home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Válogatás a Tornyosi Települési Értéktárból (2.)
2019.12.16.
LXXIV. évf. 50. szám
Válogatás a Tornyosi Települési Értéktárból (2.)

A tornyosi Sarok — Tornyosi fegyverleletek — A település néprajzi-helytörténeti gyűjteménye

A tornyosi Sarok

Tornyoson a Sarok a múlt század ’30-as éveiben vette fel végleges formáját. Csaknem hetven éven át a falu nem hivatalos társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja volt. Társadalmi központként a sarki kocsma üzemelt, ott köttettek meg az üzletek, báloknak és tánciskoláknak helyszíne, gyülekezőhely, találkahely, számos helyi anekdota-történet színhelye volt. Ma gumijavító műhely található az ódon falak között. 

Kulturális központtá 1934-ben vált, amikor az egyik helyi nagygazda, Rudics Ignác felépíttette az akkor már gazdag műkedvelői élettel bíró tornyosiak részére a Népkör székházát. Az évek folyamán színházterem, moziterem, diszkóklub is működött a falai között. Ma a többi közt a tornyosi ifjúság klubja található az épületben. Gazdasági központként a szövetkezeti társulásoknak otthont adó épülete folytán működött. A kistermelők, kisgazdák ott adták el terményeiket, ott köttettek meg a termelői szerződések, de egy időben rendeztek ott bálokat is, és kisbolt is működött benne. Ma községi szövetkezeti tulajdonban van. Oktatási központtá még 1883-ban vált, amikor felépült az első iskolaépület a tanyán élő gyerekek okítása céljából. Valójában ekkor lett a tornyosi tanyavilág központja az iskola épülete és annak környéke, mely egyúttal imaházként is funkcionált. A Sarok e négy épületének köszönhette arculatát, és vált évtizedekre meghatározó helyévé a falunak.

 

Tornyosi fegyverleletek

Tornyos és környéke a Csík-ér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. E feltételezéseket erősíti egy, a bronzkorból származó kard is, mely a Csík-ér partjáról került elő, a mai Tornyos nyugati határából. A megtaláló neve is ismert: id. Bodó Károly helyi lakos. A kard jelenleg a szabadkai múzeumban található. Korát tekintve kb. 3500 éves lehet, markolata díszítőelemeket is tartalmaz. A másik fegyver Tornyos keleti határából, a Kalocsa-völgy partjáról, Híressor környékéről került elő. Egy kelta lándzsáról van szó, mely talajmegmunkálás során fordult ki a földből. Jó állapotban találtak rá. A zentai múzeumban őrzik, korát tekintve kb. 1400 éves lehet.

A két muzeális értékű régészeti lelet nagy jelentőséggel bír a helység múltbeli története szempontjából. A régmúlt néma mesélőiként bizonyítják, hogy a környék évezredek óta a vándorlások és a letelepedések helyszíne. Mindkét fegyver jó állapotban van, jelentőségük túlnő a helyi értékeken, régiónk fontos leletének számítanak.

 

A település néprajzi-helytörténeti gyűjteménye

Szabó Magda nyugalmazott óvónő magángyűjteménye, a Magda-lak Tájház ötven-hatvan évnyi munka eredménye. 2013-ban saját telkén, a lakóházához tartozó, különálló épületegyüttes egyik helyiségében egy XX. század eleji paraszti szobabelsőt rendezett be, majd gyűjteménye és anyagi lehetőségei növekedésével további négy helyiséget alakított ki. Állandó kiállításai törzsanyagát saját és férje elődjeinek használati tárgyai és bútorai alkotják, így a gyűjtemény egyaránt tartalmaz bánsági, tiszaszentmiklósi és bácskai, csantavéri anyagot is, miközben helyi és Tornyos környéki önkéntes felajánlások folytán tára folyamatosan bővül. A fenntartó, szándéka szerint, egy XX. század eleji háromosztatú parasztház szobabelsőjének kialakítását és egy azonos korabeli polgári lakás berendezését tűzte ki célul, kiállítását kiegészítve egy parasztcsaládnak a mindennapi életéhez szükséges eszközei bemutatásával és azok tárolóhelyiségeinek kialakításával.

A tárlat az anyagi kultúra megjelenítésén túl jelentős folklóranyag felelevenítésére, megismerésére is invitálja a látogatót. A parasztház bejárati ajtaja mellett elhelyezett szentkép, Szent Illés próféta ábrázolása a népi vallásosság egy szegmensére világít rá, mely Szabó Magda tárlatvezetői tolmácsolásában így hangzott el egyszer: „…az Illés a tüzes szekérre jön, hát az égdörgés, villámlás az, a tüzes szekér és őneki az a dolga, mer a szekérrel viszi a dörgést, tehát, hogy védje a házat meg a bentlakókat a villámcsapástól, égdörgéstől, ezért kötelezően neki kint kellett, legyen, a házon kívül.”

A tornyosi gyűjtemény gondozója, Szabó Magda a zentai Rozetta Kézműves Társaság népi iparművészeti szakágán belül csuhéfeldolgozással, szövéssel és népi hímzéssel is foglalkozik. A XX. század eleji és közepi hétköznapok megismertetésének szándékával kiállítása anyagát örömmel osztja meg a látogatókkal, továbbá kézműves-gyermekfoglalkozásokat tart és táborokat szervez. Ennélfogva a kiállítás anyaga és a köré szerveződő hagyományápoló tevékenység jelentős helyet töltenek be a település és a régió életében.


Készült a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közreműködésével. Javaslattevő: Matykó Árpád, Szabó Magda.
Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. Cím: www.ertektar.rs

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..