Vajdaság több településén mutatják be Nikowitz Oszkár Séta érettségi előtt Zombortól Udvarhelyig (meg vissza!) című könyvét. A rendkívül érdekes és különleges kiadvánnyal, amelynek a története egy régi kézirat kalandos útjával kezdődik, Zomborban, Adán, Szabadkán és Zentán ismerkedhetnek meg az érdeklődők. 

A könyv vajdasági bemutatójának első állomása 2024. november 19-én, kedden 18 órakor lesz Zomborban a Kaszinóban. A szerző beszélgetőtársa ezen a helyszínen Lennert Tímea irodalmár.

2024. november 20-án, szerdán, Adán 16 órakor kezdődik a könyvbemutató a városháza dísztermében.

November 21-én, csütörtökön 18 órára várják az irodalomkedvelőket Szabadkán, a Városi Könyvtár új olvasótermében.  

Zentán november 22-én, pénteken, 17 órai kezdettel találkozhatnak az érdeklődők a könyvvel és szerzőjével a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában. 

Az utóbbi három településen a szerzővel Tóth Lívia újságíró, a Hét Nap hetilap főszerkesztője beszélget.  

A belépés mind a négy könyvbemutatóra díjtalan. A kötet a helyszíneken megvásárolható.

A szerzőről:

A dél-bácskai szülőktől származó Nikowitz Oszkár klasszika-filológiát és történelmet tanult az egyetemen, kipróbálta a tanárkodást, volt szabadúszó fordító, majd a rendszerváltás után diplomáciai pályára lépett, melynek utolsó állomása 2010 és 2014 között a belgrádi nagyköveti megbízatás volt. De maga is úgy gondolja, a nevét a legtöbben mégis onnan ismerik, hogy több évtizedig filmeket fordított (például a Keresztapa vagy a Mad Max trilógiákat, a jugoszláv „Šurda-sorozatot“, vagy Kusturica-filmeket, közöttük a Macska-jajt).

A könyvről:

A könyv első fele egy csaknem 150 éves napló őskiadása: két 18 éves zombori gimnazista – hazafias lelkesedésből – elgyalogol Erdélybe. Rajzokkal, pecsétekkel dokumentált 1500 km-es útjuk lényegében a legelső magyar turistaút. A napló páratlan értéktár és kordokumentum, amelynek bőséges kultúrtörténeti jegyzetelése a könyv második fele. A színes lapokból leszűrődik a kis magyar „el Camino” tanulsága: ismerjük meg közelről szellemi és kulturális örökségünket, de a múltba merengés helyett előre nézzünk, és merjük megdöngetni ballaszttá vált történelmi mítoszainkat is!