Gyergyószentmiklós — 2014. augusztus 8.
„Ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, ezért nevezik a hordozható ravatalt »Szent Mihály lová«-nak. Szent Mihály a túlvilágra érkező lélek bírája, amikor Isten elé áll, ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. A magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, a Tejút egész Európában elterjedt neve a Lelkek útja vagy Szent Mihály útja. Elsősorban temetőkápolnákat, templomokat, városkapukat, várakat, hegyeket neveztek el róla, hogy távol tartsa a gonoszt, a járványokat és a betegséget. Legtöbbször kezében mérleget vagy kardot tartva ábrázolják, a magyar Szent Koronán Jézus képe mellett őrködik.”
(Külső hivatkozás: rmflib.hu)
Szent Mihály főangyal többek között a közelmúltban Magyar Örökség díjjal kitüntetett gyulafehérvári székesegyház védőszentje is. Égi patrónusa a végeken őrt álló, a múltról regélő, maradásra, megmaradásra figyelmeztető Magyar Örökségünknek. Annak a Panteonnak, mely nemcsak a történelmi Erdélynek, hanem az egész Kárpát-medencének is a legnevezetesebb műemléke.
Múltvallató fotóink a helyszínen, azaz Gyulafehérvárott a 2013. és 2014. évi erdélyi barangolásaink idején készültek.
Fényképezte: Martinek Imre