A szauna mint öröm- és gyógyforrás

A szauna mint öröm- és gyógyforrás

Aki bírja a meleget és a párát, szeretne alaposan átmelegedni, megerősíteni az immunrendszerét, fellélegeztetni a légzőszerveit vagy egy kicsit felgyorsítani a vérkeringését, az keressen fel egy szaunát, kényeztesse magát, tegyen jót a szervezetével, és orvosolja a gondjait gyógyszer nélkül.

A szauna egy olyan kis helyiség vagy faház, amelyet 40-50 vagy akár 90-100 °C-osra fűtenek, amelynek levegője száraz, forró, a páratartalma alacsony, ám alkalmanként a forró kövekre vizet locsolva növelhető. Az emberek itt relaxálnak, izzadnak, tisztulnak. A szaunában különféle magasságban — általában három szinten — padok helyezkednek el, és nem meglepő módon a legmelegebb legfelül van.

A szaunának már több fajtája ismert, így kiválaszthatjuk a nekünk megfelelőt. A finn szaunában a legmagasabb a hőmérséklet, ez csak a legbátrabbaknak és a legkitartóbbaknak ajánlott. A forró környezet hatására a test belső hőmérséklete emelkedik, ami a szervezet védekező- és hűtőmechanizmusát váltja ki, így beindul az izzadás. Testünk felmelegedése során fokozódik a vérellátás és az anyagcsere, illetve felgyorsul a kiválasztás. A magas hőmérséklet nyugtatóan hat az idegrendszerre, aminek következtében teljes relaxáció valósul meg.

Az infraszauna méregtelenítő folyamatot indít be a szervezetben, fokozódik a salaktalanítás, így a narancsbőr kezelésére is jótékony hatással van.

A gőzkabinban belélegzett pára hatása megegyezik az inhalációs módszerével. Kiválóan alkalmazható a megfázásos betegségekből való felépülés támogatására, valamint csökkenti ezek tüneteit (a köhögést, a rekedtséget, a hörghurutot, a torokfájást, a felső légúti hurutot, az orr-, az arc- és a homloküreg-gyulladást, a náthát). A gőzkabin rendszeres használata a megelőzésre is kiválóan alkalmas.

Léteznek sókabinok, melyeket elsősorban a légzőszervi betegségben szenvedők számára ajánlanak. Az oldat kipárolgása akár 70-80%-os relatív páratartalmat is létrehozhat, mely eltünteti a levegőből a port, a füstöt és a növényi pollent.

A szauna önmagában nem fogyaszt, tehát ne várjuk tőle, hogy majd „leolvadnak” rólunk a kilók, hiszen az izzadás által szervezetünk csak a vizet dobja ki. Fontos, hogy a szaunázás előtt és után sok vizet igyunk, hogy legyen mit kiizzadni magunkból, illetve később pótolni, viszont közben tilos inni, mert akkor a testünk a frissen bevitt folyadéktól fog megszabadulni, és nem a salakanyagoktól.

 

Vannak alapszabályok, melyeket a szaunázónak be kell tartania:
— a szaunában nem szokás enni és inni;
— mielőtt belépnénk, zuhanyozzunk le, és törölközzünk szárazra;
— mindig tegyünk a szaunapadra törölközőt, és arra üljünk;
— a szaunában nem illik hangoskodni, hiszen ez a csend és a meditáció helye;
— ne tiszta illóolajat csepegtessünk a kövekre, hanem vízzel hígítottat, mert tüzet okozhat;
— szaunázás után alaposan mossuk le magunkat.
 

A szauna időseknek is ajánlott, a magas hőmérséklet ugyanis edzi a vérereket, azoknál pedig, akiknek magas a vérnyomásuk, megfigyelték, hogy a szaunában tartózkodás hatására csökken az érték. Epilepsziások, vese- és súlyos szívbetegek, heveny ízületi gyulladásban szenvedők csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a kezelőorvosuk jóváhagyta.

Jönnek a hideg, szeles hónapok, és ha úgy érezzük, hogy kerülget bennünket a meghűlés, az otthoni fürdő nem melegíti át kellőképpen a csontjainkat, nem szeretnénk begyújtani a kályhába, vagy felcsavarni a fűtést, akkor látogassunk meg egy közeli szaunát, és erősítsük a szervezetünket.


Az illusztráció forrása: www.pixabay.com

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Feltörekvőben a köredzések
Ép Testben
Mássz, csússz, ugorj!
Ép Testben
Facebook

Támogatóink