Az Egyesült Államok szigorította Magyarország részvételét a vízummentességi programjában, és a hatóságok az Elektronikus Beutazási Engedély (ESTA) kiváltását most már csak azoknak a magyar állampolgároknak teszik lehetővé, akik Magyarország jelenlegi területén születtek. Emellett az augusztus 1-jétől élő szigorítás értelmében minden magyar útlevéllel utazóra vonatkozik, hogy az ESTA már csak egyszeri belépésre jogosít, érvényessége pedig 2-ről 1 évre csökkent. Az ESTA-engedélyt akkor is kérni kell, ha valaki csak tranzitországként használja az Egyesült Államokat.

A hivatalos indoklás szerint azért volt szükség a szigorításra, mert a külhoni magyarok sokszor mélyreható ellenőrzés nélkül jutottak állampolgársághoz (és útlevélhez), ezért akár veszélyesek is lehetnek az Egyesült Államokra nézve. Ez elfogadható indoklásnak tűnik, de a döntés bírálói máris felhozták, hogy ehhez képest déli irányból naponta érkeznek illegális bevándorlók az Egyesült Államokba, inkább az ő bejutásukat kellene korlátozni vagy jobban ellenőrizni. Aki pedig a politikára vezet vissza mindent, az azt mondja, Washington nem ért egyet a magyar állásponttal az ukrajnai háború ügyében, vagyis nem támogatja Magyarország békepártiságát, ezért bosszút akar állni, és igyekszik minden módon ellehetetleníteni a magyarokat.

Más kritikák is érkeztek, például, hogy ha az amerikai kormányzat megkapta volna a főleg a vajdasági és a kárpátaljai magyarokra vonatkozó adatokat, azzal a kárpátaljai magyarok börtönbe jutását is elősegíthették volna, Ukrajnában ugyanis nem engedélyezik a kettős állampolgárság intézményét. Az ukrajnai alkotmánnyal ellentétes lépésre mégis több magyar rászánta magát, adataik mindeddig titkosak voltak, az amerikaiak számára kiadott információkhoz viszont akár hozzá is férhetett volna Kijev.

Veszélyes honosítás

2011 óta több mint 1 millióan kaptak magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében. Amíg ezt Magyarország sikerként könyvelte el, addig az Egyesült Államok szerint felelőtlen lépésről van szó, a külhoni magyarokat ugyanis Washington szerint nem vetették alá kellő mértékű biztonsági ellenőrzésnek.

A budapesti amerikai nagykövetség tájékoztatása szerint Washington már évekkel ezelőtt figyelmeztetett az egyszerűsített honosítási eljárás biztonsági kockázataira, Budapest azonban nem foglalkozott az intelmekkel.

Az amerikai kormány illetékesei most arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy tudomásuk szerint bűnözők is magyar útlevélhez jutottak. Arra azonban már nem válaszolt az illetékes szóvivő sem, van-e konkrét információjuk arról, hogy ilyen személyek magyar útlevéllel utaztak volna be az Egyesült Államokba. A kijelentésekre Rétvári Bence, a magyar Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is reagált. Mint mondta: „…megtévesztő és hamis az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata, hiszen Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól.” Az államtitkár is utalt arra, hogy a belépési korlátozással áll bosszút az Egyesült Államok Magyarországon. „Mi a szuverenitásunkból semmilyen nyomás hatására nem fogunk engedni, úgyhogy ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni, mind a 900 000 ember adatai biztonságban vannak, azokat Magyarország senki részére nem adja ki” — szögezte le.

Növekvő ellentétek

A washingtoni lépés csak egy kicsit meglepő, hiszen Magyarország és nyugati partnerei között nem éppen rózsás a viszony az utóbbi években, egészen konkrétan azóta, hogy Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke 2020-ban. Az Orbán Viktor vezette kormány legutóbb azzal okozott felháborodást az amerikaiak körében, hogy későbbre halasztotta Svédország NATO-csatlakozását.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete sajnálatosnak nevezte a lépéseket, mint mondta, Washington nem ezt akarta, de nem tudott máshogyan lépni. Szerinte csak döntés kérdése volt az egész, vagyis Budapest dönthetett volna úgy, hogy meghallgatja a washingtoni aggodalmakat, és kezeli a helyzetet, de nem így döntött.

De mi is ez a korlátozás?

Magyarország az Egyesült Államok Vízummentességi Programjának a tagja. Ennek értelmében a magyar útlevéllel utazók vízum igénylése nélkül léphetnek be az Egyesült Államokba turisztikai vagy üzleti céllal, legfeljebb 90 napra. Ez megkönnyíti a rokonlátogatást és a városnézést, aki viszont dolgozni vagy tanulni akar, annak továbbra is vízumot kell igényelnie. Ezt érinti az augusztus 1-jei változás, hiszen éppen ezt a rövid látogatásra vonatkozó jogot korlátozták a magyar utazók esetében.

Saját tapasztalatom nincs, de az interneten megjelentek olyan információk, hogy a külhoni magyarokat nem érte nagy sérelem, mert azok, akik nem Magyarország területén születtek, eddig sem élveztek vízummentességet, vagyis minden alkalommal vízumért kellett folyamodniuk, akkor is, ha csak néhány napra utaztak Amerikába. Ha ez így van, akkor érthetetlen, hogy miért éppen az egyszerűsített honosítási eljárással indokolták a szigorítást.

A washingtoni lépés persze számos gyakorlati kérdést is felvet minden magyar útlevéllel utazó számára. Ezek közül a legfontosabb, hogy az egyszeri belépés mit is takar. Hiszen azok, akik az Egyesült Államokba látogatnak, gyakran „átugranak” például Kanadába vagy Mexikóba, esetleg a karibi térségbe, és a korlátozás értelmében nem juthatnának vissza indulási helyükre.

Csak szigorúan

Az országba való belépés egyébként is szigorú, attól függetlenül, hogy valakinek van érvényes ESTA-engedélye vagy vízuma. Minden esetben a határőrség mondja ki az utolsó szót, vagyis dönthetnek úgy, hogy megtagadják a belépést, vagy nem olyan hosszú időtartamra engedélyezik, mint az az utazó szándékában állt. A belépési engedély megadása előtt a határőrség ellenőrizheti a meghívó családot, a szállásfoglalást, a repülőjegyet, az anyagi fedezetet, valójában bármit, és ha valamit nem talál rendben valónak, a helyszínen bírálhatja felül a korábbi engedélyeket.

Az Egyesült Államokba tehát nem könnyű bejutni, de aki már ott van, annak is tisztában kell lennie azzal, hogy be kell tartania a szabályokat, vagy könnyen kiutasíthatják. Így járhat például az, aki 90 napra érvényes belépésével a megengedettnél tovább tartózkodik az országban, vagy ha munkát vállal ott-tartózkodása alatt az erre feljogosító vízum nélkül. A kiutasítás azonban csak az egyik szankció, az is előfordulhat, hogy az illetőt eltiltják egy következő beutazástól.

Mikortól meddig?

A döntés azonnali hatályú, azaz máris életbe lépett, de csak az új kérelmekre vonatkozik. Aki korábban már kapott ESTA-engedélyt, annak továbbra is két évre és több beutazásra szól. A korlátozás pedig mindaddig hatályban marad, amíg az alapjául szolgáló biztonsági kérdéseket nem kezelik úgy, ahogyan azt Washington elvárja.