Faust Zsolt 1965-ben született Budapesten. Gyermekéveit Gödöllőn töltötte. Kora ifjúságától kezdve vonzotta az utazás, a távoli országok megismerése. A 80-as években körbeutazta Európát, csaknem nyolcvanezer kilométert tett meg — többnyire autóstoppal. Élményeit, úti kalandjait természetesen fotókkal örökítette meg. Különösen az emberek „ismeretlen” arcai vonzották.
Ma is szenvedélye az utazás. Hátizsákos turistaként 118 országban járt, megtett öt világ körüli utat. Kalandozásait, a távoli, egzotikus tájak szépségeit, valamint az ott élő emberek mindennapjait írásokban, fotókban és kisfilmekben örökítette meg. Már több fotókiállítása is volt Budapesten.
Az országok közül leginkább Nepál nőtt a szívéhez, huszonkét alkalommal járt ott. Megismerte a helyi szokásokat, az emberek életvitelét, a szemétgyűjtő gyerekek éjszakai munkáját, a kislányok korai asszonnyá érését, a nők kemény hegyi munkáját. Sokszor hangsúlyozta, hogy a nepáli fenséges, félelmetes hegyek — egy ottani utazási iroda társtulajdonosaként gyakran vezet hegyi túrákat — az Istenek lakóhelye.
Tavaly Gödöllőn a Nők Éve 2012 címmel kiállítást szervezett. A válogatott fotóanyag azt próbálja érzékeltetni, hogy a nő a világ valamennyi országában központi szerepet tölt be. Nepálban pedig a társadalmi felfogás szerint a kislány már születésétől kezdve magában hordozza a jövőjét: a női és az anyai szerep meghatározó lesz az életében, a nehéz körülmények közötti helytállást követeli meg tőlük. Nepálban azonban nemcsak a fiatal lányok, nők és anyák, hanem az idős nők munkájára, családon belüli közreműködésére is szükség van.
A fotókiállítás — amelyet vajdasági körútja során először Kishegyesen láthatott az érdeklődő közönség — voltaképpen tisztelgés a női nem világon átívelő szerepe előtt.
A kiállítás vajdasági bemutatójának a megszervezését dr. Szőke Anna vállalta magára, mert: „Ez nem egy mindennapi kiállítás. Ilyenre ritkán kerül sor nemcsak Kishegyesen, hanem még Vajdaságban is. Az utóbbi néhány évben igen kevés az olyan kulturális esemény, amely kilép szűk környezetünkből, amely nemcsak a mi mikrovilágunkkal foglalkozik. Ez nem vezet jóra. Ingerszegény környezetben az ember csak önmagába fordulhat. Annak ellenére, hogy gazdaságilag elszegényedtünk, meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyekkel élménygazdagabbá tehetjük embertársaink mindennapjait, tágíthatjuk a látókörüket” — mondta a vajdasági kiállítás szervezője a kishegyesi megnyitón.
