,,Én csak énekelek'
Tóth Lívia
2006.04.11.
LXI. évf. 15. szám
,,Én csak énekelek'

Így néz ki egy Megasztár! - Szabó Attila fotójaMiközben róttuk a kilométereket, csillagokkal és poszterekkel ékesített kis buszunk sehol sem maradt észrevétlen. Elég volt csak egy pillantást vetni rá, hogy mindenki rájöjjön: a benn ülők Rúzsa Magdolnának mennek szurkolni. Pedig a nagyméretű...

Így néz ki egy Megasztár! - Szabó Attila fotója

Miközben róttuk a kilométereket, csillagokkal és poszterekkel ékesített kis buszunk sehol sem maradt észrevétlen. Elég volt csak egy pillantást vetni rá, hogy mindenki rájöjjön: a benn ülők Rúzsa Magdolnának mennek szurkolni. Pedig a nagyméretű rajzos, színes transzparensek csak jóval később, már a helyszínen kerültek elő a jármű csomagteréből. Budapesten, amíg a piros lámpáknál várakoztunk, a mellettünk lévő kocsikból ismeretlen emberek integettek át nekünk. És mindenki mosolygott. Ezzel annyira elterelték a figyelmünket, hogy szinte észre sem vettük a lépten-nyomon elénk tolakodó választási óriásplakátokat. Természetesen arról is megfeledkeztünk, hogy az egyik rivális párt éppen azon a délutánon tartotta a nagygyűlését. Vagy nem is érdekelt minket? Hiszen mi a Róna utcába igyekeztünk, a TV2 székházához.
A parkolóban rendeztük sorainkat, előkerültek a virágcsokrok és az összes kellék, mindenki magdis pólót öltött, csoportkép készült, majd bevonultunk az épület udvarába, ahol a Megasztár produkció stúdiója található. Attila és én sajtós belépőt kaptunk, amin a következőképpen szerepelt hetilapunk neve: Szép Nap. A többiek feltették csuklójukra a belépőként szolgáló szalagot - azon a héten sárga színű volt -, és kezdődhetett a bámészkodás. A lassan szaporodó tömegben ugyanis fel-felbukkant egy-egy híresség, vagy legalábbis néhány olyan személy, akit sokan érdemesnek tartottak arra, hogy autogramot kérjenek tőle. Furcsa mércéje van a sztárságnak! Ha még nem tudtam volna, akkor várakozás közben megbizonyosodhattam arról: elég, ha valakit felismernek a tévéből, máris megrohanják aláírásért. Presser Gábor, Bakács Tibor Settenkedő, Tilla és a már kiesett versenyzők - Széles Izabella, Hoffmann Mónika, Puskás Péter - esetében ezen nem is csodálkoztam, de attól már leesett az állam, hogy az Áll az alku című műsor résztvevői is legalább akkora népszerűségnek örvendnek, mint ők.
A csata felét már megnyerték
Jómagam, miután egy röpke beszélgetést folytattam Puskás Péterrel, aki a kisöccsével nézelődött, és állta türelmesen a rajongók meg-megújuló rohamát, sorban álltam Bakács Tibor Settenkedőnél is. Miután eloszlott körülötte a tömeg, én nem noteszt és ceruzát, hanem a kis magnómat tartottam elé.
* A Megasztár show-jellegű, szórakoztató műsor, mégis színvonalas. Hogyan sikerül összehozni ezt a két látszólag ellentétes dolgot?
- A kérdés mutatja, hogy elvesztettük a csatát, mert az ember eleve nem tartja valószerűnek, hogy valami szórakoztató legyen és színvonalas. Miért ne lehetne valaki a popbizniszen belül vagy a szórakoztatóiparban önálló személyiség? Vagy eredeti és érdekes? Én hiszek ebben. Az, hogy általában nem ilyeneket látunk, még nem azt jelenti, hogy nem létezik. A Megasztár például attól érdekes, hogy különböző jellemű énekesek tűnnek fel.
* Milyen tanácsot tudna adni ezeknek a fiataloknak, hogyan használják ki később, amikor megszűnik körülöttük a hírverés és a csillogás, azt a lehetőséget, amit most kapnak?
- A Megasztár azt sugallja, mindenki elindulhat, próbálkozhat, hiszen csak a tehetsége számít. Aztán vége lesz a műsornak, és utána más világ vár a résztvevőkre. Azt tudom nekik mondani, hogy már megnyerték a csata felét, de a másik fele sokkal nehezebb lesz. Nem tudok jó tanácsot adni, csak azt: örüljenek, hogy betették ide a lábukat, mert rájuk soha többé nem lehet azt mondani, hogy nincsenek. Erre kell alapozni a jövőjüket, de ha nem lesznek szorgalmasak, nem lesz belőlük semmi.
* A különböző internetes fórumokon már folynak a találgatások arról, ki nyeri meg a versenyt. Egyesek egészen addig jutottak, hogy ha az első Megasztár győztese lány volt, a másodiké fiú, akkor most egy határon túli énekesnek kell diadalmaskodnia.
- Nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Oláh Ibolya sem nyerte meg a Megasztárt, pedig én megjósoltam volna. Inkább mindenki izguljon tovább.
* Mi a véleménye Rúzsa Magdolnáról?
- Rettenetes a teher rajta, mert a sikert is tudni kell elviselni. Nem baj, ha a siker terhe hamar jelentkezik. Azt tudjuk, hogy jól viseli a kudarcot, de hogyan tud megbirkózni a sikerrel? Legalább erről is lesz fogalmunk. Én nagyon keveset tudok róla, de azt látom, hogy tehetséges.
* Bent lesz az első háromban?
- Igen, abszolút alkalmas rá.
,,Szorítsanak nekem továbbra is!'
Aztán bementünk. Erről nem szeretnék sokat mesélni, hiszen mindenki mindent láthat a tévében. Talán még többet is, mint azok, akik ott vannak. Igaz, mi betekinthettünk abba is, mi történik addig, amíg az otthoni képernyőn reklámok mennek, hogyan működik a súgógép, miként kell tapspróbát tartani, mikor szabad felemelni a táblákat, és mikor kell leengedni azokat... A musicalestről sem akarok beszélni, aki látta, tudja, ki hogyan teljesített, mit mondott a zsűri. A műsor után Magdi várt minket a kulisszák mögött.
* A mai párbajdal egyik sora így hangzott: ,,Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy, lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!' Te elbírod még viselni?
- Én még nagyon el tudom viselni azt, amiben vagyok, és még nagyon sokáig el bírnám viselni, de én csak énekelhetek, a többi nem rajtam múlik.
* Egyre kevesebben maradtok. Hogyan hat ez rád?
- Nem vagyok feszült. Én a második döntő után hoztam egy döntést magamban, azóta nagyon nyugodt vagyok. Csak a zenére koncentrálok, és arra, hogy azt minél jobban átadjam azoknak az embereknek, akik engem szeretnek. A legelején, amikor még a castingokról volt szó, úgy indultam, hogy nekem az is elég, ha egyáltalán meghallgatnak ezek a csodálatos emberek. Nem tudom, meddig lehetek itt, de nagyon jól érzem magam. Az a legszebb dolog, amikor valaki kap egy nagy lehetőséget, teljesen ingyen, és azt csinálhatja, amit szeret.
* Tudsz arról, hogy a különböző internetes fórumokon már nagyban folynak a találgatások, de abban mindenki egyetért, hogy te bent leszel az első három között?
- Én még nem láttam, csak hallottam, de hamarosan leülök, és megnézem. Nem tudom... Én csak énekelek, úgy, ahogy kell, szívből, a többit másoknak kell eldönteniük.
* Mit szeretsz a legjobban a Megasztárban, és mi idegesít?
- A pörgés a legjobb. Fantasztikus emberekkel dolgozunk együtt, a sminkes, a fodrász, a stylist, a hangmérnökök, valamennyien olyan emberek, akikkel nem találkozhat mindenki. Ez csodálatos élmény, ők járnak az én kedvemben. Nagyon sok mindent szeretek itt, és azt hiszem, nem idegesít semmi, egyszerűen örülök annak, hogy itt vagyok.
* Olvasod-e, miket irkálnak össze rólad a különböző lapokban?
- Nem szoktam olvasni. Van egy rajongóoldalam, aki oda ír, azt elolvasom, mert szeretek nekik válaszolni, a többivel nem törődöm, mert az ilyen esték úgyis elárulnak mindent. Könnyű név nélkül rosszat mondani valakiről. Egyébként azt tartom, hogy sokszor a negatív kritika is építő jellegű. Az elején elolvastam a cikkeket, voltak rossz dolgok is, olyanok, amelyekből tanultam. Néha érdemes belekukkantani, de nem viszem túlzásba. Van itt közöttünk olyan, aki nagyon magára veszi. Én mindig azt tanácsolom neki, hogy inkább énekeljen, mert az a dolga.
* Azt mondtad, sokat kell dolgoznod, mert most már nem adhatod alább.
- Olyan emberek között vagyok, akik már évek óta zenélnek. Én sajnos nem jártam énektanárhoz, ezt szégyellem, de bepótolom. Amint vége ennek az egésznek, elmegyek énekelni tanulni. Sokat kell tanulnom, nagyon sokat, de azért vagyok itt.
* Érzed-e, hogy máris teljesen megváltozott az életed?
- Igen, teljesen megváltozott. Megmutattak nekem egy olyan világot, amit eddig soha nem láttam.
* És tetszik?
- Nagyon tetszik. Szeretném az egész életemet így tölteni, de lehet, hogy ez már nagy álom.
* Vállalod ezt a világot az összes buktatójával együtt?
- Én arra törekszem, hogy amikor vége lesz ennek az egésznek, akkor is tudjak olyan produkciókat, műsorokat, lemezt csinálni, amivel hatni tudok a közönségre, ami majd tetszik nekik.
* Mit üzensz az otthoniaknak?
- Nagyon szeretem őket, és nagyon örülök, hogy szavaznak rám. Az egyik koncertemen egy zentai fiú, Attilának hívják, megkopogtatta a vállamat, és azt mondta, küldtek neked valamit a vajdaságiak. Odajött, és átölelt. Olyan jólesett, úgy felvillanyozott. Szorítsanak nekem továbbra is!
A beszélgetés után Magdi elment átöltözni, mi pedig csatlakoztunk az előcsarnokban türelmesen várakozó kis különítményünk tagjaihoz. Természetesen itt is folyt a jósolgatás. Magdi, Eszter és Feri, esetleg: Magdi, Angéla és Feri, ezek voltak a tippek a végső hármasra. Végül megérkezett ő is, aki a jelen lévő kishegyesiek szerint megnyeri a versenyt, aztán jöhetnek majd hozzá Budapestre, ha látni akarják. Mosolygott, aláírt, fényképezkedett, majd elkísért minket a buszhoz.
Aztán elindultunk. Mi haza. Ő az új élete felé.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..