A people pleaser jelenség, azaz a mások kedvére tevés vagy megfelelési kényszer egyre gyakrabban kerül elő mind egyéni, mind párkapcsolati tanácsadások során. A kifejezés magyar megfelelője nehezen található meg, talán a másokért élő ember vagy a mások kedvére tevő ember fordítás lehetne rá alkalmazható, de még így sem fedi teljesen az eredeti jelentést. A people pleaser egy olyan személy, aki rendkívül alkalmazkodó, segítőkész, és hajlandó bármit megtenni, hogy elnyerje mások elismerését, szeretetét. Ennek a viselkedésnek azonban sokszor az az ára, hogy az érintett háttérbe szorítja saját igényeit, vágyait és akár boldogságát is, ez pedig hosszú távon káros hatással lehet az illető mentális és fizikai egészségére, valamint kapcsolataira.
A people pleasing — az előzőek alapján — egy olyan viselkedési minta, amelyben az egyén folyamatosan mások igényeit helyezi előtérbe a sajátjai helyett. Mindent megtesz azért, hogy mások elfogadják, és elkerülje az elutasítást, még akkor is, ha ez számára kellemetlenséggel jár. A people pleaser nemcsak önmagát áldozza fel mások boldogságáért, hanem tetteit is mások reakciói határozzák meg. Ez a viselkedés a legtöbb esetben önbizalomhiányból, alacsony önértékelésből és az elutasítástól való félelemből fakad. Az ilyen emberek gyakran hiszik, hogy csak akkor lehetnek szerethetőek, ha folyamatosan megfelelnek mások elvárásainak.
Bár a mások iránti empátia és segítőkészség önmagában nem rossz dolog, a people pleasing egészségtelen szintje gondot okozhat. Az érintett személy folyamatosan keresni fogja a pozitív visszajelzéseket, és nehezen kezeli a kritikát vagy az elutasítást. Ez a viselkedés hosszú távon mentális kimerültséghez, stresszhez és akár depresszióhoz is vezethet. Továbbá, mivel az érintett folyamatosan másoknak akar megfelelni, gyakran nem ismeri fel saját határait, és könnyen kiéghet.
A people pleaser viselkedésre utaló jelek közé tartozik, ha az illető folyamatosan háttérbe szorítja saját szükségleteit, és nehezen tud kikapcsolni, gyakran kér bocsánatot olyan dolgokért, amelyekért valójában nem lenne szükséges, kényszeresen kerüli a konfliktusokat, szinte mindig egyetért másokkal, hogy elkerülje a vitákat, még akkor is, ha valójában más véleményen van, folyamatosan keresi a pozitív megerősítéseket, és ezért akár túlzott mértékben is alkalmazkodik mások igényeihez, valamint nem tud mit kezdeni magával, ha nincs megoldandó feladata, és nincs kinek segíteni. A people pleaserek számára az egyik legnagyobb kihívás a nemet mondás. Gyakran szoronganak, amikor nemet kellene mondaniuk, és bocsánatot kérnek még akkor is, ha semmi okuk rá. Félnek, hogy ha nem teljesítik mások kéréseit, elutasítják őket, vagy konfliktusokba keverednek. Ez az állandó megfelelési kényszer azonban idővel passzív-agresszív viselkedéshez vezethet, ami még több feszültséget, frusztrációt okozhat.
Fontos megjegyezni, hogy a people pleasing nem egy pszichológiai betegség, hanem egy traumaválasz. A megfelelési kényszer gyökerei, ahogyan azt már korábban is tárgyaltuk, gyakran gyermekkori élményekre vezethetőek vissza. Az ilyen személyek gyakran olyan családi környezetben nőttek fel, ahol a szeretet és az elismerés feltételhez kötött volt. Például a szülők csak akkor mutattak szeretetet, ha a gyermek jól teljesített, esetleg mások igényeit helyezte előtérbe. Ezek a gyermekek később felnőttként is úgy érzik, hogy csak akkor érhetnek el boldogságot, ha mások kedvében járnak. Az önbizalomhiány és az önértékelési problémák szintén hozzájárulnak a people pleasing kialakulásához. Az ilyen emberek gyakran attól félnek, hogy ha nem felelnek meg mások elvárásainak, akkor el fogják őket utasítani, és nem lesznek szerethetőek.
A megfelelési kényszer hosszú távon torzíthatja a kapcsolatokat. Az érintettek gyakran egyoldalú kapcsolatokba kerülnek, ahol ők mindig alkalmazkodnak, míg a partnerük ezt kihasználja. Ez különösen gyakori narcisztikus személyek mellett, akik élvezik a folyamatos elismerést és figyelmet, melyet a people pleaser nyújt. Minden erejükkel a másik fél boldogságára koncentrálnak. Ez a viselkedés azonban hosszú távon elégedetlenséghez és frusztrációhoz vezethet, végső soron pedig a kapcsolat megszakadásához.
A megfelelési kényszer leküzdése hosszú folyamat, mely önismeretet, a határok meghúzását és az önértékelés építését igényli. Segíthet, ha az érintett megtanulja, hogy nem minden esetben kell igent mondani. Kérjünk időt a gondolkodásra — ez lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk, valóban szeretnénk-e segíteni, vagy csak a megfelelési kényszer vezérel bennünket. Kis lépésekkel lehet kezdeni, például nemet mondani az egyszerűbb feladatokra, és időt adni magunknak a döntéshozatalra. Az önismeret és a viselkedés gyökereinek megértése kulcsfontosságú. Az érintettnek meg kell értenie, miért érzi szükségét annak, hogy mindig másoknak akar megfelelni, vagyis törekednie kell egy egészséges önreflexióra. Elengedhetetlen, hogy az egyén felismerje, joga van nemet mondani, illetve saját határait meghúzni. Ezt fokozatosan, kis lépésekkel érdemes elkezdeni. Dolgoznia kell önbizalma építésén, és el kell fogadnia, hogy saját igényei és vágyai ugyanolyan fontosak, mint másokéi.
Amikor elkezdünk nemet mondani, és visszanyerjük az irányítást a naptárunk felett, üres időpontok szabadulnak fel. Használjuk őket önmagunkra, foglalkozzunk olyan tevékenységekkel, amelyeket szeretünk, és töltsünk időt azokkal, akik igazán feltöltenek bennünket.
A people pleasing nem csupán segítőkészség, hanem egy mélyebb, traumákból eredő viselkedés, mely jelentős terhet ró az egyénre. Az első lépés a felismerés, majd az önismeret fejlesztése és az énhatárok tudatosítása következik. Ha megtanulunk nemet mondani, és kiállni a saját vágyaink mellett, elkerülhetjük, hogy mindenki jó tündér keresztanyjaként éljük az életünket, és végre elkezdhetünk magunkért cselekedni.
