Horvátország és a szerbkérdés

Horvátország ama huszonhárom községében, ahol a szerbek a lakosság egyharmadát teszik ki, nincs helye a cirill írásmódnak. „Ez azt az üzenetet hordozza, hogy a szerbek nincsenek szívesen látva az országban, s a legjobb az lenne, ha asszimilálódnának vagy kiköltöznének. Olyan időket élünk, amikor a szerbek nem lehetnek Horvátország egyenrangú állampolgárai, s hídként sem tekintenek rájuk. Éppen ellenkezőleg: biztonsági kérdés a jelenlétük” — mindezt Miodrag Linta, a Menekültek Koalíciójának elnöke jelentette ki a B92-nek. A nyilatkozatra azután került sor, hogy a horvátországi Valkóvár (Vukovar) önkormányzata minimális szavazattöbbséggel elfogadta a város új statútumát, mely megszüntette a kétnyelvűséget, vagyis hatályon kívül helyezték a cirill írásmód használatát.     (B92)

Elég volt a kettős mércéből

Ezt Ivica Dačić szerb külügyminiszter jelentette ki annak kapcsán, hogy Koszovót várhatóan felveszik az Interpolba, illetve az UNESCO nemzetközi szervezetbe. „Én 49 évvel ezelőtt Prizrenben születtem, mely a XIV. században Szerbia fővárosa volt. Ott most 21-22 szerb él” — mondta, s egyúttal arra szólította fel a Nyugatot, hogy vagy semmisítse meg az 1244. ENSZ-határozatot, vagy hagyjon fel Szerbia tekintetében a kettős mércével.     (Beta, Tanjug)

Általános választások lesznek (?)

A jól informált Večernje novosti arról cikkezett, hogy vélhetőleg a jövő év márciusában általános választásokat fognak tartani Szerbiában. Vagyis nemcsak önkormányzati és tartományi szinten járulnak majd a polgárok az urnák elé, hanem a köztársasági parlamentbe is új képviselőket fognak delegálni. Mindennek a lehetőségét egyébként maga a miniszterelnök, Aleksandar Vučić sem tagadta a sajtónak adott nyilatkozatában. A Novosti egyébként úgy tudja, hogy minderről augusztus végén fognak tárgyalni a Szerb Haladó Párt legrangosabb politikusai. Az újvidéki Dnevnik napilap viszont arról írt, hogy a tartományi és az önkormányzati választásokat már január 24-én meg fogják tartani.     (Večernje novosti, Dnevnik)

Emelik a bért és a nyugdíjat

Vélhetőleg 2016 elején lehet arra számítani, hogy a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok havi illetménye emelkedni fog. Mindez az IMF-fel jelenleg folyó tárgyalások egyik központi kérdése. A Blic szerint a szerb kormánynak elsősorban arra a kérdésre kell választ adnia, hogy honnan fogja előteremteni azt a 20 milliárd dinárt, amely ehhez szükséges.     (Blic)

Meghiúsul az álomüzlet

A helyzet jelenlegi állása szerint esély sincs rá, hogy a szerbiai FIAT Oroszországba exportálja az itt gyártott FIAT 500L típusú autókat. Mindezt egyébként Rasim Ljaljić gazdasági miniszter is megerősítette, aki nemrégiben még igen derűlátó volt ebben a kérdésben. Az a megállapodás létrejöttének legnagyobb akadálya, hogy Oroszország a jelek szerint nem hajlandó a Kragujevacon készült gépjárműveket vám nélkül beengedni a piacára. Két évvel ezelőtt a szerb kormányzati források még igen optimisták voltak, akkor úgy nyilatkoztak, akár az is elképzelhető, hogy évente 10 000 autót fognak majd Oroszországban értékesíteni.     (Blic)

Özönlenek a migránsok

A közel-keleti menekültek kérdése egyre nagyobb kihívás elé állítja egész Európát. A múlt héten a görög—macedón határon már összecsapások is voltak a rendvédelmi erők és az illegális bevándorlók között. Csak a múlt szombaton Szabadkára és Magyarkanizsára húsz autóbuszt indítottak, melyek a Magyarországon keresztül Nyugatra tartó menedékkérőket szállították.     (Beta)

Összetűzések Belgrádban

A múlt vasárnap Belgrád központjában tömegverekedés tört ki a migránsok között. Az összetűzés oka egy afganisztáni és egy kurd csoport közötti nézeteltérés volt. A verekedés során egy Dzsáfár nevű, 24 éves afganisztáni fiatalember súlyos, kés által okozott sérüléseket szenvedett.     (Blic, Tanjug, N1)