Az IPA-program fő partnere a szegedi DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség volt, de Magyarkanizsa önkormányzata, az újvidéki Tartományi Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság, a szegedi Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság is részt vett a programban.

Dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat az elmúlt években több olyan sikeres projektumban vett részt, amely a magyar—szerb határon átnyúló együttműködési IPA-program keretében valósult meg. Mint mondta, az elmúlt két évben azon dolgoztak, hogy magyar—szerb folyami határátkelőket hozzanak létre a Tiszán.

— Tisza menti községként a folyó általános fejlődésünk katalizátora. A projektum révén önkormányzatunk birtokába kerül három móló és három hajó. Az így megerősített infrastruktúrának köszönhetően különféle utasszállító hajók, jachtok, csónakok köthetnek ki majd az újonnan vízre helyezett mólókon.

Bimbó a személyforgalom, illetve a turizmus fellendülésén kívül a teherforgalom intenzívebbé válására is számít.

A kikötő átadását megtisztelte jelenlétével Branislav Bugarski tartományi regionális és önkormányzati titkár is, aki elmondta, hogy a tartományi kormány a szomszédaival közösen a jövőben is folytatja az infrastruktúra kiépítését. A kikötők felszerelésére és a szolgáltató kapacitások, a vendéglátó-ipari objektumok kiépítésére a továbbiakban is nagy hangsúlyt helyeznek.

Az új folyami kikötő egyébként a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub telephelyén épült ki, és itt állomásozik majd a határrendőrség új járőrhajója és a két katasztrófavédelmi mentőcsónak is.

Csókási Eszter, a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség igazgatója újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy egy átfogó tanulmányt készítettek a közlekedési infrastruktúráról, ezenkívül szerb- és magyarnyelv-tanfolyamokat szerveztek Szerbia és Magyarország határrendőreinek, továbbá információs napon tájékoztattak a Tisza által nyújtott lehetőségekről.

A projektum keretében Szegeden úszó objektumon alakították ki a személyforgalmi vízi határátkelőhelyet, illetve felújították a parti infrastruktúrát is.

A kilencvenes évekig a Tiszán Magyarország és Szerbia között jelentős volt a teherszállítás, évente mintegy 300 tonna árut szállítottak, a délszláv háborúk óta azonban a teherforgalom nullára redukálódott. A projektumban részt vevők abban bíznak, hogy a jövőben újra népszerűvé válik a folyami teherszállítás. Az infrastruktúra ezt lehetővé tenné. A szegedi medencés teherforgalmi kikötő felújítási munkálatai a végükhöz közelednek.

A beruházók remélik, hogy két-három éven belül menetrend szerinti hajójáratokat is indíthatnak Magyarkanizsa és Szeged között.