Van tíz millája?

Van tíz millája?

Október végén a szerbiai állampolgárok összesen 1106 milliárd dinárt (9 milliárd eurót) tartottak a hazai bankokban lekötött betétek formájában. Ez a mi perspektívánkból felfoghatatlanul hatalmas összeg. A 9 milliárdból 8,6 milliárdot tesznek ki a devizában lekötött betétek, csupán a maradék dináralapú betét.

Ez azt mutatja, hogy az állampolgárok messzemenően jobban bíznak az euróban, a dollárban vagy a svájci frankban, mint a dinárban. A 8,6 milliárdos devizabetétek szerkezetét tekintve 2,1 milliárd a hosszú távra lekötött betétek értéke, a fennmaradó 6,5 milliárd pedig rövid távra lekötött devizabetétnek tekinthető. Januárban a lekötött betétek összege 8,7 milliárd euró volt, megfigyelhető tehát, hogy az év eleje óta növekedett a polgárok megtakarítása. Országunkban még mindig a bankbetét a legnépszerűbb takarékossági és egyúttal befektetési forma, annak ellenére, hogy a jegybank nálunk is monetáris lazításba kezdett, fokozatosan csökkentve az irányadó kamatlábat. Megtakarított pénzünket úgy kamatoztathatjuk a legegyszerűbben, ha bankbetétként helyezzük el. Emellett szól a biztonság és a kiszámíthatóság. Az állam garanciát is vállal. Vagyis ha a bankunk tönkremegy, az állam kifizeti a betéteseket — egy bizonyos összegig. Szerbiában a felső határ 50 000 euró, Magyarországon ennek a kétszerese.

Érdekes paradoxonként is tekinthetünk a tényre, hogy miközben Szerbiában a nemzetközileg is elfogadott mutatószámok alapján csaknem egymillió ember él szegénységben, a bankokban lekötött megtakarítások összege mintegy 9 milliárd euró. Tehát átlagban minden szerbiai állampolgárnak 1000 eurót meghaladó megtakarítása van. A betétek titkossága miatt azonban nem tudhatjuk, hogy ez kevés nagy betétből vagy sok kis betétből tevődik-e össze. Szerbiában nincs hagyománya a részvényeknek és a kötvényeknek, ezért az emberek többnyire bankbetétben tartják a megtakarított pénzüket. Az euró sem tekinthető azonban már biztos választásnak. Hosszú távon ugyan senki sem számít a közös európai pénz megszűnésére, de ettől még sebezhetővé válhat. A tapasztalatok szerint bizonyos időszakokban a svájci frankban vagy dollárban takarékoskodók jártak jobban, de néha azok is, akik dinárban tették félre a pénzüket. Ha itthoni körülmények között szeretnénk takarékoskodni, akkor tudni kell, hogy Szerbia 15 százalékos adót vetett ki a devizabetét kamatára, vagyis minden jóváírt 100 eurónyi kamat után az állam 15 eurónyi adóra tart igényt. Manapság már nálunk is alacsony a kamat. A lekötött betét esetében a dináralapú megtakarítás után legfeljebb évi 4-7 százalék, a devizaszámla esetében pedig 1,5-2 százalékra zsugorodott.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) december 5-én kötvényeket bocsátott forgalomba, 2,5 milliárd dinár értékben. A hároméves lejáratú értékpapír kamata változó, mivel a BELIBOR-hoz, azaz a hazai bankok által kínált kamatok átlagához van igazítva. A kötvény hozadéka a BELIBOR változó értékével egyenlő, megtoldva 0,4 százalékponttal. A kötvény lejárati ideje 2019. december 5-e, a kamatot pedig negyedévenként számolják el és fizetik ki. A 250 kötvény egyenkénti értéke 10 millió dinár. Mivel a kamat követi a pénzromlást, biztonságos befektetésnek számít ilyen értékpapírt vásárolni. Csak ajánlani lehet mindenkinek, akinek van tíz millája, és nem tud vele mást kezdeni…

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Van tíz millája?
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2020.01.21.
  • LXXV. évfolyam 3. szám
Van tíz millája?
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.01.17.
  • LXXV. évfolyam 2. szám
Facebook

Támogatóink