A május végén, június elején hullott eső kezdetben jót tett a növényeknek, de az utolsó nagyobb mennyiségű csapadék, amikor 50 liter esett négyzetméterenként, mindent megváltoztatott.

— Azon a bizonyos vasárnapon a sok csapadék savas eső lehetett, vagy valami más káros anyagot tartalmazhatott, hiszen hétfő reggelre az addig gyönyörű, derékig érő árpám szinte teljesen összerogyott, mintha el akarna tűnni a földben. Körüljártam a többi parcellát, és mindenhol hasonló látvány fogadott. Ettől kezdve abban bíztunk, hogy a forró nyári napsütés nem rántja össze a kalászosok szemeit. Két nap alatt a természet alaposan megváltozott, és megérkezett a 35 fokos hőség. A jégesőtől való félelmükben az emberek igyekeztek minél gyorsabban betakarítani a terményt. Naponta rengeteget átengedtünk a mázsán, a raktárba óriási mennyiségű kilókat vételeztünk be, és tíz nap alatt befejeztük az árpa aratását. Habár környékünkön a korábbi évekhez képest kétszer akkora területen vetettek árpát, a várt holdankénti 3-4 tonnás termés nem valósult meg — mondta Aladics Tibor ludasi termelő, a Ludas Team igazgatója.

Aladics Tibor

A magas befektetési költségekhez alacsony felvásárlási ár párosult, melyből a termelők még a költségeiket is képtelenek lefedni, haszonról szó sem lehet. Az árpa- és a búzavetőmag ára 85—100 dinárba került, ami 150 kg vetőmag esetén, 1 hold földterületre levetítve, 15 000 dinárt tett ki, a műtrágya tonnája pedig 1000 euró körül mozgott. 100 kg alaptrágya és 100 kg fejtrágya 12 000 — 12 000 dinárt, a kétszeri permetezés újabb 10 000 dinárt vett ki a termelők zsebéből, a biztosításért holdanként 1200—1300 dinárt, a kombájnozásért pedig holdanként 50 eurót kértek. Az üzemanyag költsége mintegy 5000 dinárra rúg, az árenda 1 hold föld esetén 1 tonna búza értéke, mely jelenleg 20 000 dinár. Tehát a költségek legalább 70 000 dinárt tesznek ki. Az árpa átlagtermése 3 tonna körüli, felvásárlási ára 16 dinár, így a 3 tonna eladása után a termelő 48 000 dinárt vehet kézhez, ami jócskán elmarad a 70 000 dináros befektetéstől. A búza 2-3 tonnát termett holdanként, a 20 dináros felvásárlási árral ez is veszteségesnek bizonyult, ahogy az olajrepce is, mely a várt 2 tonnás hozam helyett 1,5 tonnát produkált, a felvásárlási ára 40 dinár, viszont a befektetési költségek ennél a növénynél 90 000 — 100 000 dinárt emésztettek fel. Mindhárom nyári haszonnövény veszteséget termelt, és a gazdák kétségbe vannak esve, nem tudják, hogyan tovább.

Bata Erzsébet

— Mi, termelésszervezők is nagy gondban vagyunk, és abban reménykedem, hogy a termelői köröm letisztázza az adósságot. A nem lerendezett adósság olyan patthelyzetbe hozhatja az egész kooperáció működését, hogy ellehetetleníti a jövőt. Ha a termelők nem tudják tisztázni tartozásaikat, akkor a Ludas Team is adós marad a beszállítóknak, és ezzel kérdésessé válik, hogy a következő vetési ciklusban halasztott fizetésre kapunk-e reproanyagokat. A mezőgazdaság rendkívül kilátástalan helyzetben van, ez már a második év, hogy a gazdák képtelenek jövedelmet megvalósítani — mondta Aladics Tibor.

Aratás után Ludas határában

Az éghajlat megváltozott, így a kukorica és a napraforgó sem hozza a korábbi években látott hozamokat. Aladics Tibor a kilátástalan helyzetből való egyik kiutat a ciroktermelésben látja. 65 hektár területen proteincirokmagot osztottak szét, mely a kukoricát helyettesíti, hiszen az Egyiptomból származó növénynek feleannyi vízre van szüksége, mint a kukoricának, és a tűző napsütésben is jól érzi magát.

Magyarkanizsa környékén holdanként 2,5—3 tonna búza termett. A mennyiséggel elégedetlenek a termelők, ahogy a minőséggel is, mivel a hektolitersúly, a szárazanyag- és a sikértartalom sem megfelelő. A búza minőségének romlását a tavaszi fagyok és a sárgarozsda betegség okozhatta.

— Februárban megtörtént a fejtrágya kijuttatása a földekre, március első felében a gyomirtást és a rovarirtást, a gyengébb gombaölő szerrel való permetezést végeztük el. Ekkor jelent meg a rozsda, melyet egyesek későn vettek észre. A betegség parcelláról parcellára gyorsan terjedt, a vegyszerek viszont nagyon sokba kerültek. A búza kalászolásakor a rozsda mellett egy másik betegség is jelentkezett, mely a szemet feketíti meg, ez ellen is vegyszeres védekezést kellett alkalmazni. Családi gazdaságunk ötvenkét éve létezik, és még sohasem fordult elő, hogy a búzát egy évben háromszor kelljen permetezni. Húsz éve permeteztük először, akkor is csak egyszer, azelőtt nem volt rá szükség. Nagyon drága alapanyagokkal termeltünk, hiszen a vetőmag és a vegyszeres kezelés mellett a műtrágya is sokba került. A felvásárlási ár 20-22 dinár körüli, ez megalázó, szégyenletes, a gazdák már a második egymás utáni évben mínuszban vannak, nem tudják miből megvásárolni a vetéshez szükséges anyagokat. Vannak, akik tárolják a gabonát, mások átadták, de pénzhez még nem jutottak. Úgy érzem, az agrárium tönkretétele folyik az országban — mondta Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke.

A kapásnövényeknek nagy szükségük van további csapadékra

A kapásnövények a száraz hőhullám miatt szenvednek, a napokban hullott csapadék nem sokat segített. További esőre lenne szükség.

— A napraforgó szárazságtűrő növény, mely most a szemfejlődés időszakát éli, és a további telítődés érdekében nagyobb mennyiségű csapadékért kiált. A kukorica kalászai megégnek a nagy hőségben, és ha nem tökéletes a porzás, akkor a csőképződés hiányos lesz, a későbbiekben pedig a szemek sem fejlődnek megfelelően. A kukorica és a kapásnövények gyökérzete nem hatolt mélyen a földbe, mivel a tavaszi esőzések következtében közvetlenül a felszín alatt is talált nedvességet. Az elmúlt csapadékmentes időszakban a talaj felső rétege kiszáradt, a gyökérzet nem talál nedvességet, és a kukorica még nagyobb kárt szenved — szögezte le Erzsébet.

Kérdés, kinek kell majd a vajdasági búza. Európa raktárai tavalyi búzával vannak tele, a gazdák bizonyos részének még a két évvel ezelőtti termése is a raktárban várja sorsát. Nem tudni, hogy az itteni búzát mikor lehet kiszállítani külföldre (egyáltalán lesz-e a lehetőség a kivitelre), és olyan országba kerül-e, ahol valóban fizetnek is érte.