Albánia tagjelölti státust kaphat
Az Európai Bizottság európai uniós tagjelölti státust javasol Albániának — jelentette be az Európai Parlament külügyi szakbizottsága előtt Štefan Füle, bővítési EU-biztos. Szerbia esetében viszont a bizottság addig nem javasolja a tárgyalások megkezdését, amíg nem javulnak látványosan és visszafordíthatatlanul a kapcsolatai Kosovóval. Albánia a korábbi negatív értékelések után az idén tagjelölti státust kaphat. Az évekig tartó albán belpolitikai konfliktus megoldása és az EU által is kért reformok végrehajtásáról kötött albán többpárti megállapodás ugyanis megnyitotta a balkáni ország előtt az utat egy újabb nagy lépés megtételére az Európai Unió felé.

Jó úton halad Horvátország és Montenegró
Az Európai Bizottság értékelése szerint Horvátország továbbra is elkötelezetten hajtja végre a csatlakozáshoz szükséges reformokat. Az uniós biztos méltatta a zágrábi erőfeszítéseket, kijelentette, hogy Horvátország a terveknek megfelelően halad a 2013. július 1-jére tervezett csatlakozás felé. Montenegró kapcsán pedig Štefan Füle arra emlékeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások június végén indultak meg, és jól haladnak. A bizottság méltányolta, hogy a montenegrói kormány jelentős mértékben bevonta a civil szférát és a társadalmi partnereket a reformfolyamatok kidolgozásába és végrehajtásába. Podgoricának azonban jelentős erőfeszítéseket kell tennie a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Štefan Füle prognózisa szerint jövő nyáron fejeződhetnek be a tárgyalások Montenegróval.

Nobel-díjat kapott az Európai Unió
A norvég Nobel-bizottság az Európai Uniónak ítélte oda az idei Nobel-békedíjat. Egyesek ezt örömteli hírként kezelték, mások viszont igencsak szkeptikusok voltak a díjjal kapcsolatban. Első reagálásában például a cseh köztársasági elnök „vicc”-nek minősítette a döntést. Szóvivője szerint az euro-szkepticizmusáról közismert Václav Klaus „nem hitt a fülének”, amikor először hallotta az oslói hírt. Két nappal korábban Klaus óva intett egy „európai szuperállam” kialakulásától. Gúnyos véleményt fogalmazott meg a hír hallatán a holland populista, bevándorlás-ellenes Szabadságpárt elnöke: „Szóval Nobel-díjat kapott az EU akkor, amikor Brüsszel és egész Európa nyomorba süllyed. Mi jöhet ezután? Oscar-díjat kap majd Van Rompuy (az Európai Tanács elnöke)?” — tette föl a kérdést Geert Wilders. A brit euro-szkeptikusok hangadója, Nigel Farage pedig „abszolút gyalázat”-nak minősítette az oslói Nobel-bizottság idei döntését. A brit Függetlenségi Párt vezérének szavai szerint az Európai Unió ily módon történt kitüntetése „teljesen lejáratja a Nobel-békedíjat”.

Könyv készül Orbán Viktorról Lengyelországban
Igor Janke, a két éve Magyarországgal foglalkozó politikai kommentátor a blogjában jelentette be, hogy könyvet készít a magyar miniszterelnökről. Előrebocsátotta, hogy a könyv létrejöttének hátterét még a bemutató előtt megosztja az olvasóközönséggel. A kiadó honlapján olvasható rövid beharangozó szerint az ismert újságíró „hús-vér emberként mutatja be Orbánt, érzelmeivel, szimpátiáival együtt”. A könyv az „egész Európa figyelmét magára terelő érdekes, kemény, néha cinikus politikus és kedves ötgyerekes apa” történetét vázolja, rámutat a Magyarországon létező törésvonalakra s azok gyökereire is. A szerző a könyvet személyes, szubjektív elbeszélésnek nevezi, amelyben a magyar miniszterelnök életútjának és politikai karrierjének a lengyelek számára érdekes, inspiráló mozzanatait mutatja be. Janke leszögezi: Orbán Viktor, akit „egész politikai karrierje során egy konkrét cél vezérelt”, nem nevezhető közönséges politikusnak. Kivételesnek nevezte, hogy a kormányfő, aki „nagy sikereket és drámai kudarcokat is megélt”, kitartó munkával létrehozta a Fidesz „intellektuális, anyagi és eszmei hátterét”.