— Testséma (ismerje a saját testét).

Kognitív fejlettség

— Kialakult dominancia (jobb/bal oldal — jó, ha a kéz, láb, szem, fül esetében is azonos oldalra esik).

— Szem-kéz koordináltság.

— Térérzékelés (az írás/olvasás előfeltétele, sorritmus folytatása — a balról jobbra írást a gyermek meg kell hogy tanulja, nem magától értetődő).

— Az összetartozó egységek észlelése (olvasáskor el tudja választani egymástól a szavakat).

— Az azonos és a különböző felismerése. Az írásnál lesz különösen fontos szerepe, hogy meg tudja különböztetni az írott és a nyomtatott, illetve a kis- és a nagybetűket.

— Analizálás-szintetizálás: fel tudja-e bontani a szavakat hangokra, illetve tud-e a hangokból szavakat felépíteni.

— Általános tájékozottság: alapadatok ismerete (saját neve, szülei neve, lakcíme, szülők foglalkozása), tér- és időbeli elhelyezkedés (évszakok, napszakok, napok ismerete).

— Beszédkészség: az anyanyelv pontos ismerete, egy képről összefüggően kell tudnia mesélni.

— Az elemi gondolkodási műveletek megléte: összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás képessége.

— Emlékezet, melynek hiánya tanulási nehézségekhez vezethet.

— Jól rögzíthető és tartós figyelem.

Pszichés érettség

— Várja-e az iskolát, hogyan készül rá.

— Az 5—12 éves gyereknek fontossá válik a megfelelés, a teljesítmény felmutatása, ennek hiánya sikertelenséghez, kisebbrendűségi érzéshez vezethet.

— Feladattudat: megérti, hogy vannak kötelességei, melyeknek akkor is eleget kell tennie, ha fáradt, vagy ha inkább játszana.

— A kudarcok megélése és feldolgozása. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a társasjátékok, melyek során a gyerek azt is megélheti, hogy nem nyerhetünk mindig.

Szocializáció

Az iskolaérettségi vizsgálatok nagy része a szabálytudatot, vagyis az utasításokhoz való alkalmazkodás képességét igyekszik felmérni, mely a szociális érettség egyik alapja. Azaz ha a gyermek képes megtalálni a helyét a közösségben, akkor alkalmazkodni is tud a szabályrendszerhez, valamint kapcsolatokat kialakítani, akár idegenekkel is. A szocializációnak köszönhetően lesz elég önfegyelme, megtanulja sikeresen kezelni a konfliktusait, és önkontrollja is fejlődik. A szülőknek mindebben nagy segítségükre lehet a rendszeres óvodai jelenlét és az előkészítő programjának elsajátítása.

Mindezek leginkább abban segítenek, hogy az iskolai tanulás akadálymentes és örömteli lehessen.

Az iskolaérettség felmérésekor nem azt várjuk a gyermektől, hogy már tudjon írni, olvasni, összeadni és kivonni. Az előkészítő programban megtanulja a számok és betűk felismerését, illetve jó, ha érti a mennyiségi viszonyokat is (több-kevesebb), és kialakul benne a számfogalom tízig. Előnyös, ha le tudja utánozni a mozdulatokat, hiszen a tanulás útja az utánzás, másolás.

Összegezve elmondhatjuk, hogy az egyéni fejlődési különbségek ellenére is az a legfontosabb, hogy pozitív üzenetekkel minden gyermek számára tegyük vonzóvá az iskolát.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A betegség pszichológiája
Lélekbúvár
  • Pap Ágota pszichológus
  • 2017.05.16.
  • LXXII. évfolyam 19. szám
Unalom és unaloműzés
Lélekbúvár
  • Pap Ágota pszichológus
  • 2017.05.05.
  • LXXII. évfolyam 17. szám
Facebook

Támogatóink