Mint a délvidéki magyarság hiteles képviselői, a nemzeti érdekképviselet és érdekérvényesítés mentén szerveződő politikai pártok, történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek,
abból a tényből kiindulva, hogy a Vajdaságban élő magyar közösség újabb megpróbáltatásnak néz elébe, annak folytán, hogy 2008. január 1-jén Magyarország tagja lesz a schengeni határátlépési és idegenrendészeti rendszernek, aminek következtében az eddigieknél nehezebb lesz az anyaországgal való kapcsolattartás,
felelősséget érezve azért, hogy a közösség tagjai kellő időben kapjanak érdemi tájékoztatást a későbbiek során kialakuló helyzetről,
szükségét érezve annak, hogy közvetítsük álláspontjaikat mind a magyarországi, mind a szerbiai politikai döntéshozók felé, a mai napon - 2007. április 13-án Szabadkán a következőkben értettünk egyet:
1.) Szerbia európai integrációs folyamatainak lelassulásáért, illetve a schengeni vízumkötelezettségünk fennállásáért és az ebből eredő elszigeteltségért a felelősség kizárólag a szerb politikai döntéshozókat terheli. Követeljük, hogy Szerbia megalakuló kormánya a legrövidebb időn belül terjessze a parlament elé azokat a törvényjavaslatokat, s tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a vízumkötelezettség eltörlésének az Európai Unió által támasztott feltételei.
A konferencia részvevői kötelezettségüknek tartják, hogy politikai és közéleti tevékenységük során javaslataikkal és kezdeményezéseikkel aktív szerepet vállaljanak a vízummentességet elősegítő folyamatban.
2.) A konferencia részvevői értékelik a 2000. év után hivatalban volt szerb kormányok integrációs erőfeszítéseit, tudva azt is, hogy azok az eddigiek során nem jártak valós eredményekkel. Továbbá bíznak abban, hogy az Európai Közösség és Szerbia között előkészítés alatt álló új vízum-megállapodásnak várhatóan kedvező hatásai lesznek. Nem lehet ugyanakkor elhallgatni azt a tényt, hogy még a megállapodás hatálybalépése esetén is csak a vízumkötelezettség lesz az általános, és a könnyítések képezik majd a kivételt. A gondokat részben tudja majd enyhíteni, hogy a korábbinál nagyobb számú szerbiai állampolgár - és ezen belül vajdasági magyar - számára válik elérhetővé jelentős könnyítés a vízumigénylési eljárásban. Mindemellett le kell szögezni, hogy minden megvalósuló könnyítés a vajdasági magyarság érdekeit is szolgálja.
A konferencia részvevői a leghatározottabban visszautasítják annak a lehetőségét, hogy a vajdasági magyarság kárvallottja legyen egy olyan toloncegyezménynek, amelynek következtében újabb betelepítési hullám forgatná fel alkotmányellenes módon Vajdaság és Szerbia kisebbségek által lakott területeinek etnikai összetételét.
3.) Meggyőződésünk, hogy a Magyar Köztársaság mindenkori Országgyűlésének és Kormányának tiszteletben kell tartania a Magyar Alkotmány 6. szakaszának harmadik bekezdését, melynek értelmében ,,A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.'
A konferencia részvevői, figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelyét, mely szerint ,,Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek', valamint a magyar történelmi múlt elválaszthatatlan és közös gyökereit, az ezzel összefüggésben lévő - el nem évült jogi rendelkezéseket, illetve az Európában, továbbá az Európai Unió tagállamaiban, valamint a világ számos országában alkalmazott kettős állampolgárság intézményét, ismételten felszólítjuk az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőit, hogy törvénymódosítással - és ne népszavazás útján - tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzését. A konferencia részvevőinek továbbra is az a határozott meggyőződése, hogy tartós és megnyugtató megoldást kizárólag a magyar útlevél biztosít.
4.) Figyelembe véve a magyarországi belpolitikai realitásokat, továbbá a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredő kényszerpályáját - egyben hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmányára - arra hívjuk fel a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a várhatólag 2008. január elsején életbe lépő schengeni rendszer következményeit enyhítve, haladéktalanul tegyen lépéseket a következő irányba:
- Hozzon létre egy pénzügyi alapot, amely a Magyar Igazolvánnyal rendelkezők számára visszatéríti a vízumügyintézéssel járó összes költséget (a vízumdíjat és különösen a különböző okiratok magyarországi hitelesítése és a kötelező biztosítás során keletkezett költségeket).
- Biztosítsa a Magyar Igazolvánnyal rendelkezők számára a Nemzeti Vízum jelentős mértékben egyszerűsített kiadását.
5.) A konferencia részvevői nyílt és megoldásra váró kérdésnek tartják, hogy a munka nélküli délvidéki magyarok miként jussanak most magyarországi, később pedig schengeni vízumhoz.
6.) Mivel a jelen pillanatban a Nemzeti Vízum az egyetlen olyan lehetőség, amely biztosíthatja az anyaországgal való akadálytalan kapcsolattartást, a jelenlevők vállalják, hogy tevékenységük során mindent elkövetnek e vízum igénylésének népszerűsítése érdekében. A Nemzeti Vízum kiadásának jelentős mértékben történő egyszerűsítésében bízva, arra buzdítjuk a délvidéki magyarokat, hogy minél nagyobb számban igényeljék azt.
7.) Meggyőződésünk, hogy a kishatárforgalmi rendszer életbeléptetése a maga 30-50 kilométeres sávjával nem kielégítő megoldás és a következő veszélyeket rejti magában:
a.) ismerve a délvidéki magyaroknak az anyaország területén ápolt baráti és rokoni kapcsolatait, művelődésre való igényét, a 30-50 kilométeres sáv nem elégíti ki a közösség egészének Magyarországra történő utazási igényét
b.) a délvidéki magyarok jelentős része kimarad a kedvezményezettek köréből
c.) a határ mindkét oldalán a gazdasági és a köztörvényes bűnözés elharapódzását
d.) a kishatárforgalmi engedéllyel való visszaélést, mivel semmilyen szűrőrendszer sem képes útját állni annak, hogy számos esetben az azzal rendelkező ne tenne kísérletet jóval nagyobb térségben történő mozgásra
e.) a határ menti sávban lévő magyar települések nemzeti összetételének megváltoztatását
f.) a sávon kívül rekedő magyarság leszakadását és asszimilációjának felerősödését
8.) A konferencia részvevői a fentiek alapján egyetértettek abban, hogy a kishatárforgalmi rendszer nem válthatja ki a Magyar Köztársaság egész területére történő - a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített - belépést biztosító feltételrendszert.
9.) Felkérjük a Magyar Köztársaság elnökét, a Magyar Köztársaság Kormányát, a parlamenti pártokat és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ezen nyilatkozatunkkal kapcsolatos álláspontjukat a sajtó nyilvánossága előtt mielőbb fejtsék ki.
Szabadka, 2007. április 13.