A nyugat-balkáni országok európai integrációja az Európai Unió hosszú távú prioritásai között szerepel, a csatlakozási tárgyalásokat pedig haladéktalanul meg kell kezdeni Albániával és Észak-Macedóniával — hangzott el az EU és a térségbeli vezetők találkozóján Brüsszelben, de nem történt előrelépés egyik ország esetében sem. Ukrajna és Moldova azonban — annak ellenére, hogy nem tudott előrelépést felmutatni — tagjelölt országgá vált.
Az ukrajnai háború sok mindent felülírt a világban az utóbbi hónapokban, az, hogy soron kívül uniós tagjelöltté válhatott, nem is annyira meglepő, és nem is annyira felháborító. A meglepetést az okozta, hogy a Keleti Partnerség országai közül a szintén tagjelöltségre váró Georgia (korábban Grúzia) hoppon maradt.
Kép: Európai Tanács
Kovács Elvira, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnöke szerint kettős mércéről van szó. „Egyértelmű, várható és világos volt, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt, ami nyilván egyfajta morális támogatás az ott dúló háború miatt” — hangsúlyozta. Hozzátette azonban, hogy ha már politikai döntés született, akkor nem észszerű, hogy miért maradt ki Georgia, miért mondták, hogy annak az országnak még teljesítenie kell bizonyos feltételeket.
„Kettős mércéről van tehát szó, hiszen nyilvánvaló, hogy egyeseknek teljesíteniük kell, és szigorúan szabályozzák őket, míg mások esetében elég egy politikai döntés is” — adott hangot véleményének az Integrációs Bizottság elnöke.
Viszont ha már az uniós bővítésről esett szó, és mindenki pozitív hangnemben nyilatkozott, akkor Bosznia-Hercegovinának, Észak-Macedóniának és Koszovónak is kellett volna valamit „kapnia”. Koszovó még mindig az uniós vízumliberalizációra vár, Bosznia-Hercegovina beadta tagjelölti kérelmét, de még vár a válaszra, Észak-Macedóniával pedig jóváhagyták ugyan a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de ez a lépés eddig elmaradt, és a legutóbbi uniós csúcson sem kapott zöld fényt. Emellett most először derült ki egyértelműen, hogy Észak-Macedóniát és Albániát „csomagban” kezelik, ezért Albánia sem tud előrelépni.
„Ha az egész Nyugat-Balkánról beszélünk, akkor talán a legrosszabbul az északmacedónok jártak, akik valóban mindent megtettek annak érdekében, hogy haladjanak az uniós úton, mégsem nyíltak meg a tárgyalások” — hangsúlyozta Kovács Elvira, aki emlékeztetett arra, hogy a szkopjei kormány még az ország nevét is megváltoztatta az uniós előrehaladás és a Görögországgal fenntartott vita érdekében. Ezután viszont Bulgária kezdte akadályozni a csatlakozási tárgyalások megkezdését a közös történelmet és a beszélt nyelvet érintő kétoldali viták miatt. Az uniós csúcs után azonban a bolgár kormány is közölte, nem áll többé Észak-Macedónia útjába. Ennek azonban csak decemberben lehet eredménye, a következő EU-csúcson.
Eddig úgy tűnt, hogy Szerbiát és Montenegrót is „csomagban” kezelik — mondta Kovács Elvira, most azonban — egy készülő európai parlamenti jelentés szerint — úgy tűnik, a továbbiakban külön-külön foglalkoznak a két országgal. „Ebben a jelentéstervezetben úgy fogalmaznak, hogy teljesen le kell állítani a csatlakozási folyamatot Szerbiával mindaddig, amíg össze nem hangolja a külpolitikáját az Európai Unióéval, azaz nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben” — magyarázta, majd úgy folytatta: ez az ősszel kerülhet az Európai Parlament elé, de ha el is fogadják, az EP határozatai nem kötelező érvényűek, az viszont nem kizárható, hogy Montenegró Szerbia haladásától függetlenül is előrébb tud lépni az európai úton.
Kovács Elvira egyúttal elmondta, hogy Szerbia készen áll a következő fejezetek, illetve egy egész klaszter megnyitására, az előrelépéshez azonban most nem adminisztratív, hanem politikai döntésre van szükség.
