Helfrich Tímeától, a szervezők egyikétől megtudtuk:

— Hat—tizenegy éves gyermekek jöttek el a foglalkozásra. Örülünk, hogy érkeztek néhányan Magyarcsernyéről és Magyarittabéről is. Mi mindent előre elkészítettünk, a gyermekeknek csak a színezés, rajzolás marad. Ha igény mutatkozik rá, akkor legközelebb az idősebb gyermekek is bekapcsolódhatnak a munkába, ők már akár ragasztópisztolyozhatnak is. Az idén a hagyományos dekorációk mellett nyuszitortát és muffinokat is sütöttünk, ezzel szeretnénk meglepni a gyermekeket. Ez a foglalkozás nem valósulhatott volna meg, ha a helyi civil szervezetektől nem kapnánk segítséget. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a termét bocsátotta rendelkezésünkre, a Nőszervezet guduc kalácsot sütött a megjelenteknek, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettől pedig pénzbeli támogatást kaptunk, melyből a szükséges kellékeket, alapanyagokat vásároltuk meg. A foglalkozás után a színház előtti tojásfát fogjuk felékesíteni. A korábbi években otthonról hoztak díszeket a gyerekek, az idén úgy gondoltuk, hogy az itt elkészített figurákat aggatjuk fel. Húsvét elmúltával leszedjük, elrakjuk, és terveink szerint jövőre újra a fára fognak kerülni. A fára egyébként bárki rakhat díszeket, s így évről évre egyre színesebb lesz a tojásfa.

A foglalkozást szervező anyukák

Aranyos Heléna, a másik szervező édesanya szintén kivette részét a munkából.

— Először só-liszt gyurmából készült figurákat fognak kifesteni a gyerekek. Utána tojástartóból kivágott és papírtálcára ragasztott nyusziarcokat festhetnek ki filctollal, testet is rajzolhatnak hozzá a kicsik, valamint a hátteret is kiszínezhetik. Kis gyertyamécseseknek is ragasztottunk színes papírból nyuszifüleket, a gyerekeknek az lesz a dolguk, hogy bajszot, orrocskát, szemecskét rajzoljanak a gyertyára. Az idei foglalkozásunk rendhagyó, mert gyerekeink részt vettek a temerini Dottywood és Montessori Központ rajzpályázatán, ahol első helyezést értek el, ezzel megnyerték, hogy a Dottywood egy ingyenes foglalkozást tart nekik.

Alkotásra készen

Bakos Estilla Temerinből érkezett, hogy színesebbé tegye az ünnepre hangolódó eseményt.

— A foglalkozást kiérdemelték a gyerekek. Tavaly ősszel meghirdettük a Mesél az őszi erdő rajzpályázatot, és a csoportos alkotások közül a tóbaiaké volt az egyik díjazott. Most egy mesét fogok nekik elmondani, majd ezzel kapcsolatban készítenek el egy munkát, melyet természetesen haza is vihetnek. Az alapanyagot (fadarab, fonal) mi hoztuk. Bízom benne, hogy tetszeni fog nekik a foglalkozás. Fontos, hogy érdeklődjenek a kézművesség iránt, mert az sok mindenben segíti fejlődésüket. Nagy öröm számunkra, hogy a tóbai gyerekek részt akarnak venni az ilyen jellegű eseményeken. Az a tapasztalatom, hogy a kisebb településeken mindig nagyobb az érdeklődés. Jó itt lenni, mert érezhető az összetartozás ereje. S a falvak csak így tudnak fennmaradni, megmaradni.

Néhány gyermeket is megkérdeztünk, hogyan érezte magát, mi tetszett neki a legjobban.

Živković Aleksandar (tóbai, ötödikes tanuló):

— Nekem nagyon tetszett a foglalkozás. Legjobban azt élveztem, amikor a kerek fadarabon levő szögeken kellett a pamutot végigvezetni. Sok volt vele a munka, de szép lett a végén. Meg rajzolni nem annyira szeretek, ezért ez érdekesebb volt. Sötétkék színű pamutot választottam, mert az a kedvenc színem. Az íróasztalomra fogom kitenni, hogy mindig lássam. Húsvétkor meg az ablakba teszem a nyuszitojásokkal és csokikkal együtt.

Előkerültek a filctollak

Nacsa Edina (tóbai, ötödikes tanuló):

— Jó, hogy sokan voltunk. Szeretek rajzolni, a kisebbeknek is segítettem megrajzolni azt, amit ők nem tudtak. Utána A rátóti csikótojás történetét mondták el, én már ezt a mesét olvastam, de jó volt megint meghallgatni. Utána az volt a feladatunk, hogy a kapott fadarabra nyulat formázzunk meg fonalból. A kerek fadarab olyan volt, mint a mesében a tojás, a nyuszi pedig mintha ebből kelne ki. Az is tetszett, hogy kaptunk édességet és üdítőt.

Munka közben

Bacsik Fanni (magyarcsernyei, másodikos tanuló):

— Én eddig mindig átjöttem Tóbára, amikor valamilyen foglalkozást tartottak. Itt is vannak barátaim, akikkel együtt járok néptáncra vagy birkózásra. De vannak olyanok is, akikkel majd ötödik osztálytól járunk együtt a csernyei iskolába. Nagyon szeretek rajzolni, festeni. Sok szép dolgot csináltunk.

Mindig jó, ha gyermekekkel foglalkozni akaró és szerető személyek vannak a közösségekben. Tóba ebből a szempontból szerencsés település, mert egy-egy ünnep közeledtével a két fiatal édesanyának köszönhetően megvalósul a kézművesprogram a gyerekek számára. Amely nemcsak szórakoztatja a kicsiket, hanem meg is tanítja velük hagyományainkat, szokásainkat.

Edina az elkészült nyuszikkal

Aleksandar kék fonalat választott

Estilla A rátóti csikótojás történetét mondta el a gyerekeknek

Tojásfa