A tágas csarnok minden talpalatnyi helyét kitöltötték a standok, a színes és gazdag kínálat felsorolása lehetetlen vállalkozás, hiszen a karácsonyi díszektől a táskákig, a mézeskalácstól kezdve a mézeken át a különféle szörpökig, a hímzett papucsoktól a vesszőből fonott tárgyakig, a kézművesszappanoktól a növényekig minden, de minden (is) megtalálható volt. Ahogyan egy ismerősöm mondta, aki itt nem talál semmi kedvérevalót, az nem is akar vásárolni. A Zentai Gazdanapok ugyanis olyan sikertörténet, amely évről évre egyre több gazdálkodót, termelőt, pálinkakészítőt, kézművest és érdeklődőt szólít meg, akik értékelik a minőségi helyi termékeket, a hagyományos ízeket és a vajdasági gasztronómia sokszínűségét.

A legjobb pálinkák készítőinek csoportja Burány Hajnalka polgármesterrel és Kobrehel Ervinnel, a Zentai Gazdakör elnökével (jobb szélen)    

Elsőként Kobrehel Ervin, a házigazda és szervező Zentai Gazdakör elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, nagy elégedettséggel tölti el, hogy az esemény határon innen és túl nagy népszerűségnek örvend. Felidézte a kezdeteket, amikor 2004-ben Mikulás-napi kiállítással kedveskedtek a közönségnek, és azt az utat, amely oda vezetett, hogy az idén már 138 kiállító jelezte részvételi szándékát.  

Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes beszédében kiemelte, a gazdanapok nemcsak egy kiállítás, hanem találkozási pont is, ahol a gazdák tapasztalatot cserélhetnek, bemutathatják termékeiket. Emellett vidékfejlesztési jelentőséggel bír, és fontos szerepe van a helyi gazdaságok megerősítésében, a hagyományok megőrzésében és a fenntartható termelési kultúra terjesztésében. A tartományi mezőgazdasági titkárság az idei évben több mint 150 ilyen rendezvényt támogatott mintegy 30 millió dinár értékben.

A pálinkalovagrendek felvonulása

Mészáros Balázs, a magyarországi Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője megállapította, az adventi időszakban ennek az összejövetelnek egyszerre ünnepi és vásári hangulata is van.

— Jó megtapasztalni, hogy az elődök hagyatéka nem merült feledésbe, hogy több száz magyar család tevékenykedik aktívan ma is, követve és gyarapítva a gazdag vajdasági agrárhagyományokat. Ne feledjék, hogy miközben élelmiszert állítanak elő a közösség javára, a maguk és családjuk számára megélhetést biztosítanak. A mezőgazdaság ma is a vajdasági magyarság szülőföldön maradását szolgálja, mint oly sok helyen a Kárpát-medencében. Kell azonban még valami ahhoz, hogy sikeres legyen a történet: a gazdálkodók és a termelők mellé egy olyan szervezet, amely összefogja őket, védi érdekeiket, tanácsokkal, képzési, kapcsolatépítési és piacteremtési lehetőséggel segíti a tevékenységüket. Ilyen ernyőszervezet a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, valamint annak tagszervezete, a Zentai Gazdakör.

A Zentai Gazdanapokat hivatalosan Burány Hajnalka polgármester nyitotta meg, aki a közösség és a valódi értékek különleges ünnepének nevezte ezt az alkalmat.

— Kiemelten kell törekednünk a helyi értékek feltérképezésére és megőrzésére, hiszen ezek tájjellegűek, egyediek, a régió hagyományait őrzik. A mai világban, ahol az ipari termékek tömege gyakran eltakarja a helyi kézművesalkotások szépségét, különösen fontos, hogy támogassuk azokat, akik a hagyományok tiszteletben tartásával, de mégis friss szemlélettel alkotnak. Kistermelőink és kézműveseink a helyi gazdaság motorjai, és munkájukkal példát mutattak arra, hogyan lehet megőrizni a múlt értékeit, miközben a jövőt építik. Önkormányzatunk célja, hogy még több ilyen kezdeményezést támogathasson, és lehetőséget teremtsen a bemutatkozásra, fejlődésre.

A rendezvény első napjának egyik legfontosabb történése a Zentai Nemzetközi Pálinkafesztivál, melyet a Szent Miklós Pálinkalovagrend szervez. Az egyesület 2007-ben 5 alapító taggal jött létre, jelenleg 27-en vannak, illetve most már 28-an, hiszen Farkas Árpád személyében új pálinkalovagot avattak.

Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke, aki egyúttal a Szent Miklós-lovagrend mestere is, elmondta, a megmérettetésre a Kárpát-medence több országából 813 pálinkát neveztek be, melyet 18-18 hazai és külföldi pálinkabíró értékelt. Érdekességként említette meg, hogy 41 fajta gyümölcsből készített ital érkezett a bírálók elé, szilvából több mint száz minta, a második legszámosabb csoport a barack és a szőlő volt. Megtudtuk, hogy olyan párlatokat is kaptak, amelyeket zöldségekből, tökből, paradicsomból vagy uborkából főztek. A pálinkák több mint 20 százaléka aranyérmes lett, 30% felett volt az ezüstérmesek és 26-27% körül a bronzérmesek száma. A kategória- és az országok győztesei után kihirdették a fesztivál fődíjasát, mely a velebiti Kravić testvérek főzdéjében készült vilmoskörte-pálinka lett.

A 8. Zentai Gazdanapokon a délután folyamán egyebek között mézeskalács- és tortadíszítő versenyt hirdettek gyerekeknek, másnap pedig a házi torták, sütemények, hidegtálak versenye volt az egyik kiemelt program.