Az est éttermi vacsorát és színdarabot vagy zenés-táncos előadást tartalmaz. Érdekessége, hogy külföldön klubokban és más szórakozóhelyeken is jellemző. A kedves olvasó megnyugodhat, nem kell borsos jegyet váltania a Moulin Rouge-ba, hiszen a Vacsoraszínház már a vidékünkön is elérhető. Egyelőre Kelebián a Márton Áron Közösségi Házban, de remélhetőleg hamarosan más településeken is.

Pannon rtv fellvétele

Az ötlet három évre nyúlik vissza, amikor Kálló Béla Jászai Mari- és Pataki-gyűrű díjas színművész és rendező, valamint Paskó Csaba kelebiai plébános azon kezdtek gondolkozni, hogy egy olyan előadást kellene alkotni, amelyben összekapcsolódik az irodalom és az étkezés. Az eredmény pedig egy nem mindennapi gasztronómiai est lett, amelyen a kiváló fogások elfogyasztása mellett a múlt század elején született, magyar irodalmi alkotásokból merített szövegek színházi előadásként köszönnek vissza. A nyálmirigyeink beindításáért felelős szövegkönyvet Brestyánszki Boros Rozi állította össze, és így jött létre a Babra megy a játék.

Kálló Béla, a darab rendezője biztos volt abban, hogy a cselekménynek a XIX. század végén és a XX. század elején kell játszódnia. Tudta, hogy abban a korban találkozott szorosan a művészet és a gasztronómia, jellemzőek voltak a kávéházak és a vendéglők, ahova az irodalom nagyjai, például Krúdy és Mikszáth vagy Kosztolányi is betértek.

— Mindenképp tartalmasabbra szerettem volna, mint a kiindulópontunk volt, hogy receptek vagy csak az akkori történetek, esetleg a hedonizmus kerekedjen ki. Ahogy elkezdtünk utánaolvasni, azt láttuk, hogy már megvannak a történetek, melyek áthallások a mába. Behoztunk egy kis politikát, egy kis társadalomtörténetet, akkori intrikákat, nagyon vastagon, nagyon erős mázzal gasztronómiát és egy szerelmi történetet, mely nélkül nem lehetett színházat csinálni, főleg abban az időben. Így kerekedett ki a háromfelvonásos történet, mely el tud helyezkedi a menüsorok között.

A színházi élményt a másik ötletgazda, Paskó Csaba kelebiai plébános fogásai teszik teljessé. A menü összeállításánál a hagyományos magyar ízek és a modern konyha találkozása volt a cél, sőt, a szakácsot a gyermekkori ízek és emlékek is inspirálták.

— A modern gasztronómia és a régi ízek találkoznak, mindaz, amit a magyar gyomor szívesen befogad. Kitaláltuk, átgondoltuk, gyakoroltuk, majd megpróbáltuk egy modern köntösbe burkolva megalkotni. Készül például egy nagyon finom pástétom, sós túrós kompozícióval és házi fonott kaláccsal. A darabban többször elhangzó velős csont is ott van, és marhafarokleves, melyet minimum négy-öt órán át főzünk, valamint a házi grízgombóc zöldségfészken, gyufaszálra vágott zöldségekből. Következik a királyi töltött csirkemell, melybe vaj és szarvasgomba kerül, a krumplipüré, a gombaragu és a meggyszósz. Bundázott fehér hús, melyre egy zseb kerül, ebbe töltjük a szarvasgombát és a vajat. A szarvasgomba nagyon nemes fűszer, az egészet illatfelhőbe öltözteti. A végén pohárdesszertet szolgálunk fel, melyben a házi tehéntúró citrusosan ízesített.

Kálló Béla nemcsak rendezte a darabot, de ő az egyik főszereplője is. Egy középkorú, reménytelenül szerelmes színészt alakít. A fiatal, ám sokszor kényeskedő dívát Povázsánszki-Kőműves Noémi személyesíti meg, aki a bevallása szerint szívesen élt volna a múlt század elején. A megfelelő jelmez megtalálása igazi kutatómunkát igényelt, hiszen nem könnyű ma beszerezni a boát és a hosszú, fekete kesztyűt.

— Őszintén bevallom, tudok azonosulni a hisztérika szerepével, mert velem is előfordul, hogy egy eseménynek néha nagyobb feneket kerítek, mint amekkorát kellene. Édesanyámmal felkutattunk egy, a kornak megfelelő ruhát, aztán következett a többi kiegészítő, a toll, a boa, a cipő, a hajdísz és a fejpánt. Fényképek alapján tájékozódtam arról, hogy mi volt akkoriban az aktuális divat. Egy kicsit megtévesztő is volt, mert a legtöbben azt az időszakot Gatsby-korszaknak nevezik, mely Amerikára jellemző, de Magyarországon másként öltözködtek a hölgyek.

Az előadásban Hajvert Ákos a mecénás szerepét játssza. Igaz, a közönség inkább versmondóként ismeri, de elmondta, a színészkedés sem áll tőle távol, korábban már többször kipróbálta magát benne. Ebben a darabban a pajkosság és a játékosság az, ami kihívás számára, annak ellenére, hogy vannak többszereplős verses műsorok is. Ez a bemutatkozás teljesen más koncentrációt igényel, és óriási segítség, hogy színházi emberekkel dolgozik együtt, ami motiválja őt.

— Ha rímes a szöveg, azt talán könnyebb tanulni, de nem biztos, hogy kifejezni, elmondani, a közönséggel megosztani is könnyebb, mint a szabadabb szöveget. Azt gondolom, hogy nagyon szükségesek és fontosak voltak az online próbák, amelyek végigkísérték az előadás elkészültét. Ezek sokkal többet lendítettek rajtam, mint ha egyedül tanultam volna. Én a színjátszás által kerültem a színpad közelébe, méghozzá Kálló Béci segítségével. A 2000-es évek elején ő indította azt a színitanodát, ahova én is felvételiztem. Aztán következett a versmondás.

Az ínycsiklandó magyaros fogások és a színház mellé elengedhetetlen a néha vidám és hivalkodó, olykor keserédes és magába forduló magyar nóta. Ehhez olyan valakire volt szükség, aki ismeri a nótákat, és a színpadon is otthonosan mozog. Juhász Gábor, a szabadkai Juhász zenekar vezetője nagy lendülettel vágott bele a szövegtanulásba és a színészkedésbe, mert természetesen meglepődött, amikor közölték vele, hogy nem csak zenészként számítanak rá.

— Már többször vettünk részt a zenekarral színházi előadásokban, például az Aradi Kamaraszínházzal folyamatosan együtt dolgozunk. Amikor először leültünk, akkor tudatosodott bennem, hogy nem egy-két mondatom van, hanem sokkal több. A társaságban én vagyok a legkevésbé színházi ember, így nem tudtam, hogy mennyire fogok boldogulni a szövegtanulással. Örülök, hogy bekerültem, és boldog vagyok, hogy létrehoztuk ezt az előadást. A darabot eddig háromszor adtuk elő, mindig telt házunk volt, és várólista is létezik azok számára, akik kíváncsiak rá. Szeretnénk eleget tenni a közönségnek azzal, hogy sokat játsszuk majd.

A Babra megy a játék című produkciót Vajdaság minden tájára el szeretnék vinni. Várják az érdeklődőket Paskó atyához, a Márton Áron Közösségi Házban Kelebián, valamint számítanak a meghívásokra más településekre, eseményekre, éttermekbe és művelődési házakba. Az előadás mindenkinek szól, aki szereti a finom falatokat, a minőségi italokat, a nótákat és a régimódi szerelmes történeteket.

Hajvert Lódi Andrea felvételei