Az idei szentkúti, Kisboldogasszony napi búcsút követően ft. Verebélyi Árpáddal, Doroszló plébánosával, a kegyhely őrével beszélgettünk. Megtudtuk, csaknem nyolcezer ember fordult meg a kegyhelyen szeptember 7-én és 8-án. Gyalogos zarándokok Bezdánból (60 km), Szilágyiról (30 km), Bácskertesről (35 km) és Moholról (90 km) érkeztek - összesen száztizenketten. Hosszú idő után most először bunyevác hívek is ellátogattak a kegyhelyre.
Még egy kivételes színfoltja volt az idei ünnepnek: a Mária-lányok vagy ahogyan Magyarországon nevezik őket: a Mária-hordozók körmenete. A doroszlói hívek kapcsolatépítésének köszönhetően magyarországi településekről: Fajszról, Vaskútról, Nagybaracskáról és Garáról, valamint a szomszédból, Gombosról érkeztek a Mária-tisztelők, akik mellett természetesen a négy helyi leányzó is díszbe öltözött.
Ft. Verebélyi Árpád ezúton köszöni a doroszlói egyházközség tagjainak, valamint a helyi önkéntes tűzoltó-testület és a Móricz Zsigmond MME képviselőinek a szervezésben és az ünnep lebonyolításban nyújtott segítséget.
- Fontosnak tartom, hogy mind a helyiek, mind pedig a zarándokok egyaránt felismerték ennek a helynek a vallástörténeti jelentőségét, azt a tényt, hogy 1173 és 1183 között III. Béla neje, Margit itt monostort alapított. Ennek a monostornak a lakói premontrei szerzetesek voltak. Nagy Lajos király 1382-ben a Bajkutat egyéb más birtokokkal együtt a budai Clarissa apácáknak ajándékozta. Amikor aztán 1752-ben Rédl kamarai adminisztrátor április 5-én szerződést írt alá a török által elpusztított Doroszló újratelepítéséről, Dormán Pál, aki a szervezést vállalta, a megérkező új honfoglalókkal először a szentkúti emberért küldött. Az érkezőket a lápos Mosztonga partján, mint a Bajkút szolgája, név szerint Gergelyfy Erazmus koldusbarát fogadta. Az első gyógyulás köztudomásúan 1792-ben,a gombosi vak fiatalember, Zablóczky János nevéhez fűződik. 1853-ban aztán 16. Gergely pápa pápai jogú búcsújáróhellyé nyilvánította a Bajkutat, Kisboldogasszony napjára és pünkösd ünnepére adva meg ezt a jogot. X. Szent Piusz pápa 1910-ben további nyolc pápai jogú búcsúi alkalmat engedélyezett a Szentkútnak. Ezek után talán fölösleges is hangsúlyozni, hogy nem csupán helyi, bácskai, hanem világegyházi szempontból is kivételes státusa van a doroszlói Szűz Mária-kegyhelynek. Én magam bízom benne, hogy minderre az elkövetkező időszakban egyre többen fognak felfigyelni, és a múltját értékelve a jövőjét is sikerülhet méltóképp magalapozni - nyilatkozta Verebélyi atya.