home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Üldöztetések
Fehér Márta
2019.10.24.
LXXIV. évf. 43. szám
Üldöztetések

1956 és a katolikus egyház

„Mindnyájan ragaszkodjatok a valláshoz, mert megtapasztaltátok, hogy mennyire felette áll a vallásos ember a vallástalannak. A katolikusok tekintsenek Rómára, a Szentatyára, a Kősziklára a nagy omlás között. Bízzatok gyermekien a mindenkor segítő Patrónában, a magyarok Nagyasszonyában, aki Isten Anyja s immár ezer éven át a mi édesanyánk is.”

Ezek a sorok Mindszenty József hercegprímás végrendeletében olvashatóak, melyben arra inti a nemzetet, hogy legyen hű 1956 szellemiségéhez, a szabad, független Magyarországhoz.

A XX. század magyar történelmének legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, mely a magyar katolikus egyházat is mélyen érintette. A témával kapcsolatos tanulmányok, cikkek, kötetek kiemelten foglalkoznak Mindszenty szerepével, aki a kommunizmussal való szembenállásnak és a szabadságharc győzelmének a jelképévé vált.

— Magával ezzel a korszakkal, az 1956-os eseményekkel több helytörténész foglalkozik Vajdaság-szerte, Mindszenty kultuszával azonban sajnos senki, így a magyarországi kutatásokból ismert a személye — magyarázza Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság országos elnökségi tagja. — Meghatározó alakja volt a forradalomnak, kitörésének időszakában. Október 23-án került ki a börtönből, a Rákosi-korszaknak az egyik fő áldozata volt. Az 1950-es évek elején indult meg az egyházi személyek meghurcoltatása Magyarországon, a kommunista diktatúra potenciális ellenfelet, ellenséget látott az egyházban, mely nem tudott összhangban lenni a kommunizmussal és azokkal az eszmékkel, amelyeket be szerettek volna vezetni ebben az időszakban Magyarországon. Ennek az üldöztetésnek rengeteg pap, illetve egyházi személy esett áldozatául. Megemlítenék néhányat, akik ikonikus alakjai ennek a korszaknak, akiknek a példája jól mutatja ezt a meghurcoltatást. Az egyik Tabódy István diakónus, aki 6896 napot töltött a kommunista diktatúra börtöneiben, illetve Adnányi Gábor, aki tanuló kispap volt ebben az időszakban, és nagy nehézségek árán jutott ki a forradalom kitörése után Nyugat-Berlinbe, majd a belügyminiszter kérte, hogy tartóztassák le, illetve toloncolják vissza, de sikerült neki kint maradnia emigrációban. Megemlíteném még, hogy rengeteg papi áldozata lett az 1956-os forradalom leverése után Magyarországnak. 1957-58-ban több katolikus papot gyilkoltak meg tisztázatlan körülmények között, és a mai napig nem derült ki, hogy miért. Az egyik ilyen ikonikus alak Brenner János, aki Szentgotthárd mellett volt papi küldetésben, és egy éjszaka tisztázatlan körülmények között találták holtan. Az egyházi személyek meghurcoltatása egészen az 1960-as évek elejéig tartott. Mindszentynek nálunk, Vajdaságban tudtommal nincs emléktáblája. Itthon a menekültek kultusza él, illetve a forradalom eseményeiben részt vett 1956-os mártírjaink emléke előtt tisztelgünk. Érdemes lenne kutatni ezt a korszakot, ezt a tematikát, mert biztosan vannak feltáratlan dolgok, akár a vajdasági egyház kapcsán is. A forradalom idején tíz évvel voltunk az 1944-45-ös vérengzések után, ezért van az, hogy nálunk az egyházi személyek nem álltak ki nyíltan az 1956-os forradalom, illetve események mellett, friss volt még a történések hatása, traumája. Talán ez az oka annak, hogy a kárpátaljai vagy az erdélyi egyházi személyiségek jobban átérzik a forradalom történéseit, illetve nagyobb szerepet vállaltak annak segítésében, illetve szervezésében.


1956. október 30-án az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József kiszabadítására: a bíboros a kiszabadítása után, november 1-jén sajtókonferenciát tartott (forrás: wikipedia/youtube)

Mindszenty József 1892-ben született Pehm József néven. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918—19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, illetve helyezték a Veszprémi Egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták. 1945-ben, a szabadulás után visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot, és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították, és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata. 2019 februárjában Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését”. Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, melyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.

Az Új Ember Kiadó által 2006-ban megjelent, A katolikus egyház 1956-ban című kötet a forradalom katolikus megnyilvánulásait mutatja be, elsősorban a főpásztorok, papok, kispapok tevékenységét, neves történészek elemző tanulmányainak kíséretében. Ők a fegyveres diákok segítésében, megmentésében és a forradalom eszméinek terjesztésében vettek részt. Röplapokat terjesztettek és szerkesztettek az egyház jogainak a helyreállítása érdekében. Végiglátogatták a kórházakat, lelki vigaszban részesítették a sebesülteket, és összeírták azokat, akiknek a családjuk nem tudott arról, hogy hol vannak. November 4-e után pedig segítették a szemináriummal szomszédos ELTE jogi karának épületében befészkelt fegyveres csoport tagjait abban, hogy elmenekülhessenek, papi és civil ruhát adtak nekik. Az MSZMP erőszakszervezeteinek megtorlása kíméletlen volt a forradalom leverése után, a szabadságharcot bármilyen formában támogató papokat és kispapokat állandó félelemben tartották, illetve megpróbálkoztak az ügynöki beszervezésükkel. Sok egyházi személyt vettek őrizetbe rövidebb-hosszabb időre, többeket börtönbe zártak, néhányat megöltek. A katolikus egyház megfélemlítése és rendőri megfigyelése, belső megtörése egészen a rendszerváltozás hajnaláig, 1989-ig tartott.

 

„A kereszténység tarsolyában, küldetésében ott van a nyilvánosság, a közélet átalakítása.”
*
„Az örvénylő magyar sorskérdésekben egyek tudunk és akarunk lenni minden becsületes, jószándékú magyarral. Közös a bánatunk a mesgyén innen, mesgyén túl a vihartépett magyar fa minden legkisebb, hulló levele felett, legyen bár mozdulatlanul lekötve, sodorja bár a vihar — felettük hazafelé mutató halovány csillag alatt — végig a népek hazája, a nagyvilágon át.”
*
„Ha semmi örökséget nem hagyhatunk gyermekeinkre, az ősi nyelvet ne hagyjuk elveszni, mint végrendeleti örökséget. Nem hibáztatható a befogadó nép nyelvének ismerete, de nincs lehangolóbb, mint a szülők életében a gyermeknél megszűnt hazai nyelv.”
(Mindszenty-idézetek)

 

(Források: www.mindszenty.hu, www.eucharisztikuskongresszus.hu, www.magyarkurir.hu)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..