home 2024. június 13., Antal napja
Online előfizetés
Világszerte mindenkinek szüksége van az erős államra
Talpai Lóránt
2023.09.15.
LXXVIII. évf. 37. szám
Világszerte mindenkinek szüksége van az erős államra

A demokrácia napja minden esztendőben felveti azt a fő kérdést, hogy vajon milyen módon működnek manapság a demokratikus rendszerek, és melyek azok a tényezők, amelyekkel meg lehetne haladni őket. A demokrácia nemzetközi napja kapcsán Kiss Rajmunddal, a Mathias Corvinus Collegium diplomáciaműhelyének vezetőjével beszélgettem, aki a többi közt tisztségviselő volt Szingapúr, Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek magyar nagykövetségén.

* Ha van fogalom, mely talán a leginkábban „korrodálódott” az utóbbi évszázadban, az a demokrácia. De mit jelent valójában, az ön számára milyen az ideális demokratikus rendszer?

— Számomra a demokrácia azt jelenti, hogy parlamenti választásokon a polgárok döntik el, hogy mely képviselők kerülnek be a parlamentbe, illetve hogy melyik, többséget szerző párt elnöke lehet a miniszterelnök. Emellett természetesen fontos, hogy meglegyenek a fékek és a garanciák, olyan intézmények például, mint az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék. Egy demokráciában fontos még a szabad sajtó, az oktatás és az akadémiai szabadság. Az volna az ideális, ha az élet minden területe politikafüggetlen volna, még akkor is, ha valójában sohasem lehet teljesen független.


Kiss Rajmund

* Köztudomású, hogy egyes nagyhatalmak, közöttük elsősorban az Egyesült Államok a demokrácia letéteményesének tartják önmagukat, és szívesen exportálják ezt az ideológiát. De milyen áron történik mindez?

— Az amerikai barátaink, főként abban az esetben, ha demokratavezetésű a Fehér Ház, akkor előszeretettel próbálják ráerőltetni a saját demokráciafelfogásukat a világra. Mindez főként a ’90-es évek elején volt erőteljes, miután a Szovjetunió felbomlott. Akkor az USA azt érezte, hogy a világhatalmat egyedül birtokolja, szóval a liberális demokráciát könnyedén terjesztheti. Mindennek az lett a következménye, hogy napjainkban Afrikában már Kína a legnagyobb befektető, emellett pedig Szaúdi-Arábia, avagy az USA legnagyobb arab szövetségese, részben stratégiai partnerként működik együtt Iránnal, a legnagyobb ellenséggel, például az orosz—ukrán háború kapcsán. 2024-ben a BRICS-nek, azaz a Brazília, India, Oroszország, Kína és Dél-Afrika társulásnak Szaúdi-Arábia és még további hat ország új tagja lesz. Szóval kijelenthető, hogy a 2008—2009-beli gazdasági válság után elindult egy nagyon komoly nemzetközi gazdaságpolitikai, geopolitikai folyamat, azaz óriási változás. Mindezt felgyorsította a világjárvány és az orosz—ukrán háború. Ezért az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak folyamatosan csökken a nemzetközi térnyerése a világban.

* Magyarországon viszont az utóbbi évtizedben részben egyedülálló kísérlet folyik, mely arról szól, hogyan lehet jogállami keretekben meghaladni a demokráciát vagy legalábbis pótolni az egyre inkább felszínre törő hiányosságait.

— Én nem azt érzem, hogy Magyarország a demokrácián belül lenne más utas, mert például a nemzeti konzultációk és számos további program éppen megerősíti a demokráciát. A nemzeti konzultációknál ugyanis kevés demokratikusabb forma létezik. Amiben viszont Magyarország más utat jár, mint az Egyesült Államok vagy a nyugat-európai partnerei, hogy az erős nemzetállamok szerepét máshogyan képzeli el. Emlékezzünk csak Trump elnök szlogenjére, a „Make America Great Again”-re. Hasonló erős államot szeretne a jelenlegi magyar kormány is. Természetesen a különféle balliberális kormányoknak más elképzeléseik vannak, ők nem igazán támogatják az erősállam-felfogást. Miközben azért minden súlyos válság idején kiderül, hogy mindenki ugyanúgy sorba áll a pénzért, a világ legnagyobb vállalatai is várják az állami mentőcsomagokat a válságos időszakokban. A jelenlegi háborús időszakban pedig mindenki azt szeretné, hogy a gáz- és energiaellátásról teljes egészében az állam gondoskodjon. Szóval mégiscsak mindenkinek szüksége van az erős államra.

* Ha a jelenlegi világpolitikai berendezkedésre, az új világrend kialakulásra vagy a diplomácia legfőbb történéseire tekintünk, akkor milyen változások előtt állunk? Mire számíthatunk a jövőt illetően, milyen államformák lesznek a meghatározóak?

— Azt szoktam mondani, hogy a változás egy japán szupergyors vonat sebességével halad, és lehet, hogy mi csak tíz-tizenöt év távlatából visszanézve fogjuk igazán megérteni, hogy milyen korban is éltünk. A diplomáciában jelenleg azt látjuk, hogy az említett BRICS-hez egyre több ország csatlakozik, a Közel-Kelet pedig egyáltalán nem vesz részt a nyugati szankciós politikában. Emellett India sem állt az Egyesült Államok oldalára a háború kapcsán. De Latin-Amerika vagy Ázsia további országai sem csatlakoztak az Európai Unió és az Egyesült Államok Oroszországot kirekesztő politikájához. Ami érdekes még, az a dollár helyzete az új világrendben, hiszen Törökország, Irán, Kína és Szaúd-Arábia is megállapodott abban, hogy elfogadják az indiai rúpiát vagy a kínai jüant és a török lírát is. Miközben egykor a világ teljes olajágazata dolláralapon működött. Ettől természetesen nem fog összedőleni a dollár és a Nyugat sem. Egy biztos: a világ változik, mégpedig sokkal gyorsabban, mint azt sejtenénk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..