ÉVFORDULÓ. Július 11-én volt a 15. évfordulója a szerbek által elkövetett srebrenicai mészárlásnak, melyben 8000 férfit gyilkoltak le. Az Európa földjén a második világháború utáni időszak legsúlyosabb bűncselekményeként számon tartott esemény évfordulóján vasárnap az áldozatokra emlékeztek Potočariban. Az emlékhelyen Boris Tadić, Szerbia elnöke is koszorúzott, aki újságíróknak elmondta: mindaddig nem lehet lezárni a történelemnek ezt a fejezetét, amíg a felelősöket nem állítják bíróság elé. Ígéretet tett, hogy mindent megtesz a tömegmészárlásért felelős Ratko Mladić kézre kerítése érdekében. Főhajtásának és ígéretének őszinteségét a politikai elemzők egy része erősen megkérdőjelezi, mondván: nem a megbékélés szándéka vezérli, csak jó pontokat akar szerezni Szerbiának. Ebben a megítélésben nyilván az is közrejátszik, hogy Szerbiában a közvélemény 65%-a még ma is ellenzi Mladić letartóztatását. Arról nem is szólva, hogy Belgrádban az 1389 nevet viselő szélsőjobboldali szervezet az évforduló kapcsán plakátokat ragasztgatott a következő felirattal: ,,Boldog július 10-ét és 11-ét, a szerb Srebrenica felszabadításának napját!' A szervezet akciót is tervezett tartani a belvárosban, ahol az érdeklődők Mladić életnagyságú fényképével örökíthették volna meg magukat. A megmozdulást a rendőrség betiltotta.
A KORMÁNY KÉT ÉVE. A szerbiai kormány megalakulásának második évfordulója alkalmából megtartott ülésen Mirko Cvetković kormányfő úgy értékelte: az a legnagyobb siker, hogy az ország elkerülte a gazdasági világválság legsúlyosabb következményéit. ,,Ahelyett, hogy a kormány fejlesztési intézkedéseket alkalmazott volna, kénytelen volt a világtörténelem egyik legsúlyosabb gazdasági világválságával megküzdenie. Országunknak sikerült megakadályoznia a gazdaság széthullását, megőriznie a bankrendszert és a szabad piacot' - mondta Cvetković. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője az évforduló kapcsán azt nyilatkozta: ,,A mi feladatunk elérni, hogy a szerb kormány a vajdasági magyarság érdekeiből minél többet tekintsen a sajátjának... Úgy vagyunk a kormánykoalíció része, hogy közben megőrizzük politikai önállóságunkat'.
ÚJABB ZENTAI CSATA. A zentai községi képviselő-testület hatalmi koalíciójának többsége elutasította az MNT által javasolt személyeknek az iskolaszékekbe való kinevezését. Fodor István, Domány Zoltán, Suhajda Izabella, Hajnal Jenő, Verebes Ernő, Mészáros Ilona és Varga László kinevezése helyett a községi tanács által jelölt személyeket nevezte ki. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke közölte, hogy bíróság elé viszi a döntést: ,,Bíróság elé viszem az ügyet és kérni fogom a zentai képviselő-testület döntésének a megsemmisítését. A kkt egyértelműen megsértette az alkotmányt, illetve törvénysértést követett el, méghozzá szándékosan. Nekem nemcsak jogom, hanem kötelességem is védelmezni a vajdasági magyarság kollektív jogait.' Zenta polgármestere, Širková Anikó szerint viszont az önkormányzat testülete az idevonatkozó jogszabályok szerint járt el.
EMBERJOGI HARCOSTÓL BÚCSÚZTAK. Múlt kedden a Tartományi Képviselőház épületének nagytermében gyászülést tartottak az elhunyt dr. Dejan Janča tartományi ombudsman tiszteletére. A tartományi tisztségviselők, munkatársak, közéleti személyiségek, rokonok és barátok jelenlétében megtartott összejövetelen elsőként Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke méltatta a jogtudós Janča professzor emberi tartását, azét a személyét, aki nemes egyszerűséggel és közvetlenséggel, de nagyon komolyan és felelősségteljesen viszonyult az emberi és polgári jogok megvalósulásának kérdéseihez. S aki arra tanította a politikusokat, hogy a nehézségek ellenére miként győzzék le az akadályokat a kitűzött demokratikus célok eléréséhez. Dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő meghatódottan beszélt a nemes lelkű, bölcs és kiegyensúlyozott munkatársról, barátról, aki egyetemi tanárból politikai tanácsossá vált. Saša Janković köztársasági ombudsman pedig azt emelte ki, hogy ebben a mai világban nem elég hangosan hallatszott Dejan Janča hangja. Legalábbis itthon nem. Európa- és világszerte ugyanis az emberjogi harcosok mind nagy tisztelettel beszéltek a professzor úrról.
Aki kiállt áldozataink emlékműve mellett címmel Matuska Márton írt cikket napilapunknak Dejan Janča halálhírére. ,,Felülírta a halál a protokollt' kezdetű írásából megtudhatjuk, hogy a professzor úr kezdeményezte Újvidék város polgármesterénél egy méltó emlékmű felállítását az 1955/45-ben kivégzett ártatlan magyarok emlékére. ,,Nem tudni, milyen érvek hatására (...), de a polgármester elfogadta az ombudsman kezdeményezését' és a Futaki úti temetőt gondozó vállalatnak meg a megemlékezéseket szervezőknek kell megbeszélniük, hogy a Makovecz Imre által készített emléktornyot hova állítják.
ELHUNYT DR. PÁLL SÁNDOR. Július 7-én életének 56. évében elhunyt dr. Páll Sándor egyetemi tanár, a VMDK elnöke, aki májusban agyvérzés miatt került kórházba, majd kómába esett. Péterrévén született 1954-ben, Újvidéken a Bölcsészettudományi Karon, jugoszláv irodalomból 1977-ben szerzett diplomát, majd ugyanitt 1988-ban a doktori címet. Tanárként, a szerb-magyar irodalmi kapcsolatok kutatójaként, hely- és művelődéstörténészként mintegy 150 tanulmányt publikált és 7 önálló könyv szerzője. Politikai pályafutása során volt a történelmi VMDK elnökségének tagja, a pártszakadás óta pedig a VMDK elnöke. Képviselő volt a szövetségi, a köztársasági és a tartományi parlamentben, több mandátumban pedig az óbecsei községi képviselő-testületben. Szülőfalujában, Péterrévén temették el július 8-án.
A HUSZADIK SZÜLETÉSNAP. Július 14-én ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, melyet a párt egyhetes rendezvénysorozattal ünnepel. A jubileum alkalmából Nenad Čanak pártelnök azt nyilatkozta napilapunknak, hogy a ligának a Vajdaság autonómiájáért vívott küzdelme nem fejeződött be, hiszen a bürokrata Belgrád csak azért fogadta el a tartomány statútumát, hogy lecsillapítsa a kedélyeket. ,,Húzták-halasztották a statútum elfogadását, s amikor végre megszületett, akkor erre a lehető legmegalázóbb módon került sor. A jogainkat valahogy még megadták, viszont pénzforrást már nem biztosítottak hozzá. A Vajdaság vagyonát visszaszármaztató törvény nem született meg, s pénz nélkül ugyan mire megyünk?!' Čanak szerint Belgrád minden lépése a nemzetközi politikát próbálja kiszolgálni. Például Radovan Karadžić letartóztatása és kiadatása azért történt, hogy cserébe megkapjuk a schengeni vízummentességet és előbbre kerüljön az uniós csatlakozásunk ügye.
A BÁNÁTI CIGÁNYBëNÖZÉS ELLEN! ,,A Magyar Remény Mozgalom vezetősége erélyesen tiltakozik és sürgős lépéseket követel az elmérgesedni látszó bánáti cigánybűnözés ellen! A rendőrséget, az igazságügyet, a helyi, a tartományi és az ország vezetőségét felszólítjuk, hogy azonnal találják meg a megoldást a kialakult helyzetre, amely Kisoroszon uralkodik' - olvasható a közleményben, melyet az MRM elnöke, László Bálint írt alá. A közlemény arra a nyílt levélre reagál, amelyben Kanász Attila azt írja: ,,2010. június 22-én éjjel a kisoroszi Fejős Klára utcai - egyébként üresen álló - házunkba betörtek, és beköltöztek a romák'. Illetve arra a Magyar Szóban megjelent cikkre, mely a Matić Ilona és férje esetét dolgozza fel: férj és feleség kiment a kisoroszi temetőbe, ott érte őket a szomszédasszony telefonhívása, hogy gyorsan menjenek haza, mert egy népes cigánycsalád beköltözött a házukba. A cikkben Kabók Imre, a falu polgármestere is nyilatkozik, aki kicsit másként látja a történteket, mert a Matić házaspár már nemcsak tárgyalt, hanem ügyvéd által előszerződést is készített a roma családdal a ház eladásáról, s azóta el is adták az ingatlant.