A városnapi  rendezvények egyébként még augusztus 28-án megkezdődtek, s számos helyszínen zajlottak le: a Képzőművészeti Találkozó Modern Galériájában, a Városháza előcsarnokában, a Városi Múzeumban, a Lifka Sándor Art Moziban, valamint a főtéren koncertek kíséretében. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is szeptember 1-jén tartották meg a városi képviselő-testület ünnepi ülését, amely a város zászlajának felvonásával kezdődött.
A díszteremben megjelent vendégeket Kern Sólya Mária, a képviselő-testület elnök asszonya köszöntötte. Külön üdvözölte a diplomáciai és konzuli testületek megjelent tagjait, a parlamenti képviselőket, a nemzeti tanácsok tagjait, a díszpolgárokat, a más városokból és településről érkezett küldöttségek tagjait, valamint Szabadka város volt polgármestereit: Kasza Józsefet, Kucsera Gézát és Saša Vučinićet.
Ezután Modest Dulić polgármester fordult a jelenlevőkhöz. Beszédében azokat a terveket ismertette, amelyek — állítása szerint — a város infrastrukturális és gazdasági fejlődését, továbbá a munkahelyteremtést szolgálják. A polgármester után Kern Sólya Mária szólalt fel, s történelmi nézőpontból szemlélve a várost külön kiemelte, hogy annak fejlődése az 1867-es kiegyezést követő időszakban volt a legdinamikusabb. Arról is szólt, hogy az impériumváltás után, 1920-ban Szabadka volt az ország legnagyobb városa. A képviselő-testület elnök asszonya a jelenlegi gondokat sem hallgatta el, s beszédét azzal fejezte be, hogy a szavak helyett elsősorban a munkára és a tettekre kell helyezni a hangsúlyt.

Az előző évektől eltérően az idén a politikai csatározások miatt nem ítélték oda a díszpolgári címet. A Pro Urbe (A Városért) díjat  az idei évben Petz Galler Marika operaénekes, Pecze Mihály, a Vöröskereszt szabadkai titkára, Tilly Róbert zenész, író és műfordító, valamint a szabadkai Népszínház kapta.