home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Vajdaság egyik nevezetessége: a kis-horgosi Árpád-kori templom és temető
Fehér Márta
2019.02.02.
LXXIV. évf. 5. szám
Vajdaság egyik nevezetessége: a kis-horgosi Árpád-kori templom és temető

Ismerjék meg Észak-Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektumát!

Újra és újra rácsodálkozom, mennyi szép hely van Vajdaságban, és milyen kevesen és keveset tudunk róluk. Az egyik ilyen rácsodálkozásom néhány héttel ezelőtt történt — Szalai Attila kollégámmal mentünk terepre, és útközben Horgosnál rámutatott egy távoli óriási keresztre. Egy Árpád-kori templom az ott, a valamikori Bácska birtok kis-horgosi gyümölcsösei mellett, ahol sok-sok évvel ezelőtt dolgoztam — mondta. Már akkor eldöntöttem, hogy ez lesz a Képmás rovat egyik témája, s amikor január közepén a horgosi polgármester a közösségi oldalán közzétette, hogy most kezdődik a kereszt helyreállítása, be is jelentkeztünk a faluba egy riportra.

Nem sejtettem, hogy a megbeszélt időpontra ismét beköszönt a tél, és vastag hótakaró lepi majd a tájat. A ködös délelőttön egybeért a földi fehérség a súlyos fehér felhőkkel, így az autópályáról a keresztet sem láthattuk, később pedig kudarcba fulladt a próbálkozásunk, hogy az autóval a régi útról közelítsük meg. Csalódott voltam, hiszen még soha nem jártam ott, s az interjúra való felkészülés során olvasott cikkek után alig vártam, hogy lássam. Ha megnézik a 2006-ban, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóján készült felvételeket (a www.horgos.rs honlapon bukkantam rájuk), megértenek — a táj gyönyörű, a szakszerűen visszaállított alapra állva az ember egyszerre érezheti át a múltat és Isten közelségét a hatalmas, hétméteres kereszt alatt. Mindjárt olvashatják a történetét, csak még elmondanám, hogy a játékok megnyitóján padokat is kihelyeztek a templom területére, és ökumenikus istentiszteletet tartottak. Életre szóló élmény! Máris felkerült ez a hely a tavaszi bakancslistámra.


Nagy György Zoltán, Túrú Károly és Sors Róbert (Szalai Attila felvételei)

— Az első Horgos helyén található az Árpád-kori templomrom, mely azután épült, hogy Szent István törvénybe foglalta, minden tíz falu köteles egy templomot építeni — mesélte a helyi közösség épületében Nagy György Zoltán horgosi helytörténész. — Ez itt ártér volt, csónakkal lehetett még a Tiszára eljutni, mely tele volt hallal. A települést persze nem úgy kell elképzelni, mint amilyen ma egy falu, azokban az időkben kevés ház állt a területen, jóval nagyobb távolságra egymástól. Az 1241. évi tatárjárás során azonban megsemmisítették a települést, Kis-Horgost, és vele együtt a templomot. IV. Béla király az ország elpusztított részeinek újranépesítése érdekében telepítési tervet dolgoztatott ki, így Kis-Horgos is benépesült, a megkeresztelkedett kunok újjáépítették a kistemplomot. Az 1526. évi mohácsi vész után viszont újra a földdel vált egyenlővé, akkor az Ibrahim pasa nagyvezír vezetésével Szeged alól érkező törökök pusztították el Pétervárad felé tartva. Utána már csak pusztaként maradt fenn a terület neve, így ez a hatalmas vidék valójában a Horgosi-puszta. Az újabb benépesítéssel a mostani Horgos területét lakták be az emberek, a templomrom pedig feledésbe merült, mindaddig, amíg Szekeres László régész fel nem tárta.

Erről Ricz Péter régész, nyugalmazott főmuzeológus így ír a Vajdasági magyar értéktár honlapján (www.ertektar.rs): „1964 tavaszán a horgosi Bácska mezőgazdasági birtok kishorgosi majorjában (egykori Kárász major) a Templomérnek nevezett vízfolyás mellett található Templomdombon földegyengetés közben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő. Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze közvetlenül a bejelentés utáni napokban elvégezte egy Árpád-kori ún. pusztatemplom típusú épület alapjainak feltárását, melyet 15 sír feltárása követett. Valójában az ásatás egy közepes nagyságú középkori falusi templomot hozott felszínre, melynek hosszúsága a négyszögletes toronnyal együtt összesen 18, míg szélessége 7,5 méter volt. Alapjait a közeli vízmosásból kitermelt ún. darázskövek döngölt agyaggal lefedett három rétege képezte. Ennek sajnos csak az utolsó rétege maradt meg, ami az újraépítéskor nagy segítséget jelentett. A templom stílusa szerint a román építészeti emlékek sorába, azok között az egyenes záródásúak közé tartozott. Az ilyen jellegű, egyenes szentélyzáródású templomokat a ciszterci rendbeli barátok kezdték vidékünkön alkalmazni a XIII. század elején. Ekkor épülhetett a kishorgosi is.”

Ricz Péter arról is beszámol, hogy az ő vezetésével, dr. Fábián Gyula építész, egyetemi docens útmutatásával, illetve Szekeres László régész közreműködésével visszaállították a templom alapjait az építészeti törvényben szabályozott 0,8 m magasságig, ebből kétharmad rész maradt a felszínen.

„Az 1993-as rekonstrukciós munkálatok első lépéseként újra fel kellett tárni a templomot, majd a megmaradt régire ráépíteni a közeli Koncz-tanyáról származó új darázskő alapokat. Az augusztus 20-án megtartott ünnepség keretében a visszaállított templomrom mellett sor került egy nagyméretű kereszt, illetve kopjafák felszentelésére is. A szegedi katolikus egyházközösség hathatós támogatásával a nagyméretű (7 méter magas) keresztet egy »somogyországi« (somossárdi) szobrászművész, Csikós Nagy Márton készítette el, akinek ez már a sokadik ilyen jellegű munkája volt. A művész egy tucatnyi, különböző jelképekkel bíró kopjafát is kifaragott” — írja a Bácsország honismereti szemle 2015/2. számában Ricz.

 


Fotó: Horgos.rs

 

„Ha valaki odafeküdt, hallotta a harangszót a Templomdombban”

Ezt is a horgosi helytörténész mesélte el, nagyon ízesen (kipróbálom a tavasszal!), miközben Horgos egész történetét, a Reök és a Kárász család életét osztotta meg velünk. Közben megérkezett Túrú Károly, a közismert helyi tanya tulajdonosa, aki arról beszélt, hogy jó húsz évvel ezelőtt a templomrom környékén levő földterületeket használva állandóan tégla- és edénydarabokat találtak, az autóút építésekor is sok mindent kivetett a föld.

— Jó lenne, ha valaki vállalná, hogy évente legalább egy megemlékezést megszervez a templomnál — mondja többször is, merthogy nagyon kitartóan arra próbáltam választ kapni, hogy vajon az 1964. évi feltárás, az 1993. évi keresztállítás és a 2006. évi Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitója óta mi történik a templommal. — Több turistát is kiviszünk oda, jómagam és Nagy György Zoltán is, merthogy évente több-busznyi és néhány egyéni turista is megfordul a faluban.

Az emberek persze nem a templom végett jönnek, hiszen Horgoson rengeteg épített emlék található.

— Horgos ezer szállal kötődik Szegedhez, egyetlen Csongrád megyei településként került a határon túlra száz évvel ezelőtt — mondja Sors Róbert, Horgos helyi közössége tanácsának elnöke. — Szeged gyöngyszemének, a Reök-palotának az építtetője és tulajdonosa, Reök Iván Lajos sírja Horgoson található, családjából ő az egyetlen, akit nem a szegedi református temető kriptájában temettek el. Birtokainak jelentős része ugyanis Trianonnal a határ túlsó oldalára került, és ő a falu melletti majorságot választotta otthonául élete utolsó éveiben. A falu közössége megtisztította a sír környékét, helyreállította az azt jelző keresztet. A helyiek és a település vezetői évente felkeresik. Emellett Szeged több polgárának is volt nyaralója Horgoson, a villasor több épületét Magyar Ede, a szegedi Reök-palota megálmodója tervezte. Aztán itt a Kamaráserdő, a századforduló Magyarországának egyik kedvenc üdülőhelye, mely a környékével együtt jelenleg Vajdaság kevésbé ismert természetvédelmi területeinek egyike — sorolja, és végül csak kimondja, hogy a falu vezetősége úgy örökölte meg a templomot, hogy azzal nem voltak tervek. (Ricz is sajnálattal konstatálta a Bácsországban, hogy a tervezett emlékparkból nem lett semmi.) Aztán a probléma, mármint a kereszt megdőlése ismét ráirányította a figyelmet az Árpád-kori templomra. A keresztet a szakemberek helyreállítják, készülnek a tervek, a vezetőség pedig reméli, hogy a vajdasági magyar turizmus fejlesztése meghozza a lehetőséget arra, hogy az egész közösség számára láthatóvá váljék a mi kis bácskai Aracsunk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..