A megfelelő folytatás érdekében az új összetételű MNT felülvizsgálja valamennyi kérdéskört. A jelenlegi helyzetről Jerasz Anikót, a végrehajtó bizottság elnökét kérdeztük.

* Az előzetes számadatok alapján az idén kevesebb magyar elsős lehet az iskolákban. Az MNT az elmúlt években is a személyes megkeresés révén növelte a magyar tagozatokon induló gyerekek számát. Hogyan tudnak hatni a szülők döntésére?

— Egyelőre csak az iskoláskor előtti intézmények adatait ismerjük. Ezek szerint az idén 1540 magyar ajkú gyermek jár iskola-előkészítő csoportba Vajdaságban, ami 67-tel kevesebb, mint tavaly. Arra számítunk, hogy abból a 110 gyermekből sikerül majd átcsoportosítani a leendő elsősöket, aki vegyes csoportba jár. A Vackor-program az előző években már nagyon jól bejáródott. Szórólapokkal népszerűsítjük a magyar nyelvű oktatást, azoknak a vegyes családoknak az esetében pedig, amelyekben még nem döntötték el, milyen nyelvű iskolába íratják be a gyereket, nagyon fontosnak tartjuk a személyes megkeresést is. Ez főként a szórványtelepülésekre vonatkozik, ahol a magyar lakosság aránya 20% alatti. Kétszeri megkeresésre került sor az évben. Március közepén immár harmadik esztendeje osztottuk ki a magyarországi Rákóczi Szövetség által nyújtott csomagokat 13 önkormányzat 30 településén. A mintegy 320 csomag mellé érkezni fog még egy tízezer forint értékű egyszeri támogatás is, de ezt csak azok a szülők kapják meg, akik magyar nyelvű iskolákba íratják be gyermekeiket. A második megkeresésre április-május folyamán, a beiratkozás kezdetekor került sor. Attól függetlenül, hogy egy-egy iskola mikorra tervezte az iratkozást, ez nem zárul le, vagyis ha a nyár folyamán a szülők meggondolnák magukat, és mégis magyar osztályba íratnák be a gyermeküket, minden intézmény örömmel várja az új tanulókat.  

* Milyen támogatásokra számíthatnak a magyar osztályba induló gyerekek?

— A magyar oktatásban az előző években már megismerhetőek voltak a támogatások. A Szülőföldön magyarul program már kisóvodáskortól évi egyszeri támogatást — körülbelül 55 eurót — nyújt, mely a középiskola befejezéséig kíséri a gyerekeket. Szeptember elején az elsősök megkapják a beiskolázási csomagot, mely minden szükséges tanszert tartalmaz. A középiskolás diákok részére egyre szélesebb és színesebb szakokról, egyre szerteágazóbb középiskolai hálózatról tudunk gondoskodni. A nagyobb középiskolai központokban az előző években bővült a diákotthonok befogadóképessége is. A felsőoktatásban pedig egy nagyon jól kidolgozott ösztöndíjprogramunk van, a támogatás havonta akár 90 és 150 euró között is mozoghat. Itt csak az a fontos, hogy a hallgató akkreditált egyetemre iratkozzon be Szerbiában, és állami költségen tanuljon.

* Milyen szakaszban van a középiskolai hálózat kiépítése?

— A középiskolai intézmények az MNT-nek és a tartományi oktatási titkárságnak is elküldték a kérelmüket arra vonatkozóan, hogy milyen tagozatokat szeretnének nyitni a 2015/16-os tanévben. A tartománnyal közösen kidolgoztunk egy kritériumrendszert, mely szerint nem javasoltuk növelni a tagozatok számát az előző évhez viszonyítva, illetve új szak megnyitását csak egy régi feláldozásával vagy csak nagyon indokolt esetben tudtuk támogatni, de szem előtt tartottuk a középiskolák kéréseit. A minisztérium által május 11-én közzétett pályázatban már a 2015/16-os évre jóváhagyott tagozatok listája jelent meg. Összességében meg vagyunk elégedve, hiszen két középiskola kivételével teljes egészében figyelembe vették a kéréseinket. A zombori Műszaki Középiskolában a négyéves számítógép-elektrotechnikus szak, valamint a topolyai Sinkovics József Műszaki Középiskolában a hároméves szak került le a listáról. Ez utóbbi egy összevont tagozat lett volna — melyen az alaptantárgyakat együtt, a szaktantárgyakat viszont külön hallgatták volna a diákok — a falfelület-dekoratőr, a keramikus, a műkő és kályhakészítő, valamint a falazó, vakoló, kőműves szakra, 10-10 fős csoportokra lebontva. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt a két szakirányt visszaállítsák, hiszen ezek hiányában a zombori Műszaki Középiskolában megszűnne a magyar nyelvű oktatás, a topolyai Sinkovics József középiskolában pedig a tanulóknak nem lenne lehetőségük hároméves szakirányra iratkozni. A tartománnyal karöltve az MNT is reagált a minisztérium döntésére — amellett, hogy az iskolák is elküldték kérelmüket ennek a két osztálynak a visszaállításáról. Nagyon kedvező fejleménynek számít viszont, hogy Törökkanizsán két év kihagyás után újraindulhat a magyar nyelvű oktatás, általános gimnáziumi irányzat formájában. Ez is egy fontos mozzanat: visszahozni a magyar nyelvű oktatást oda, ahol ez már szinte megszűnőben van.

* A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2015. évet a külhoni magyar szakképzésnek szenteli. Hogyan segíti ez a program a szakképzést Vajdaságban, és hosszú távon milyen eredményeket várnak tőle?

— A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Szakképzés éve kapcsán elsődlegesen az agrárképzésre helyezte a hangsúlyt. Március folyamán ebbe a programba bekapcsoltuk a két legnagyobb mezőgazdasági középiskolánkat: a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Középiskolát, valamint a topolyai Sinkovics József Műszaki Középiskolát. Turisztikai vonatkozásban pedig a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola szakács szakát vontuk be. Ezek a középiskolák eszközfejlesztésre számíthatnak az államtitkárságtól, ám a programnak ezenkívül is nagyon sok állomása van továbbképzésekkel, versenyekkel, fesztiválokkal, táborokkal. Ez mind a szakképzést erősíti. A diákok többsége azért jár mezőgazdasági képzésre, mert otthon, a családnak mezőgazdasági birtokai, termőföldjei vannak, és ezzel szeretne foglalkozni. A program arra ösztönzi a gyerekeket, hogy itthon maradjanak, nyissanak vállalkozást, műveljék azokat a termőföldeket, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek, hiszen hosszú távon az a célunk, hogy azok a diákok, akik nem tanulnak tovább egyetemen, szakfőiskolán, itthon tudjanak érvényesülni.

* A szülőföldön való boldogulásban segít a szerb mint környezetnyelv tanításának felülvizsgálata is, melyet a minisztérium kezdeményezett. Mire terjednek ki ezek a változtatások?

— 2014 decemberében a minisztérium kezdeményezésére megalakult egy munkacsoport, mely tizenegy olyan szaktanárból áll, aki a szerbet mint környezetnyelvet tanítja általános és középiskolában, illetve felsőoktatási intézményben. A munkacsoport megfogalmazott egy olyan elvet, hogy a tantárgy tanítását a továbbiakban három részre fogják osztani. Homogén környezetben való tanításra (Magyarkanizsa, Zenta), nem homogén környezetben való tanításra (Nagykikinda, Nagybecskerek, Újvidék), illetve a harmadik csoportba azok a családok tartoznak, amelyek a legközelebb állnak a szerbhez, és valójában anyanyelvi szinten beszélik (horvátok, szlovákok). E három csoport számára külön-külön fogják kidolgozni a tantervet és a tantárgy standardjait, majd ezek alapján készül el az új tankönyv is. Fontos, hogy a szakemberek felismerték az ilyen nyelvoktatás hasznosságát, mert így a szerb nyelv tanítása eredményesebb lehet, és kellő bátorítással talán a fiatalok is nagyobb arányban választanák a szülőföldön való továbbtanulást is.

* Hosszú várakozás után az ősszel átadják rendeltetésének az újvidéki Európa Kollégiumot, melyben 428 diákot lehet majd elszállásolni. Kiket fogad majd be az intézmény, és milyen tartalommal töltik meg?

— Egy nagyon modern, szép épület nyitja meg kapuit októberben, az egyetemi tanév elején. Kétágyas szobák várják a diákokat külön fürdőszobával, légkondicionáló berendezéssel, wifivel. A kollégiumban minden magyar ajkú diák lehetőséget kap a bentlakásra, akár elsőéves, akár doktori képzésre járó hallgatóról van szó. Az Európa Kollégiumba nagyon sok tartalmat szeretnénk bevinni. Mindenképp szükségesnek látjuk, hogy legyen szakterminológiákkal foglalkozó szolgálat, lektorátus, és a szerb mint környezetnyelv tanítására is tervezünk egy programot, de erről egyelőre nem szeretnék többet mondani. A program részleteinek kidolgozása és az ösztöndíjrendszer átalakítása folyamatban van, erről a későbbiekben be fogunk számolni.