Államközi összefogás a migrációs nyomás ellen
Kartali Róbert
2021.08.13.
LXXVI. évf. 32. szám
Államközi összefogás a migrációs nyomás ellen

Az intenzíven növekvő migrációs nyomásról és a magyar—szerb rendőri, illetve határőrizeti együttműködésről tárgyalt pénteken Belgrádban Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerb kollégáival. A magyar politikus Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével is egyeztetett a témával kapcsolatban a magyar nagykövetség épületében, ahol ezután egy sajtótájékoztató keretében számoltak be a részletekről.

A találkozón a közös érdeklődésre számot tartó kérdések közül a migrációval összefüggő témák voltak a leghangsúlyosabbak, továbbá szó esett a magyar—szerb határon történő határőrizeti tevékenységről, az ott észlelhető határsértő mozgás nagyságrendjéről, a hatóságok együttműködéséről, valamint a helyi lakosság és a határközeli térségben tartózkodó migránsok között kialakult viszonyról.

Áttekintették a szerb köztársasági elnök által kezdeményezett mini-Schengen elképzelést, mely Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Észak-Macedónia között alakulna ki, az afganisztáni helyzettel kapcsolatban pedig külön eszmecserét folytattak, hiszen az afgán menekültek részaránya egyre nagyobb a migránsok körében. Bakondi felvetésére pozitív válasz érkezett a szerb illetékesek részéről azt illetően, hogy a magyar és a szerb rendőri erők közös járőrözést folytassanak a határon, aminek az eredményesség és az elrettentés szempontjából is fontos jelentősége lenne. A magyar fél a találkozón az embercsempészettel kapcsolatos tapasztalatokat is megosztotta.

Bakondi elmondása szerint előremutató és hasznos információcserét folytattak, és biztos abban, hogy a két kormányzat között konkrét lépések fognak történni a határőrizeti és a biztonsági együttműködés terén. A legfrissebb adatokat közölve arra is rámutatott, hogy a migráció tekintetében az idén intenzív növekedés tapasztalható, hiszen a sajtótájékoztató előtti napig a magyar rendőrség 54 907 határsértőt fogott el — összehasonlításképp tavaly ugyanebben az időszakban mintegy 17 000-et. Az idén ebben az időszakban 523 embercsempészt is letartóztattak, míg tavaly 206-ot.

— Újabban az elfogott határsértőknek több mint a fele afgán. Ez változás a korábbiakhoz képest, amikor többségében szírek jöttek, vagy legalábbis olyan személyek, akik szírnek vallották magukat, annak ellenére, hogy nem is tudtak arabul — ecsetelte a sajtótájékoztatón Bakondi György. — Ennek az volt az oka, hogy 2015-ben Németország és az EU azt kommunikálta, hogy mindenki jöhet, aki Szíriából érkezik. Ez aztán sokakat arra ösztönzött, hogy szírnek vallják magukat. Az afgán, illetve egyáltalán a 2021. évi helyzet azonban más, mint amilyen 2015-ben volt. Figyelemmel kísérve az európai uniós nyilatkozatokat, legutóbb a svéd Ylva Johansson uniós belügyi biztos beszélt Litvániában arról, hogy a külső határokat őrizni kell. Ez eddig még sohasem hangzott el, és a németországi álláspont is jelentősen változott, még ha konkrétan nem is mondják ki. Észre kell venni, hogy több felelős politikai tényező jelentette ki, hogy aki nem méltó a menedékstátuszra, vagy bűncselekményt követ el, azt ki kell toloncolni. A most Afganisztánban körvonalazódó helyzet pedig egy más pozícióban lévő Európai Uniót ér majd el, mint amilyen 2015-ben volt.

Bakondi hozzátette, hogy Magyarország mindent megtesz a magyar emberek védelmében. Szerinte a biztonság ott kezdődik, hogy Magyarország dönthesse el, kik léphetnek be az országba, nem pedig Brüsszel.

— Ez persze egyeseknek nem tetszik, különféle eljárások folynak ellenünk, legutóbb azt akarták, hogy engedjük be a határon azokat, akik menedékkérelmet nyújtanak be, mert ez alapvető emberi jog. Súlyos tévedés: a migráció nem alapvető emberi jog, és úgy gondoljuk, hogy azokat engedjük be az országunkba, akik valóban jogosultak a politikai menekült státuszra. Ezt a kérelmet itt lehet benyújtani Belgrádban, a magyar nagykövetségen.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig csak elenyésző számban adtak át ilyen kérelmeket.

— A helyzet nem könnyű, a növekvő migrációs számadatok, illetve az afganisztáni, líbiai, iraki, belarusz, törökországi történések mind azt igénylik, hogy az Európai Unió a nemzetállamok érdekeivel összhangban újragondolja a migrációs politikáját, melyet 2015 óta folytatott — zárta gondolatait a témával kapcsolatban Bakondi.

A miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével is egyeztetett, aki emlékeztetett arra, hogy a szerbiai politikai színtéren csak a VMSZ tartja folyamatosan napirenden a migrációs nyomás kérdését. A párt nem rettent meg attól, hogy emiatt megbélyegeznék.

— Mi elszenvedői vagyunk az illegális migrációnak. Érzékenységet mutatunk, de ugyanakkor elsősorban a saját érdekeinket, a saját lakosságunk érdekeit kell figyelembe vennünk. Ez volt az álláspontunk akkor is, amikor a határzár létrejött. Meggyőződésünk, hogy a határzár kiépítése óta sokkal kisebb veszélynek vagyunk kitéve, mint azt megelőzően. Sajnálatos módon ez a jelenség nem múlt el, kicsit visszafogottabb, de folyamatosan figyelni kell, mert újabb és újabb eszkalációs lehetőségek vannak a levegőben. Ezt a jelenséget a határ mellett élők szenvedik meg leginkább, akik elsősorban a mi közösségünk tagjai a törökkanizsai, a magyarkanizsai és a szabadkai térségben.

Pásztor arra is emlékeztetett, hogy három héttel ezelőtt tárgyalt Ana Brnabić miniszterelnök asszonnyal, akit arra kért, hogy segítsen rendezni a helyzetet Törökkanizsa községben lévő határ menti falvakban.

— Ígéretet kaptam, de a teljesítésével sajnos nem lehetek elégedett, ettől függetlenül bizakodó vagyok. Nem akarunk feszültséget, de méltatlannak tartjuk azt, hogy a lakosság ilyen atrocitásnak, ilyen nyomásnak legyen kitéve. Ismerem a Törökkanizsa községben lévő falvakat, mert onnan származom, a helyi lakosok zömében idősebb emberek, és embertelen az a nyomás, aminek ki vannak téve. Semmivel nem érdemelték meg azt, hogy az állam ilyen módon lemondjon róluk. Össze lehet ott néha gyűjteni a migránsokat autóbuszokkal, de az csak egy eseti kezelés. Egy rendszerszerű, folyamatos ügykezelést szeretnénk annak érdekében, hogy ott normálisan lehessen élni.

Pásztor bízik abban, hogy ez a tárgyalás elősegíti a közös megoldáskeresést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a déli határra nehezedő nyomás nem fog növekedni a különféle nemzetközi események következtében.

Hosszabb a várakozás a szerb—magyar határátkelőkön

A szerb—magyar határátkelőkön tapasztalható hosszú várakozás kérdése nem volt témája az egyeztetéseknek — válaszolta újságírói kérdésre Bakondi, de mint mondta, ebben az időszakban óhatatlanul is dugó keletkezik, mivel hazafelé tartanak az Európában dolgozó vendégmunkások.
— Magam is tapasztaltam, hogy nem könnyű a helyzet, de a határátkelőkön nyilván mindent megpróbálnak megtenni, hogy gyorsítsák a forgalom-ellenőrzést. A két ország között működik egy határforgalmi vegyes bizottság, melynek az a feladata, hogy az átbocsátó kapacitások elemzésével, időszakos helyzetekben pedig a rendkívüli megoldások megkeresésével lehetőség szerint gyorsítsa az átlépést. Nyitva vannak a kishatárátkelők is, itt a várakozás korántsem akkora, mint az autópályán.

Fényképezte: Kartali Róbert

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Külpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..