A költőnővel Bíró Tímea beszélget.
Bemutatásra kerülnek Stock János, a kötetben megjelent fotói is.
Játszik a szavakkal. Szelidíti, felneveli, majd sorokba szövi őket. Kinéz, az olvasó magába néz. Doroszló kincse, aki kilép a zárójelből, de nem megy messzire. Innensemerre szigetecske. Ahol nem csak félni lehet, hanem élni is. Itt kell közeledni a szívhez, itt lehet alkotni őszintét és hiteleset. A Nyugat-bácskai fotós megörökíti az élet különböző pillanatait, a költőnő pedig verset épít a képből. A kettőjük játéka ez a verseskötet, amelyet Szabadkán is megismerhet a művészetet és a kArc-irodalmi kávéházat kedvelő, ugyanis nem szokványos könyvbemutatóról van szó. A beszélgetés során megzenésített versek is elhangzanak, valamint a költőnő verseiből a már jól ismert színészeink is elszavalnak néhányat.
MESÉS VIDÉK
Ákombákom cérnahíd
senki sincsen aki hív
ha bele is görnyedek
észrevétlen átmegyek
– ha a magány kerek város
körbeéri a világot