ISMÉT HORVÁTORSZÁGBAN ÉS MONTENEGRÓBAN. Szerbia elnöke, Boris Tadiæ a múlt héten - rövid idő, mindössze néhány nap elteltével - immár másodszor járt a két egykori jugoszláv tagköztársaságban, Horvátországban és Montenegróban. Horvátországban a Gospiæ melletti Smiljaniban, Nikola Tesla szülőfalujában részt vett a nagy feltaláló születésének 150. évfordulója alkalmából tartott központi ünnepségen. A horvát szábor védnökségével megtartott ünnepségen jelen volt Stjepan Mesiæ államfő, Vladimir Šeks parlamenti elnök és Ivo Sanader kormányfő, ünnepi beszédet Stjepan Mesiæ tartott. Szerbia elnöke, Boris Tadiæ azt mondta: Mesiæet is és őt is külön felelősség terheli, akárcsak Teslát annak idején, hiszen valóra kell váltaniuk népeik vízióját az Európához való közeledésben. ,,Minden szava, amellyel a jövőt látta, akárcsak művei, rendkívüli felelősség szükségességére utal, különösen, ha figyelembe vesszük a múltat, amely ebben a térségben nem mindig volt dicső" - mondta Szerbia elnöke.
Montenegróban július 13-a, Crna Gora államiságának napja alkalmából tette tiszteletét Boris Tadiæ. A montenegrói elnök, Filip Vujanoviæ meghívására három ex jugoszláv tagköztársaság - Szerbia, Horvátország és Szlovénia - elnöke vett részt az idei ünnepségen.
A SZERBIAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG: 12 000 DINÁR! Szerbia elnöke Montenegróban arról beszélt, hogy az önállósult állam szerb lakossága minden gond nélkül felveheti a szerbiai állampolgárságot is. A honi sajtó viszont arról kezdett cikkezni, hogy gond valóban nincs az állampolgárság megszerzésével - csak éppen pokolian drága mulatság. A szerbiai állampolgárság kérvényezésekor eddig 1250 dináros illetéket kellett fizetni - 2006. július 6-a óta ennek az összegnek a tízszeresét! Az illeték összegét ugyanis 10 900 dinárra emelték, az állampolgársági kérelem beadásához szükséges bizonylatokért további 5 eurót kell fizetni, így összesen csaknem 12 000 dinárba kerül. Ha azt vesszük, hogy Szerbiában 260 000 montenegrói állampolgár él, s feltételezzük, hogy mindegyikük kéri a szerbiai állampolgárságot, akkor a pénzügyminiszter dörzsölheti a markát: Montenegró kiválása Szerbiának remek üzletet hozott.
Más: Montenegró ,,félkülföld" lett a számunkra, ahová útlevél nélkül, a személyazonossági igazolvány felmutatásával utazhatunk. Egyébként az első Republika Srbija feliratú táblát a múlt héten, július 12-én tették ki a Batrovci határátkelőnél. A Blic napilap értesülése szerint Horgosnál és Kelebiánál mindössze annyi történt, hogy leszedték a régi (immár nem létező) országot hirdető táblát - Savezna Republika Jugoslavija -, de újat nem raktak a helyére.
KOŠTUNICA AMERIKÁBAN. Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó szerbiai kormányfőnek, Vojislav Koštunicának szerzői cikke jelent meg a The Washington Postban. Az Igazságot Szerbiának című cikkében a kormányfő azt mondja: Szerbia Kosovo függetlenségével szembeni érvei ,,abszolúte megdönthetetlenek". A Condoleezza Rice államtitkárral folytatott megbeszélésen is megismételte: Kosovo függetlensége elfogadhatatlan Szerbia számára. A találkozót követően pedig azt mondta az újságíróknak: ,,Egy országtól elvenni területének a 15%-át csak akkor lehet, ha lábbal tiporják a demokráciát". Washingtonban tett látogatását követően Vojislav Koštunica New Yorkban beszédet mondott a Biztonsági Tanácsban a kosovói rendezésről. Szerinte Kosovo esetleges függetlensége veszélyes precedens lenne, ezért státusának a rendezésekor univerzális megoldást kell találni: ,,A kosovói kérdés megoldásának, amelyre mindannyian törekszünk, univerzálisnak kell lennie éppen annak a veszélynek az elkerülése végett, hogy a határmódosítás precedenssé váljon, amelyre a jövőben más etnikai kisebbségek hivatkozhatnak, ha területi követeléseik támadnak" - mondta Koštunica. A szerbiai kormányfő egyébként lapzártakor (hétfő) Brüsszelben ismertette a Hágával való együttműködés tervét. A batyut, a tervcsomagot egyébként Hága már visszaküldte Belgrádnak - nem jó, kiegészítésre vár.
A VAJDASÁGRÓL - ULMBAN. A már hagyományos Nemzetközi Duna Fesztiválon, melyet a németországi Ulmban tartottak meg július 7-e és 15-e között, a Duna menti városok és régiók bemutatkozóján a Vajdaság is jelen volt. A tartományunk gazdasági, kulturális és turisztikai lehetőségeit bemutató fellépést a tartományi parlament és a vajdasági kormány szervezte - a Duna Irodával közösen. Az ulmi fesztiválon kezdettől jelen volt Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke - aki személy szerint is sokat tett azért, hogy tartományunk minél sikeresebben szerepeljen -, Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke pedig több olyan kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyen a Vajdaságról mint modern európai multietnikus régióról volt szó. ,,A régióközi együttműködés a tartományi kormányzat prioritásainak egyike: ezen keresztül közeledik Szerbia és Vajdaság Európához" -- olvasható a tartományi tájékoztatási titkárság közleményében. A közlemény idézi Bojan Kostrešnek a németországi Ulmban tett megállapítását is, mely szerint ,,Egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa az átalakulás folyamatában van: a nemzetek Európájából a régiók Európája felé tart". A vajdasági nap (csütörtök) alkalmából Ulm főpolgármestere, Ivo Gönner úr fogadta a vajdasági kormányfőt, Bojan Pajtiæot és a vajdasági parlament elnökét, Bojan Kostrešt.
TISZTÚJÍTÓ ÉRTEKEZLET MAGYARKANIZSÁN. Tisztújító értekezletet tartott Magyarkanizsán a Demokrata Párt községi szervezete. A gyűlés összehívására azért volt szükség, mert a korábbi pártszervezetet feloszlatták. Az összejövetelen jelen volt Milorad Ðuriæ tartományi tájékoztatási titkár, és kijelentette: a Demokrata Párt magyarkanizsai történetében új fejezet kezdődik, ebben az új fejezetben pedig nem lesz elég községi szinten tevékenykedni, hanem nagy súlyt kell helyezni a lokális szintekre is. Véleménye szerint a Zoran Ðinðiæ elleni merénylet óta sem javult a helyzet Szerbiában, s az emberek ma is manipulációk áldozatai. Néhány évvel ezelőtt a polgároknak még nem volt választásuk, ma viszont van: vagy előre, vagy visszafelé. A tisztújító értekezleten megválasztották a DP magyarkanizsai szervezetének új elnökét - az új elnök Maráci Nándor lett. A DP községi szervezete tíztagú bizottságának tagjai: Sátai Róbert, Dobó Saviæ Slavica, Sóti Gizella, Körmöci Károly, Pálinkás József, Bálint Zoltán, Vojislav Saveliæ, Ábrahám Edit, Kljajiæ Tímea és Vojislav Zrniæ.
KÖZMUNKA, DRÁGÁBB TÜZELŐ, MAGASABB GYÓGYSZERÁRAK... Azok a polgárok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közeli éveiket tapossák, ám munkaerő-feleslegként fölmondást kapnak, a jövőben nem kaphatják ,,ingyen" a munkanélküli segélyt. Meg kell majd dolgozniuk érte: a kormány úgy tervezi, hogy bevezeti a közmunkát. A kolubarai szén ára 60%-kal, a gyógyszer átlagban 6%-kal drágult. A motorbenzin literjéért átlagban 80 parával többet kell fizetni...