Rábik Julcsa néni munkássága és emlékezete

A kispiaciaknak 1945-ig nem volt sem templomuk, sem temetőjük. Ha már van templomunk, legyen temetőnk is — mondta Csonka Julianna, de nevezzem úgy, ahogyan a kispiaciak ma is emlegetik, Rábik Julcsa néninek, aki sokat tett a közösség érdekében. Értesüléseim szerint mintegy 30 mérés földterületet adományozott az egyháznak temetkezési helyül az Országút mentén (ma Szabadkai út a hivatalos neve). E földterület közepére, az út közvetlen közelébe keresztet emeltetett. A keresztet és a kovácsoltvas kerítést Sáfrány Menyhért kispiaci kovácsmester készítette.

Julcsa néni 1888-ban született vallásos családban. Egész életében nagyon sok jót tett, odafigyelt a szegényekre, a nélkülözőkre, nem sajnálta sem az idejét, sem a pénzét, hanem adott, adományozott.

A Rózsafüzér-, a Szívgárda- és a Mária-lányok társulatának kezdeményezője volt, de vállalta sok-sok gyerekkel a pünkösdölőt, a pünkösd köszöntését is. Amikor a templomnak szüksége volt áldoztató rácsra, azt is finanszírozta.

Teremtője 74 éves korában visszahívta, 1962. február 16-án temették el a családi sírboltba. Férje, Csonka József 1877-ben született és 1948. június 12-én hunyt el. A sírboltjukat kovácsoltvasból készült kerítés veszi körül, mely szintén Menyhért bácsi keze munkája.

A családi kriptájukon kockafejes kőkereszt áll.

Fémöntvényű tartozéka az INRI-tábla és a korpusz.

A feliratmezőben a következő olvasható:

CSALÁDI SÍRBOLT

ITT NYUGSZIK CSONKA JÓZSEF ÉLT 71 ÉVET MEGH. 1945.JUN.12. ÉS NEJE RÁBIK JULIANNA ÉLT 74 ÉVET MEGH. 1962. FB. 14. A BÉKEANGYALA ÖRKÖDJÖN FELETTÜK

Rábik-kereszt

A Kossuth Lajos utca 50. számú ház kertjében, mely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet az imént bemutatott Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa néni pedig fogadalmat tett, hogy ha hazakerül a férje, akkor hálából keresztet emeltet Isten dicsőségére.

1938-ban férje szabadulásakor beváltotta a Teremtőjének tett ígéretét.

Magam is jól emlékszem a kereszten függő bádogkorpuszra, a vörös töviskoronára, a piros vércseppekre Jézus arcán, a testén, a kezén és a lábán.

A keresztet a kispiaci egyházközség újíttatta fel 1982-ben.

A korpusz fémöntvényű. A kereszten sajnálatos módon nincsen INRI-tábla, sem pedig dedikáció.

Nagy Illés-kereszt

Az ustorkai pusztában áll még ma is a kovácsoltvasból készült kerítéssel körülvett szürkebeton kereszt. Nagy Illés és neje, Pató Rózsa, továbbá fia, Nagy Imre és családja állíttatta 1906-ban.

2018. június 29-én a kereszt mellett álló nagy fáról a szélvihar letört egy vastag ágat, mely a keresztre dőlt. Ekkor sajnálatos módon annak felső része letörött. Később azonban a Nagy család örököse helyrehozatta.

A kereszt nyugat—kelet tájolású.

Fémöntvény tartozéka az INRI-tábla és a korpusz.

Dedikációja:

Isten dicsőségére

Emeltették

Nagy Illés és neje Pató Rózsa

Fia Nagy Imre és családja

1906.

Szabados-kereszt

A keresztek közül a legkorábbi a Szabados-kereszt, melyet a martonosi tanyavilágból, az Ustorkáról származó Szabados Antal lelkész állíttatott 1868-ban az ustorkai úton, melynek mai megnevezése Csantavéri út. Ezt a keresztet az elmúlt másfél évszázad viharai alaposan megtépázták. Felújításra szorult, és Barát Feri bácsi egykori ustorkai lakos Bosznai Károly személyében meg is találta azt, aki magára vállalta a renoválás költségeit. Elmondása szerint gyermekkora emlékei kötik ehhez a tanyavilághoz. Mint annyi más családot 1941 augusztusában, a település lakosai őket is befogadták. A kereszt felújítását 2006-ban végezték el. A miértre Károly bácsi bölcsen válaszolt: „Tartozom annyival annak a közösségnek, amely befogadott minket. Az édesanyámmal nagyon sokszor imádkoztunk ennél a keresztnél.”

A fakereszt fémöntvényű tartozéka az INRI (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum, melynek jelentése: Jézus, a zsidók királya) feliratú tábla és a korpusz. Jézus lábánál egy, a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika található.

Szalatornyai kereszt

A szalatornyai fakereszt a mára Kispiac település részévé vált Szalatornyán található. Pontosabban a Vágott-halomnál, annak a Szabadkai út felőli bejáratánál helyezkedik el, a Kispiacot Ludassal összekötő és a Noszáról betorkolló út kereszteződésében.

A keresztről egy kincsmonda is fennmaradt: Egy asszony kiment a Vágott–halomhoz sárga földért, hogy betapassza a ház oldalát. Ahogy ásott, egy köcsög aranyra bukkant. Úgy megijedt a szerencséjétől, hogy a helyszínen szörnyethalt. Az ura aztán — Isten dicsőségére — egy fakeresztet csináltatott neki.

Készült a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közreműködésével. Javaslattevő: Kovács Mária. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba!
Cím: www.ertektar.rs