Az utóbbi hetekben több „viharkatasztrófa” is történt Szerbiában, vagyis többször olyan mértékű vihar csapott le az országra, amilyenre senki nem számított. Az erős szél és a heves esőzés pedig rengeteg kárt okozott az épületekben és a természetben is. Jól meg kell tanulnunk a szupercella szót.
Szupercella
Egyáltalán nem véletlen, hogy a szupercella szót először amerikai katasztrófafilmekben hallottuk. Egyrészt ez egy modern kifejezés, nyilván kétszáz évvel ezelőtt nem neveztek így egyetlen időjárási jelenséget sem. Másrészt viszont térségünkben korábban ilyen jelenségek nem alakultak ki, vagyis a klímaváltozás „melléktermékéről” van szó.
Fotók: Tanjug
Internetes kutatómunka után arra jutottam, hogy a nyári viharok létrejötte viharláncokkal jár együtt, azaz a viharfelhők egymáshoz kapcsolódva láncokat alkotnak. Ezekben alakulhatnak ki a szupercellák, melyek a saját tengelyük körül forognak, vagyis orkánerejű szelet hoznak, és óriási csapadékmennyiséget zúdíthatnak egy-egy területre nagyon rövid idő alatt. Ó, majdnem kihagytam: gyakran nagy méretű jég hullhat belőlük, és mivel óriási energia van bennük, intenzív villámlással jár a vonulásuk. A szupercella még nem tornádó, de majdnem, vagyis ha felfelé eléri a légkörnek azt a részét, amelyben futóáramlatok találhatóak, lefelé pedig eléri a talajt, akkor olyan erejű tornádó alakulhat ki, amely minden korábbinál nagyobb pusztítást okozhat. Ilyet is csak filmekben láttunk a közelmúltig, de már Európában is volt rá példa az utóbbi években.
Károk
A szupercella kialakulása és az általa okozott kár tehát egyáltalán nem kiszámítható, a kérdés csak az, mit tegyen, akinek a házában, járművében, gyümölcsösében vagy bármilyen más tulajdonában kár keletkezett. Leginkább csak imádkozhat és reménykedhet. A bejelentések szerint az utóbbi hetek szerbiai viharai több százmillió eurós kárt okoztak. Ennek egy részét az állam megtéríti.
A miniszterelnök a közelmúltban az Újvidék környéki károkat mérte fel, ezt a területet érintette ugyanis a legsúlyosabban a vihar. Ana Brnabić közölte, mihamarabb meg kell állapítani, hol van a legnagyobb szükség a segítségre. Mint mondta, a lakóházak helyrehozása a legfontosabb, de az iskolákat is rendbe kell hozni a tanévkezdésre, ezután pedig az egészségügyi és más intézmények helyreállítása következik.
A kormány is döntést hozott a kártalanításról, ennek értelmében vissza nem térítendő állami támogatást kapnak mindazok, akiknek az ingatlanja a júliusi viharok következtében megrongálódott. Július során mintegy 11 000 magánház sérült meg. Marko Blagojević illetékes miniszter kijelentette: a kárpótlás nagyon hamar megkezdődhet, ám a helyi önkormányzatoknak előbb fel kell mérniük, melyik ház milyen mértékben sérült meg. Hat kategóriát állítottak fel, az elsőbe azok az épületek tartoznak, amelyeken csak minimális kár keletkezett, míg a hatodikba azok, amelyek teljesen megsemmisültek. A kategóriákba sorolás után kezdődhet meg a károsultak kifizetése.
Mi történt eddig?
Szerbiát eddig sem kímélte az anyatermészet. A miniszterelnök közölte, hogy a májusi, júniusi és júliusi áradások során 63 helyi önkormányzatban hirdettek rendkívüli állapotot. Ezek közül továbbra is 31 helyen áll fenn ez a helyzet. A július 19-e és 22-e közötti viharok miatt 13 helyen kellett rendkívüli állapotot bejelenteni.
Feltételezhetően lesz majd kormánydöntés az augusztusi viharok miatt károsultak támogatásáról is, hiszen az utóbbi hetekben is több helyen pusztított a heves szél és a jégeső, a hömpölygő víz pedig épületeket öntött el.
