Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Délvidéki Körének tanulmányi hétvégéje Szabadkán
Szlovéniától Szerbiáig címmel a szabadkai Diákotthonban tartotta meg tanulmányi hétvégéjét az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem délvidéki egyesülete, melyre meghívták az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiban élő magyar közösségek képviselőit.
A találkozó megnyitóbeszédében Bordás László, az EPMSZ Délvidéki Körének elnöke elmondta, hogy a szlovéniai és a horvátországi magyar egyesületeken kívül a tanulmányi hétvégén a Belgrádban, Szkopjéban és Zágrábban élő magyar szórványok képviselői is bemutatkoznak, és megpróbálják együtt megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel közösen léphetnek fel az Európai Unióban. Majd az Igei bevezető megtartására kérte fel Balog Zoltán református lelkészt, a magyarországi Országgyűlés vallásügyi bizottságának az elnökét, aki ezt elfogadva az identitásról, az embert és közösséget megtartó önismeretről szólt.
A rendezvényt köszöntötte Szöllősy Pál, az EPMSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Kőszegi Ábel, a szabadegyetem budapesti egyesület vezetőségi tagja.
A tanulmányi hétvége társszervezőjeként Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: az MNT fontosnak tartja, hogy a vajdasági magyar civil kezdeményezések mellé álljon.
A találkozó kezdőelőadásában Frenkl Róbert budapesti orvos és Dudás Károly író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke együttesen mutatták be az egykori Jugoszlávia titói rendszerének látszat-, azaz kirakatjólétét. Ehhez kapcsolódott a bácskossuthfalvi iskola igazgatójának, Nagy Tibor történésznek az előadása, melyben Jugoszlávia felbomlásának a történeti hátterére mutatott rá.
Józsa László vezetésével kerekasztal-értekezletre került sor, melyen a volt tagköztársaságokban élő, ám egyre jobban fogyatkozó magyar közösségek képviselői számoltak be jelenlegi helyzetükről. A szervezett művelődési életre törekvő belgrádi és zágrábi szórványmagyarságon kívül ezúttal a Szkopjéban élő magyarokról is hírt kaptunk. A Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének küldöttségét Sutus József vezette. å arról számolt be, hogy Szkopjéban mintegy kétszáz magyar él, és az egyesületi élet mintegy ötven taggal heti rendszerességgel klubszerűen működik. Rendezvényeikre, baráti találkozóikra azonban nemcsak magyarok járnak, hanem magyarul beszélő égei macedónok is, akik a görögországi polgárháború idején menekültként Magyarországon éltek. Évente ünnepségeket szerveznek március 15-én és október 23-án, emellett pedig a tetovói egyetem török tanszékének magyar lektora nyelvórákat tart a vegyes házasságokban született gyerekeknek. Mádl Ferenc köztársasági elnök szkopjei látogatása óta az egyesület magyarországi támogatásban részesül. Sutus József meglátása szerint a pártpolitikának nem szabad helyet adni a civil egyesületekben, mert a megosztó politika nemcsak a szervezetet, de az emberek életét is tönkreteszi.
A kerekasztal-beszélgetésben részt vevők és hozzászólalók egybehangzó véleményeként fogalmazódott meg, hogy szükséges a személyes kapcsolattartáson alapuló együttműködés, hiszen csak egymás munkáját megismerve dolgozható ki cselekvésprogram, melynek koordinálását - mint azt a beszélgetés eredményeit összegezve Józsa László elmondta - az MNT, az EMPSZ Délvidéki Köre, valamint a Kárpát medencei magyar ernyőszervezet részeként működő Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség vállalja.
A háromnapos tanulmányi hétvége zárónyilatkozatában első feladatként jelölték meg Belgrád, Zágráb, Szkopje, Szarajevó mellett a többi, létszámban már kisebb egyesületek (Mostar, Fiume - Rijeka, Zára - Zadar, Raguza - Dubrovnik és a többi szervezetek) megkeresését és meghívását a hagyományos palicsi Szent István-napi ünnepségre. További feladatként pedig a Szlovénia, Horvátország és Vajdaság tömbmagyarsága kapcsolatai közvetlenebbé szervezésének, sokoldalú fejlesztésének a szükségességét emelték ki.