* Napjainkban már teljesen egyértelművé vált, hogy a Merkel kancellár asszony által képviselt és foganatosított Willkommenskultur szinte megoldhatatlan társadalmi gondokat okozott. Azóta ugyanis rohamosan romlik Németország közbiztonsága. Ekkor kezdődtek a problémák, vagy már jóval előbb kirajzolódni látszott a mai helyzet?

— Németországban a migrációs problémák több évtizedre nyúlnak vissza. Már 1993-ban számtalan menekült érkezett az országba, ennek kapcsán ugyanebben az esztendőben szigorították a menekültkérelmi szabályokat az alaptörvény 16/a paragrafusának módosításával. A törvény kimondta, hogy ha egy menekült egy biztonságos harmadik országból érkezik, akkor nem jogosult a menedékjogra. Ez már több mint harminc éve történt. Szóval akkor is voltak problémák, de ezek a bizonyos gondok 2015 óta hatványozottan lépnek fel. A Merkel-féle Wilkommens politika miatt az utóbbi évtizedben több mint 3 millió ember érkezett az országba, hozzájuk 2022 óta 1,5 millió ukrán menekült csatlakozott. Ilyen mennyiségű menedékkérőt egész egyszerűen lehetetlen gyorsan integrálni. Ezáltal nagyon sok problémát okoz a migráció. Szociális, munkaerőpiaci, lakhatási, közegészségügyi, közoktatási, pénzügyi és főként közbiztonsági gondok merülnek fel. Mindennapossá váltak a késeléses támadások és a különféle kisebb-nagyobb terrorcselekmények.

(forrás: mcc.hu)

* A német átlagpolgár mit érzékel abból, hogy évről évre csúcsot döntenek a bűnözési adatok, és egyre drámaibb támadásoknak, terrorcselekményeknek lehet szemtanúja?

— A német állampolgárok a mindennapokban is látják ezeket a folyamatokat. Mindez abban jelenik meg, hogy sokan már ódzkodnak nyilvános helyre menni. A közterek dominanciáját átvették a migránscsoportok. Gyakori eset, hogy fiatal lányok nem mernek uszodába vagy strandra menni, mivel ezeken a helyeken gyülekeznek a fiatal migráns muzulmánok. Sajnos gyakran előfordul, hogy a strandokon fiatal hölgyeket molesztálnak. A nagyvárosokban késő este szintén nem mernek a nők utcára menni, mivel folyamatosan támadásoknak vannak kitéve. Mint ismeretes, 2015 és 2016-ban Kölnben voltak az első ilyen jellegű támadások, és azóta sajnos számos helyen újra megtörténtek. A késeléses támadások alantas mivolta pedig az, hogy egy késelő bárkire rátámadhat, és az is előfordul, hogy valaki mindenféle előjel nélkül kezd el szurkálódni. Sokan vesztették életüket ezekben a támadásokban, és a bűnözési adatok is egyre rosszabbak.

* Információim szerint a német mainstream média továbbra is egy nem létező, alternatív valóságot próbál sugározni. Márpedig a lakosság túlnyomórésze ezen médiumokból tájékozódik.

— Nyilvánvaló, hogy a német médiának nagyon fontos szerepe van a viták és diskurzusok lefolytatásában. De sajnos el kell mondanom, hogy mindezt legtöbbször tendenciózusan elfogult jelleggel teszik. Az emberek számos esetben nem ismernek rá saját országukra, amikor kinyitják az újságokat. A média egy olyan országot ábrázol, amely már nem létezik. Ezáltal nagyon durva eltérés mutatkozik az emberek percepciója, a megélt és vélt valóság, valamint a média hírinterpretálása között. A média szerint enyhe gondok vannak, melyeket orvosolni lehet egy sikeres integrációval, az emberek viszont azt látják, hogy nagyon gyakran olyan migránsok érkeznek, akiket nem lehet integrálni, és bűnözésre is hajlamosak. A német migrációs politika kudarcát manapság már nemcsak az ellenzéki szavazók, hanem egyre inkább a kormánypárti szavazók is látják.

* Adódik a kérdés, hogy mik lehetnek, egyáltalán vannak-e megoldások? A német kormány milyen intézkedéseket foganatosít, illetve hogyan reagál a migrációs helyzet kezelésére?

— A német kormány többnyire látszatintézkedéseket tesz, és főként fantomvitákat generál. A legfontosabb lépésnek valójában azt tartotta, hogy növelni kell a kitoloncolások számát. Évente 10-20 000 kitoloncolás van. 2023-ban például csaknem 16 500 volt — miközben 350 000 ember érkezik. Szóval abban az esetben is, ha megtízszereznék a kitoloncoltak számát, akkor is több migráns érkezne az országba. Napjainkban az egyetlen hatásos intézkedés az volna, ha teljes mértékben lezárnák a határokat, de a kormányzó Zöld Párt továbbra is ennek szöges ellentétét csinálja. Például a német szövetségi kormány továbbra is jelentősen finanszírozza a Földközi-tengeren cirkáló migránshajókat. Továbbá olyan állampolgársági törvényt rendeltek el, amelynek értelmében három év után — bizonyos feltételek teljesülése esetén — egy külföldi személy már német állampolgár lehet. Ezen feltételek megléte nélkül öt év után lehet az állampolgárságot megszerezni. Emellett pedig olyan nagyvonalú szociális juttatásokban részesülnek a menekültek, hogy egészen egyszerűen nem éri meg nekik dolgozni. Ezért túl sok idejük is van arra, hogy minden máson járjon az eszük, például a bűnözésen.