A tűzvész a legnagyobb károk egyike: minden porrá ég, ha nem kezdik el idejében oltani, az oltás során pedig a víz teszi tönkre azt, amit menteni próbálunk. A szakértő szerint ezért is célszerű a biztosítás megkötése előtt minden esetben rákérdezni arra, hogy tűzkár esetén mit fedez a cég. Mint mondta, az alapkockázat a tűzvész és a víz okozta kár, ezeket térítik meg, viszont a biztosítást egyéb hozzáadott rizikófaktorokkal is ki lehet terjeszteni.

* Egy átlagos családi ház esetén mekkora összeggel kell számolnia a tulajdonosnak?

— A szilárd építésű, 100 négyzetméteres, átlagos ingóságokkal felszerelt ház alapbiztosítása, mely a tűz és a víz okozta károkat fedezi, évi 1 euró négyzetméterenként, egy összegben kifizetve tehát 100 euró. A biztosítás megkötésekor az ingatlan értékét is figyelembe veszik. Ezt az összeget úgy határozzák meg, hogy az építési árat megszorozzák az ingatlan négyzetmétereinek számával. Az átlagos építési árat veszik alapul, mely körülbelül 500 euró négyzetméterenként. Így a példaként felhozott ház tulajdonosa 100 százalékos tűzkár esetén 50 000 eurót kapna a biztosítótól. Vannak egyébként olyan programok is, ahol az ügyfél választhatja meg, hogy mekkora biztosítást szeretne kötni az ingatlanjára, de nagyobb értékre biztosítani nem lehet, mint annak a reális építési értéke.

* Hogyan állapítják meg a kár mértékét, hogyan becslik fel, hogy hány százalékos kár keletkezett az ingatlanban?

— Megvizsgálják, hogy a lakóépületet mekkora kár érte. Ha a háznak csak egy melléképülete égett le, és az is biztosítva volt, akkor csak azt fizetik ki. Ha a tető semmisült meg, vagy az oltás közben a víz tett mindent tönkre, akkor azt fedezi a biztosító. Ha csupán egy kisebb tűzről van szó, akkor értelemszerűen annak a következményeit fizeti ki. Ám ha a károsult nem tartja reálisnak a keletkezett kár felbecsült összegét, joga van fellebbezni is.

* A biztosítás megkötésekor felbecslik az ingatlant és a benne található ingóságok értékét?

— Ha átlagos értékekről van szó, akkor nincs szükség ellenőrzésre, viszont amikor egy ingatlant szokatlanul nagy összegre biztosítanak, akkor megtörténhet, hogy ellenőrzik. Egyébként mindenkire vonatkozóan el kell mondani, hogy az a lehető legjobb, ha a biztosítás megkötése után az ügyfél fotókkal dokumentálja az ingatlanját. Fényképezze le kívül-belül, az ablakokat, minden ingóságot, tehát az összes nagyobb értékű bútort és berendezési eszközt vegye sorra, külön-külön. Ezeket a képeket legjobb felrakni egy internetes felületre, ahol a feltöltés dátuma is látható. Ez azért jó, mert tűzkár esetén a fotók elérhetőek lesznek, bizonyítani lehet velük, mi veszett oda, így a szakember is könnyebben állapíthatja meg a kár mértékét.

* Tűz és tűz között tesz-e különbséget a biztosító? Minden esetben fizet?

— Mindig megvizsgálja a tűz okát, és a kifizetés ettől válik függővé. Ha az ingatlanban maga a tulajdonos vagy annak családja okozta a tüzet, akkor nem jár térítés. Ugyanígy a gondatlanságért sem, például, ha egy felelőtlenül használt elektromos berendezés vagy dohányzás következtében keletkezett a tűz. Természetesen más a helyzet, ha nem a tulajdonos hibájából csaptak fel a lángok. A biztosítónak utalnia kell, ha a tűz villámcsapás miatt keletkezett, vagy a szomszédos épületről terjedt át, esetleg ismeretlen személy által elkövetett gyújtogatásról van szó. Újabban egy olyan lehetőség is létezik, amely a harmadik személy iránti felelősségbiztosításra irányul. Például, ha az ügyfél lakásában keletkezett kár a szomszédnak is gondot okoz, akkor egy bizonyos összegig fedezve lesz. Ez az iker- vagy a társasházakban levő lakástulajdonosok számára különösen fontos, hiszen a lakóközösségekben élőknek kötelességük megtéríteni a tőlük kiinduló kárt a szomszédaiknak.

* Az ingatlanok biztosítása mennyire jellemző térségünkben?

— Ebben a tekintetben nem valami fényes a helyzet. Mondhatni, nagyon bátran élünk. Szlovéniában például, mely szintén az egykori Jugoszlávia egyik utódállama, még a legapróbb dolgokra is kötnek biztosítást. Megtanulták ugyanis, hogy sokkal olcsóbb megtenni ezt a lépést, mint nem. Nálunk viszont inkább az a jellemző, hogy az emberek minden lehetséges dolgon spórolnak. Pedig olcsóbb megoldások is vannak, melyek által 1, 3, 5 vagy 8 millió dinárra is lehet biztosítani az ingatlant. Amikor 8 milliót ér a ház, de a tulajdonosa sokallja a biztosítás évi összegét, akkor kisebb értékre is megkötheti, például 3 millióra. Ezt hívják alulbiztosításnak, és egy esetleges teljes kár esetén a vállalat így 8 helyett 3 milliót utalna a károsultnak.

* A hitelre megvásárolt ingatlanok esetében a bankok általában kötelezik az ügyfeleiket arra, hogy biztosítsák az ingatlant. Tűzkár esetén ezek az általános jellegű biztosítások is kárpótolnák a tulajdonosokat?

— Ezeket a biztosításokat a legjobb átvizsgálni, hogy mire is vonatkoznak pontosan. Megtörténhet, hogy a bank által kötelező feltételként megszabott biztosítás csupán az általa folyósított hitel értékét fedezi. Egy 50 000 eurós ingatlan megvásárlásakor, melyhez 30 000 eurós hitelt igényeltek a banktól, megtörténhet, hogy a kötelező biztosítás egy teljes tűzkár esetén csupán a bank által folyósított hitel összegét fedezi. Ebben az esetben a tulajdonos ott állna egy leégett házzal, és már nem tartozna ugyan a banknak, de a 20 000 eurós önrésze a tűz martaléka lenne. Egyébként egy ingatlan legfeljebb akkora összegre biztosítható, amennyi a reális értéke. Tehát ilyen esetben tanácsos a bank által kért összegen felül egy további biztosítást is kötni, mely fedezné az ingatlannak azt a részét, amelyet önrészként fizetett ki a tulajdonos.