Vasutak, pályaudvarok és kikötők
Lábadi Loránd
2019.02.16.
LXXIV. évf. 6. szám

A vasút elterjedése számtalan pozitív és negatív változást hozott az emberek életébe. A néhány tragikus baleset ellenére is egyértelműen kijelenthető, hogy sokkal több az előnye, mint a hátránya.

Vasutak, pályaudvarok és kikötők

Az első vasútépítések megkezdése előtt a szükséges földterületeket először is meg kellett vásárolni a tulajdonosoktól, ami nem volt mindig zökkenőmentes, mivel akadtak, akik érthető módon nem szerettek volna megválni a legelőjüktől vagy a szántóföldjüktől. Amikor a hatóságok kijelölték az irányt, semmivel sem törődtek, csak a kiépítés volt a cél, illetve az, hogy mielőbb beinduljon a közlekedés.

Az előnyök közé tartozott a gyorsabb áruforgalom, a személyszállítás, a postai küldemények egyszerűbb továbbítása, valamint minden olyan egyéb újdonság, amely elősegítette a fejlődést. Az építés folyamán bekövetkeztek ugyan balesetek és tragédiák, de a munkálatok ettől még nem álltak le. Egy-egy szakasz befejezésekor, illetve a forgalomba való állításakor általában nagy mulatságokat tartottak. A vasút városokat kötött össze, az útvonala mellett új települések alakultak ki, aminek megfelelően az állomások kiépítése is szükségessé vált. Később már pályaudvarokat is terveztek, melyek rohamosan bővültek mindenféle kiegészítő létesítményekkel.

A világ első vasútvonala 1822-ben épült az angliai Darlington és Stockton környékén, méghozzá a bányatulajdonosok egyre növekvő szénszállítási igénye miatt. A hossza 40 kilométer, a sínek nyomtávja 1435 mm volt, a gőzmozdony 33 kocsit vontatott, a sebessége pedig a 24 km/h-t is elérte. Ezután Amerikában és a kontinentális Európában is nagy iramban kezdtek vasutat építeni, ezzel egyidejűleg pedig a mozdonygyártás is nagy lendületet vett. Elkészültek az első nagy tömegű, masszív változatok, melyek csak kellően erős pályákon tudtak közlekedni. A síngyártás jó minőségű acélt igényelt, így a bányákban is fokozták a termelést, a kohókban pedig rekordmennyiségű ember dolgozott.

Amerikában az 1900-as években épült meg az első transzkontinentális vonal, mely New Yorkot és San Franciscót kötötte össze, és lehetővé tette a vadnyugat gyors benépesítését európai telepesekkel. A civilizáció előrenyomulása az indián kultúra teljes kipusztulását okozta, miközben a csaknem 5000 km hosszú útvonal megtételére négy napra volt szükség.

1891-ben Oroszországban is beindult egy hatalmas projektum, melyet a világ legnagyobb vasútépítéseként tartanak számon, ez a transzszibériai vasútvonal. Embertelen körülmények között munkások tucatjai vesztették életüket, és az építkezést csak 1916-ban fejezték be. Az összeköttetés Moszkva és Szentpétervár, illetve Vlagyivosztok között 9300 kilométer hosszú, és a vasút itt is nagymértékben hozzájárult az addig nem túl népes terület, nevezetesen Szibéria déli részének a benépesítéséhez, valamint a kereskedelem fejlődéséhez.

A vasútépítések során használt talpfák és sínek gyártása is sokat fejlődött. Előbb öntöttvasból, majd lágyacélból, manapság pedig hengerelt acélból készítik a síneket, az összeillesztésüket pedig a hevederes változat után a hegesztés váltotta fel. Szelvénytípusok szerint osztályozzák őket: lehetnek széles talpú, nyomcsatornás és speciális kialakításúak. A talpfák anyaga tölgy, bükk, akác. A korai rothadást úgy előzik meg, hogy a fákat a nedvkeringésük szünetében vágják ki, majd akár tíz hónapig is a helyszínen tárolják őket, hogy kiszáradjanak. Ezután hasáb alakú gerendákat vágnak, melyek hossza általában 2,4-2,6 méterig terjed, de ezt a vágány jellege határozza meg. A tartósítást különféle vegyi anyagokkal végzik. Vannak estek, amikor kátrányba áztatják a fát, mert így hosszú évekig használatban maradhat. A sín leszorítását csavarok vagy szegek segítségével oldják meg. Újabban már betonaljakat használnak, melyek olcsóbbak, mint a fa.

A vasút megépítése, mint láttuk, nem olcsó és nem is egyszerű, mert a nehéz szerelvények, melyek több tonna rakománnyal haladnak, biztonságosan és késedelem nélkül kell, hogy megérkezzenek a megadott helyre. A sínpályához még több kiegészítő is tartozik, mint a fényjelzők, sorompók és kitérők, melyekkel a vonat haladási irányát határozzák meg.

A kitérők vagy váltók különbözőek lehetnek, mint az egyszerű egyenes, egyszerű átmenőköríves, ellenkező görbületű egyenes, átszelési, íves, összefont és a tolósínes kitérő. Magának a kitérőnek a fő részei a váltórész, itt található a két külső tősín, és ezek között a két állítható, mozgatható csúcssín, melyeket egy vagy több összekötő rúddal szerelnek össze. A következő a közbenső rész, ez négy közönséges pályasínből áll, majd a keresztezési rész. Ezek a nélkülözhetetlen szerkezetek előbb kézi erővel működtek, majd a technika fejlődésével létrejött az új változat, mely teljesen automatikus. A vonatok pontosan megtervezett sorrendben jutnak el a vasútállomásig, ahol a munkások ki- vagy berakodják az árut, és az utasok is itt szállnak le-fel.

A nagy utasforgalom szükségessé tette a nagy befogadóképességű pályaudvarok kiépítését, ahol korlátlan számú ember tartózkodhat vagy várakozhat. A legnagyobb állomások sorába tartozik a londoni Victoria station, az amerikai Grand Central Terminal, a frankfurti, a berlini vagy a párizsi pályaudvar, de a Déli, a Keleti, a Nyugati sem ismeretlen. A vasútállomásokat többféleképpen lehet osztályozni szerepük és a vasúthálózatban betöltött helyük alapján. A pályaudvarok általában csak személyforgalmat, illetve vonatrendezést bonyolítanak le, a kisebb állomások általában vegyes üzemeltetésűek, a megállóhelyek pedig a vágány mellett le- és felszállásra vagy rakodásra vannak tervezve. Az épületekben számos lehetőség várja az utazni szándékozókat, a kényelem nem mindennapi oldaláról is meggyőződhetünk, de ez a jelenség csak a nagy nyugati városokban tapasztalható. Megtörténhet, hogy órákat kell várakozni egy szerelvényre, ezért lényeges, hogy legyenek üzletek, éttermek, szórakozóhelyek.

A kikötő a folyó vagy a tengerpart természetes, illetve mesterséges építményekkel védett része, ahol a hajók biztonságosan kiköthetnek. A nagy kikötők megközelíthetőek autópályán, vasúton, hogy a személyi és az áruforgalom zökkenőmentes legyen. Szerepük szerint megkülönböztetünk kereskedelmi, halász-, komp-, hadi-, jacht- és hajógyári kikötőket. A legnagyobb befogadóképességű a tengeri, mivel itt a nagy utasszállítóktól kezdve a konténerszállítókon át a repülőgép-anyahajókig minden változat kiköt, hosszabb-rövidebb időre. Az áru kirakodását különleges és nagy teherbírású targoncák, daruk végzik, melyek a hajókról a kamionokra rakják a konténereket. Az ömlesztett áru tárolására külön épületek léteznek, ahogyan az élő állatok elhelyezésére is. A verseny a kikötők között is nagyon ki van élezve, mindegyik a forgalom elnyerésére, megtartására és növelésére törekszik, ami állandó fejlesztéseket követel. A következő kikötőkben fordul meg a legtöbb hajó: Szingapúr, Sanghaj, Rotterdam, Hongkong és Antwerpen.

A kis csónakok, jachtok szintén külön erre a célra kiépített mólóknál kötnek ki. Tulajdonosaik a téli hónapokban teleltetni tudják őket, itt védve vannak a nagy hullámoktól. A folyami utas- és áruforgalom úgyszintén említésre méltó, különösen a dunai és a tiszai. Az áru kirakodására itt is hatalmas daruk állnak rendelkezésre, mivel a gyorsaság és a pontosság döntő tényező. A folyók mentén elhelyezkedő városok természetesen vízi úton bonyolítják le egymás között a forgalom nagy részét, de ezek a kikötők lényegesen kisebbek, mint a tengeriek. A hajók is másképp vannak megépítve, a merülésük is eltérő, viszont a célnak tökéletesen megfelelnek. A turistahajók elképesztő számban közlekednek, különösen a nyári hónapokban, amikor az utazók hosszasan gyönyörködhetnek a természet szépségeiben.

Utazzunk vonaton vagy hajón, mindenképp éljük át a pályaudvarok és a kikötők különös varázsát, szépségét, mert ezeket a létesítményeket az elődjeink építették, teljesen más stílusban, mint ahogyan a maiak készülnek. Ott van bennük a történelem, valami régi, amit megcsodálhatunk. Használjuk ki a lehetőséget, és látogassunk el minél korábban épült állomásokra, de ne felejtsünk el beszállókártyát, jegyet vásárolni utazás előtt.

Kellemes és örömteli utazást mindenkinek!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Mérföldkő rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..