A jövőre nézve is tanulságos következtetések vonhatóak le, és talán még az is felsejlik a folyamatok mögött, hogy a konkrét betegektől és áldozatoktól elvonatkoztatva mely országokra milyen hosszú távú következményekkel jár majd mindez.

Ha próbáljuk leegyszerűsíteni, azt mondhatjuk, hogy az új koronavírus okozta járvány negatív keresleti hatásai miatt érzékelhetően alacsonyabb lesz az átlagos olajár a közeljövőben, az eddig várt szintekhez képest.

Gépkocsigyárak álltak le, Kínában a közlekedést is korlátozták, és a gazdasági tevékenység érezhető lassulást mutat. Ez máris odavezetett, hogy csökkent a rövid távú kereslet a kőolaj iránt, és voltak olyan napok, amikor az év elejéhez mérten 15-20 százalékkal olcsóbb volt a fekete arany. Azt is nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy amikor a brit Sky News arról számolt be, hogy az Imperial College London kutatói „jelentős előrelépést” értek el a koronavírus ellenszerének kidolgozásában, a hírügynökségek ezt szinte már úgy tálalták, hogy megvan az ellenszer, amire 3 százalékot is meghaladó áremelkedéssel reagáltak az olajpiacok.

Szakértői becslések szerint a járvány 0,5 százalékkal is csökkentheti a globális olajkeresletet az idén. Ez azonban csak egy becslés, és az események nem várt fordulatokat is vehetnek. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a nagy olajtermelők, közöttük Oroszország (OPEC+ néven ismert) együttműködése Bécsben egyeztetett a járvány olajpiaci következményeiről. Az OPEC+ különféle nem hivatalos értesülések szerint kész napi 500 000 hordóval növelni a most érvényben levő termelési korlátozását.

A Moody’s Investors Service a legfrissebb elemzésében azt emelte ki, hogy Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőre, és a koronavírus-járvány miatt az ország gazdasági teljesítménye elmarad majd a várttól. A nemzetközi hitelminősítő kimutatása szerint a Brent hordónkénti ára a január 31-én zárult egy hónapban 14 százalékkal, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajtípus árfolyama 16 százalékkal csökkent.

Maga a kínai kormányzat is nyilvánosan beismerte, aggódik amiatt, hogy a koronavírus hatása miatt jelentősen csökken az országban a GDP-növekedés üteme. A kínai kormányzat kutatóintézetének szakértője szerint a koronavírus hatásai akár 1 százalékponttal is csökkenthetik a 2020. évi kínai GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést. Valójában viszont nem beszélhetünk példa nélküli eseményekről: 2003-ban, a SARS-járvány megjelenésekor a kínai GDP-növekedés egy negyedévben 2 százalékponttal esett vissza, de ma már szinte senki sem emlékszik erre.

Oroszországot érzékenyen érintheti, ha visszaesik az olajár, Kína pedig már eleve bajban van a vírus és annak várható gazdasági hatásai miatt, ezért aztán nem meglepő, hogy az összeesküvés-elméletek gyártói szerint a világ még első számú nagyhatalma most két legyet üthet egy csapással. Ezzel kapcsolatosan azonban a szándékosságot, illetve annak az ellenkezőjét nyilván sem most, sem a jövőben nem lehet majd minden kétséget kizáróan bizonyítani.

Ami minket illet itt, Szerbiában, még az is lehet, hogy a közeljövőben majd mégiscsak olcsóbban tankolhatunk. Azt viszont tudni kell, hogy mindennek egészen biztosan lesz majd jelentős „felára” is. A globális gazdasági folyamatok ugyanis egészen biztosan be fognak gyűrűzni, és amit esetleg megspórolhatunk a töltőállomáson, az félő, hogy nem ér fel majd azzal, amit a bevételeinkből elveszítünk.