Válaszok a mindennapos provokációkra

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Válaszok a mindennapos provokációkra

Egész egyszerűen nem csitul vagy mérséklődik a szlovák-magyar konfliktus, sőt inkább folyamatosan újabbnál újabb megnyilvánulások gerjesztik tovább a vitákat. Persze mindaddig, amíg Szlovákiában a jelenlegi kormányzópárt, illetve a jelenlegi politikusgárda vezeti az országot, egyhamar nem is fognak...

Egész egyszerűen nem csitul vagy mérséklődik a szlovák-magyar konfliktus, sőt inkább folyamatosan újabbnál újabb megnyilvánulások gerjesztik tovább a vitákat.
Persze mindaddig, amíg Szlovákiában a jelenlegi kormányzópárt, illetve a jelenlegi politikusgárda vezeti az országot, egyhamar nem is fognak megoldódni a dolgok.
De minden egyes elmúlt nappal további ,,okosságokkal'' leszünk ezáltal ellátva.
A napokban például azt is megtudhattuk, hogy a Felvidék tulajdonképpen nem is létezett, avagy nem is létezik. A tankönyvekből ugyanis a szlovák oktatási miniszter, Ján Mikolaj (cseppet sem véletlen, hogy a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt tagja) nemes egyszerűséggel kitörölte a Felvidék elnevezést. A diákok a nemzetiségi iskolákból ezek után olyan tankönyveket kapnak majd, melyben nem szerepel a Felvidék kifejezés. Közlésük szerint a történelem során a Felvidék nem is létezett, hanem Szlovákia volt korábban is. A történészek természetesen csodálkoznak ezen a határozaton.
De lehet ennél még mélyebbre süllyedni, és a holtakat is meggyalázni, legalábbis az egyre jobban gerjedő szlovák ultranacionalizmusnak sem az élők, sem a halottak nem szentek. A szlovák nyelvtörvény ugyanis elrendeli azon szobrok, emlékművek, sőt síremlékek feliratainak az újraírását, amelyeken nincs legalább akkora méretű szlovák felirat, mint amekkorát az elhelyezők korábban saját anyanyelvükön rávésettek.
Nyilatkozatban ítélik el mindezeket ismert személyiségek
A nyilatkozat aláírói felhívják a figyelmet arra, hogy ''az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen, úgy véljük, minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell” - áll a dokumentumban.
Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje szavát a szlovák törvény ellen, az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége pedig, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elterjednek és elmérgesednek, hanem idejében tartóztassák fel e folyamatot. Aláírásukkal - mint olvasható - hitet tesznek egy olyan Európa mellett, amelynek polgárai szabadon, félelemmentesen és emberi méltóságukban háborítatlanul élhetnek. ''Hitet teszünk a nemzetek és etnikai csoportok közötti feszültségek elkerülésének és a szabadság Európája megőrzésének, megmentésének szükségessége mellett” - írták.
Mint olvasható, Szlovákiában az elmúlt hetekben olyan törvényt terjesztettek elő, amely ''teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelvével, amely szerint a Földön minden ember születésénél fogva szabad és egyenlő”. ''Szemben áll a magyar-szlovák Alapszerződéssel, az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményével és még sok más ajánlással”. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja majd anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik - áll a nyilatkozatban. Emlékeztetnek rá, hogy ''a módosított törvény 2009. szeptember 1-jén lép életbe. A II. világháború - az emberi történelem legsötétebb eseménysorozatának, az etnikai alapon történő jogsértéseknek és népirtásnak - a 70. évfordulóján.”
A nyilatkozat aláírói között szerepel Ádám Veronika akadémikus, Jakov Barzilai magyar származású izraeli holokauszt-túlélő költő, Bábel Balázs római katolikus érsek, Bogárdi Szabó István református püspök, Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő, Charles Ingrao, az indianai Purdue Egyetem történész professzora, elismert Közép-Európa szakértő, Ann Major Ausztráliában élő történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Ivan Sanders, aki a New York-i Columbia Egyetemen közép-európai és magyar irodalmat tanít, valamint Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező és Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke.
Gyászszobrot avattak a nyelvtörvénynek
Mindezen történések következményeként nem véletlen az sem, hogy felavatták a nyelvtörvény gyászszobrát.
Csicsón, ahol a szoboravató történt, Nagy Géza szobrászművész több mint 500 részvevőt köszönthetett. Az ünnepi beszédet Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke mondta.
A több mint kétméteres szobor ötletgazdája Farkas Attila, budapesti alkotóművész, a kivitelezést pedig a csicsói fafaragók végezték, Nagy Géza vezetésével.
A szobrot egyébként szeptember 1-jén Dunaszerdahelyre szállították, hogy az országos tiltakozó nagygyűlés részvevői is megtekinthessék. ''A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük meg!” - ez a szobor üzenete.
A magyar külügy az ENSZ-hez fordul a nyelvtörvény miatt
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul Magyarország a szlovák nyelvtörvény miatt - mondta Balázs Péter magyar külügyminiszter hétfőn az MTI kérdésére.
Balázs azután nyilatkozott, hogy Sólyom László államfővel és Németh Zsolttal, a Fidesz szakpolitikusával folytatott megbeszélést Budapesten.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten kívül az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul Magyarország a nyelvtörvény miatt.
Balázs Péter rámutatott: a kérdéssel a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik, a külügyminisztérium azonban nem tervez külföldi kommunikációs kampányt az ügyben.
Közben Balázs Péter a bledi stratégiai fórumon tárgyalt szlovák kollegájával. Állítólag különféle megoldási javaslatokat dolgoztak ki a két ország között felmerült problémákra.
A külügyminiszter elmondta, hogy a ,,tárgyalások légköre nem volt valami kedvező, ez a megbeszélések jellegéből következett. Amikor problémák sorakoznak az asztalon, akkor sosem oldott a légkör''. Mindazonáltal úgy véli, hogy a bledi eszmecsere betöltötte a szerepét, és sikerült ,,a miniszterelnökök számára kezelhető napirendet és megoldási változatokat kidolgozni''.
A tárgyalásokon felmerült a nyelvtörvény is, amelynek most kezdődik a végrehajtása, és mivel a ,,törvény szövege eléggé tág, ezért tág tere nyílik annak, miként hajtják végre, szigorú vagy engedékeny végrehajtása lesz-e." Balázs Péter kíváncsian várja a szlovák kormány végrehajtási magyarázatát, amelyet Pozsony most készít elő.
A magyar pártok Európai körútra indulnak
Európai látogatássorozatot terveznek a magyar parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke hétfőn. Szeptemberben többpárti magyar delegáció látogat majd kulcsfontosságú európai nagyvárosokba, így Brüsszelbe és Hágába is - mondta Németh Zsolt.
Fontos, hogy a magyar közjogi méltóságok is egységesen lépjenek fel a nyelvtörvény ellen - mondta a politikus a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Szegeden pedig Ökumenikus Nagytalálkozót tartottak.
A megjelent hazai és határon túli magyar egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai államnyelvtörvény ellen a szegedi Dómban Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink