A székelykevei tanácskozás

Fejértelepen (Šušarán) az Ady Endre Művelődési Egyesület tagjai a költő születésnapja alkalmából Ady-emlékestet szerveztek. A műsorban a falu gyermekei vettek részt, akik ugyan szerb nyelven tanulnak az iskolában, mégis nagy lelkesedéssel szavalták Ady ismert költeményeit. A műsor végén a tömeges tánccsoport vívta ki a lelkes közönség elismerő tapsát.
Az egyesület vendégeként jelen voltak a dél-bánsági művelődési egyesületek képviselői is, akik a műsor után a Dél-bánáti Szemlével kapcsolatos megbeszélésen vettek részt, amelyet ÖTVÖS PINTÉR Valéria elnök asszony vezetett. 2005 májusában ugyanis a fejértelepi művelődési egyesület lesz a házigazdája a már hagyományossá vált 16. Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének. Mivel a fejértelepiek első alkalommal vállalták e nagyszabású találkozó megrendezését, tapasztalatcserére kérték fel a vendégeket.
A megbeszélésen elhangzottak az eddigi szemlék szervezőinek meglátásai, akik biztatták a helybelieket és segítséget is ígértek nekik. A fejértelepiek főleg az előző két szemle rendezőinek a szervezési tapasztalatára és segítségére számítanak. LANTOS Lajos, a verseci Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke a községi illetékesekkel való kapcsolatteremtés által nemcsak szervezési, de anyagi támogatást is megpróbál találni, mivel a verseci művelődési egyesület az utóbbi években több ilyen nagyszabású rendezvénynek volt a szervezője és gazdag tapasztalattal rendelkezik. Az idei szemlén, amelyet Székelykevén tartottak meg, felvetődött a gyermekműsor kérdése is, amely most ismételten szóba került. KRIZBAI Hajnalka verseci tanítónő kiemelte, hogy a legkisebbek műsorszámainak külön figyelmet kell szentelni, esetleg vetélkedőkkel is lehetne frissíteni a rendezvény tartalmát. BALASSA Julianna, a pancsovai Börcsök Erzsébet Módszertani Központ elnöke az eddigi tanácskozások tapasztalatairól beszélt, kiemelve, hogy a sándoregyházi szemle óta az anyanyelvű oktatás terén, sajnos, nem történt előrelépés, de az sem jelentéktelen körülmény, hogy nincs visszalépés sem. A székelykevei szemlén tett javaslata, hogy a tanácskozás fő témája mellett állandó témaként szerepeljen az anyanyelvű oktatás is, általános támogatottságot nyert. Ez alkalommal viszont határozottan azt javasolta, hogy a következő szemle tanácskozásának céljaként a fejértelepi és a sándoregyházi anyanyelvű oktatás visszaállítását tegyék meg. A hetvenes évek szemléinek eredményeként ugyanis magyar tagozatok nyíltak a pancsovai gimnáziumban, és a hertelendyfalvi általános iskolában is megkezdődött a magyar nyelvű oktatás a felsős tagozatokon. Ezen okulva és a mostani, jelentősen jobb politikai viszonyokat szem előtt tartva nem kell különösebb bátorság egy ilyen kezdeményezés megtételéhez. A zentai és a szabadkai magyar gimnázium megnyitása után a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi szervek illetékeseinek a segítségével ez nem vágyálom, inkább reális lehetőség. A legnehezebb feladat, persze, a szülők évtizedes fenyegetettség-érzésének vagy félrevezetettségének a feloldása lesz, de egy dél-bánsági közös feladatvállalással ez is megoldható. Végül leszögezte: az Ady-emlékesten látott előadás alapján megállapítható, hogy itt bizony van még vesztenivaló, de lehetőség is a menthető megtartására, amelynek a legbiztatóbb jele a helybeliek lelkes hozzáállása.