Felerősödőben van azonban az erőszak, az agresszivitás, emellett a populizmus, a gyűlöletkeltés is terjed. Mindeközben hatalmas igény mutatkozik a toleranciára, az együttműködésre, az egyéni autonómiára és a társas kapcsolatokra. Az amerikai elnökválasztás eredménye nyilván nagymértékben kihat a dolgok alakulására, de a közhiedelemmel ellentétben gyökeres változást nem fog hozni. Az értékrend is változik, érték lehet a semmi, értéktelen a valódi kincs. Besenyő Pista bácsi logikája kezd érvényessé válni. Mert ha valaki megkérdi, hogy na mi van, és azt mondjuk, semmi, akkor felmerül a dilemma, hogy a semmi az van vagy nincs. Mert a semmi az nem van, hanem nincs. Ha pedig nincs semmi, akkor lehet, hogy mégiscsak van valami?

Ilyen dolog a kriptopénz is, mely bizonyos értelemben semmi, tehát nincs, mégis értéket képviselhet. A bitcoin kitalálója, megteremtője nyilván az alulról szerveződő, decentralizált pénzügyekre kívánt megoldást találni, de ez is vitatható. A politikai elit most, mint minden mást, kampánytémává tette. Amerikában a bitcoin a nagypolitika szavazatszerzési eszközévé lépett elő. Trump például kriptoszkeptikusból bitcoinbaráttá szelídült. Kampányában azt mondta, hogy az Egyesült Államokat a világ első számú kriptohatalmává tenné. Mi lehet emögött? A közeljövő fogja megmutatni. Egyes elemzők szerint a republikánus politikus a kriptóban látja azt a területet, amelynek révén az Egyesült Államok továbbra is stabilan megtartaná a vezető szerepét a világban a technológia területén.

A kriptopénzeket egyelőre továbbra is sokan betiltanák. Az arannyal is mutatnak hasonlóságot, de a tulipánhagymával is, mely a holland tőzsde összeomlását okozta évszázadokkal ezelőtt. A világ első modern pénzügyi válsága, közgazdasági értelemben vett buboréka volt a tulipánláz az 1600-as évek elején. Még mindig nehéz megjósolni, milyen jövőjük lehet a kriptopénzeknek. Az Európai Unióban jobban állnak a szabályozás tekintetében, mint máshol, de még mindig nem elég jól. Rengeteg a csalás, visszaélés, a kriptopénz ugyanis csak egy elképzelt, megfoghatatlan valami. Érdekes fejlemény azonban, hogy a legfrissebb felmérések szerint az amerikaiak 19 százalékának van kriptopénze, vagyis majdnem minden ötödik ember érintett. Az is lehet — ennek tükrében — hogy Trump elnökjelöltként csak azért beszélt róla, hogy ezt a réteget is megszólítsa.

A kriptopénzek a blokklánc-technológiának köszönhetően jöttek létre. A bitcoin 2009-beli elindításával találta meg első valódi alkalmazását ez a mindenképp innovatív elképzelés. Azóta a legkülönbözőbb iparágakban tevékenykedő vállalkozók kezdték el feltárni az ebben a technológiában rejlő lehetőségeket. Olyan területeken veti meg a lábát, mint az egészségügyi nyilvántartások kezelése, a digitális személyazonosság ellenőrzése, az ellátási láncok nyomon követése vagy a videójátékok. A blokkláncok azon tulajdonsága, hogy számítógépes kódot tároljanak és hajtsanak végre, megsokszorozta az innovatív technológia felhasználási eseteinek számát. Hogy ez teszi-e majd naggyá ismét Amerikát, vagy valami más, az viszont még mindig a jövő titka.