Az alapítvány első alkalommal járt a Délvidéken. Az összejövetelen a vajdaságiakon kívül szép számban voltak Magyarországról, Kárpátaljáról és Felvidékről is. 

A jelenlevők azzal a céllal érkeztek, hogy interaktív foglalkozások keretében felvázolják azokat a magyarságot érintő, időszerű gondokat, amelyek közösségépítő üzenetük mellett a jövőben mindenképp hozzájárulnak majd a magyarság tárgyi, szellemi értékeinek ápolásához, megőrzéséhez.

A Délvidéket érintő egyik legnagyobb gond az elvándorlás. Szabó Karolina törökbecsei középiskolás észrevétele, hogy a helyi fiatalok többsége az anyanyelven való továbbtanulás végett hagyja el családi otthonát. Szerinte a megoldás a többnyelvű felsőoktatási intézmény lenne.

A magyarországi székhelyű alapítvány az elmúlt két évben azzal büszkélkedhetett, hogy egyre több fiatal kapcsolódott be aktívan a magyarságot érintő értékmentő programjába. A kárpátaljai Beregszászról érkező Gerő Péter ebben látja az értékek megőrzésének sikerét, hiszen mint mondja, az ilyen jellegű tapasztalatcsere is közösségi munka.

— A megoldást az összefogásban és az egyre több ilyen programban látom. Ez létfontosságú, szükségünk van rá, különösen nekünk, a külhonban élő magyaroknak — mondta Péter.

— A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány fő feladata a területéhez tartozó magyar értékek feltárása és erősítése. A sikeres küldetés érdekében az alapítvány 2015-től népességi gondokkal foglalkozó alprojektumot dolgozott ki — hangsúlyozta Tarnai Tamás, az alapítvány kuratóriumi tagja. — Egy olyan közösségépítő tevékenységet kezdtünk el, amely az alapítványon belül létrejött Őrzők Szövetségének égisze alatt fogalmazódik meg. Ennek keretében az alapítvány olyan egyéneket próbál maga köré gyűjteni, akik a nagycsaládos modellben, a gyermekek magyar identitásának megőrzésében érdekeltek. Tehát olyan határokon átnyúló, egységes magyar közösség építésében kell gondolkodnunk, amely meg tudja erősíteni ezeket a helyi közösségeket. Egy olyan keretrendszert, modellt dolgoztunk ki, amely igazából nem központosított, hanem helyben egy kicsit tudatosítja az emberekben, a résztvevőkben azt, hogy ez fontos téma, és maguk is képesek arra, hogy megőrizzék a magyarságukat. A módszertanunk előirányozza a fiatalokat megcélzó hétvégi foglalkozásokat, viszont azt is kiemelném, hogy az alapítványban és az Őrzők Szövetségében minden korosztálynak, vagyis a középkorúaknak és az időseknek is helyük van. Elsősorban persze a fiatalokat lehet jól aktivizálni, és velük együtt a jövőt építeni. Ennek érdekében ez idáig több felvidéki, kárpátaljai, erdélyi műhelymunkán vagyunk túl, és most először a Délvidékre látogattunk, azzal a céllal, hogy a foglalkozások által összegyűjtsük a felmerülő gondokat, majd pedig az Őrzők Szövetsége berkeiben megoldásokat találjunk rájuk. Tudatosan kell a magyarság megőrzésével foglalkozni, hiszen a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány tevékenységébe korosztálytól függetlenül bárki bekapcsolódhat, aki szívügyének tartja a magyarság értékeinek ápolását. 

Törökbecsének gazdag a történelmi múltja. A bánsági település műemlékeinek üzenetét az utókornak is továbbítani kell — erősítette meg Báló Tibor, a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének vezetője, majd hozzátette, a település nem véletlenül lett házigazdája a találkozónak. — A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvánnyal a Rákóczi Szövetség által kerültünk kapcsolatba, amikor felmerült a délvidéki interaktív foglalkozás első helyszínének kérdése. A választás Törökbecsére esett, mivel a településen nagyon sok olyan történelmi helyi érték van, amelynek ápolása fontos közös feladat. Falunk a többi közt az aracsi pusztatemplommal, gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú mellszobrával, valamint a magyar szabadságharcban elesett katonák tiszteletére emelt, fenséges Hungária szoborral is dicsekedhet. Ezeknek az értékeknek a megóvásáért az egész Kárpát-medencei magyar közösségnek összefogva kell kiállnia, emellett azt is tudatosítanunk kell, hogy a kincseket meg kell óvni, őrizni.

A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány Törökbecsén rendezett közösségi találkozójának mintegy húsz résztvevője a településen és annak környékén is történelmi körutat tett, az aracsi pusztatemplomhoz is eljutva.

A szerző felvételei