Gyerekjáték! Persze csak azoknak, akik jól ismerik a működését, no meg a gyermekeinknek, akik valóban ,,csak játszanak' vele. Akármerre fordulsz is, találkozol egy számítógéppel... Ha munkát keresel, feltétel, hogy tudjad kezelni. Igazából nézőpont kérdése, hogy bonyolult-e ez a dolog. Mi az, amit ,,egy egyszerű halandó' tudhat erről? És ami még fontosabb: mit kell tudnia? Folytassuk tehát, ahol abbahagytuk: hogyan is működik?
Rövid történelmi áttekintésünket ott hagytuk abba, hogy 1981-ben jelent meg az IBM PC, ami egyike az első igazán személyi számítógépeknek. (A személyi számítógép angol rövidítése a PC.)
Más cégek is kísérleteztek. A Sinclair Z80-as ,,lábtörlő'-je (a billentyűzet olyan volt, mint egy műanyag lábtörlő és egy TV-hez kellett csatlakoztatni) vagy az Apple Computers, amely sokáig tartotta a versenyt.
Az IBM PC persze a mai körülményekhez képest igencsak szerény szerkezet volt. A szíve a 8080-as mikroprocesszor, 4,77 MHz-es frekvenciájú órajellel és 64 kB-os RAM memóriával szerelték, a képernyő alig két tenyérnyi nagyságú, és csak betűket, valamint jeleket képes kijelezni - grafikát nem. Csak mellékesen: ma egy átlagos PC órajele 2-2,4 GHz és 256-512 MB kapacitású a RAM memóriája.(Ezres nagyságrendű fejlődések!)
A személyi számítógép
Nos, függetlenül a kapacitásától a PC megjelenése nagyon fontos mérföldkő, mert:
- lehetővé tette, hogy mindenkinek az asztalán legyen személyi számítógép, és használhassa azt anélkül is, hogy számítástechnikai szakember lenne
- addig elképzelhetetlen programfejlesztés kezdődött el, ami máig is tart, és nem lassulni, hanem gyorsulni látszik.
A helyzet az, hogy ma az óvodás korú gyermekeink olyan számítógépekkel játszanak, amelyekről a tudósok 15-20 évvel ezelőtt még álmodni sem mertek.
A szédületes fejlődés ellenére a PC felépítése nem sokat változott. Lényegében 1981 óta ugyanazon az alapelven működik, csak gyorsabb és több adatot tud feldolgozni egységnyi idő alatt.
A fejlesztőmérnökök kitűnő munkát végeztek és a gép kézzel fogható, fizikai értelemben is létező részét a hadware-t - egyszerűen csak a hardvert - hála a nanotechnológiának - bámulatos csúcsokig fejlesztették. Mi a helyzet a hardvert működtető software-rel - egyszerűen csak szoftverrel? Bizony az azt működtető program nélkül a PC csak egy rakás vas és szilícium meg némi arany és más fém, az elmaradhatatlan műanyag alkatrészeket nem is számolva...
Emlékezzünk csak: kezdetben ,,számológépeket' készítettek, amelyek egy pontosan meghatározott feladatra készültek. Például differenciális egyenletek megoldásának megkönnyítésére, katonai kódfejtésre, rakétaröppályák számítására, vagy egy kicsit később már bizonyos fizikai jelenségek modellezésére. Ezek olyan értelemben voltak számológépek, hogy bonyolult számítási feladatokat oldottak meg az ember helyett. Ma már csak ,,számítógépek' vannak, amelyekre szinte bármilyen feladatot rá lehet bízni, attól függően, hogy milyen programot ,,futtatunk' rajtuk. Vajon e cikk olvasói közül ki használja a PC-jét rakétaröppálya-számításra vagy differenciálegyenletek megoldására? Töredelmesen bevallom - én sem. Csak szövegszerkesztőnek vagy táblázatkezelőnek, a munkahelyünkön pedig adatbázisokat vagy grafikát, képeket ,,műkszünk' velük. Az internet terjedésével a kommunikáció eszköze is lehet, és zenél, ha akarod, sakkozik veled és a gyerekeid naphosszat játszhatnak vele.
Egyértelmű - minden tisztelet a hardver-fejlesztőknek -, mégis a programok (a softver) határozzák meg, mire lehet használni egy személyi számítógépet.(Persze ez a megállapítás vonatkozik a nem személyi számítógépekre is, amelyek mégsem mentek ki egészen a divatból.)
Programozunk?
A fentiekből adódott a cím: ,,Tud Ön komputerül?'. A kérdés nem az, hogy tudunk -e használni valamilyen programcsomagot, hanem, hogy értjük-e valójában, mi is történik a gépben, amikor például ez a cikk megszületik, és nyomdába kerül. Hát persze, hogy ebben az értelemben nem tudunk ,,komputerül', mert ez csak kevés ,,kiválasztott' szakembernek adatik meg. Igazából még a szomszéd barátja, aki ,,igazi PC-zseni', sem tudja. Mégsem kellene ezt elintézni egy kézlegyintéssel, mondván: nem is érdekel...
Hogy is van ez akkor? Több szintes programozási módban dolgozik a PC. A alapvető a ,,gépi' nyelv, ami kizárólag csak csoportosított kódokból áll. Nullákból és egyesekből. Ezt csak a gép érti, és hogy a programozók könnyebben használják egy a tízes és a kettes számrendszer ötvözetében - tizenhatos (hexadecimális) számrendszerben jelenítik meg. Ez 16 jelet tartalmaz nullától kilencig és A-tól F-ig. Amikor indul a géped, láthatsz ilyen jeleket, mint például: 01FA vagy sokkal bosszantóbb, amikor lefagyni készül és arról értesít, hogy pl. az FF85 címkén akadt meg. E cikk írójának még volt szerencséje hexadecimális gépi nyelven programozni: egy sima összeadás programja egy fél délelőtt és már kész is...
Ezért találták ki a magasabb szintű programnyelveket, amelyeken megegyezéses alapon megválasztott jelrendszerben leírjuk a gépnek, mit akarunk tőle, aztán a gép belső programja ezt a saját nyelvére lefordítja és végrehajtja. Ilyen nyelvek például az archaikus Fortran vagy Algol, és a ma is használatos VBA és C programozási nyelvek és ezek ,,nyelvjárás'-ai.
Azután a programozók a magasabb szintű programnyelvek segítségével programokat írnak, ezeket két nagy csoportba (is) lehet osztani:
- az ún. operációs rendszer programjai és
- a felhasználói programok.
Miért éppen ez a felosztás? Egyszerű okok miatt: az operációs programok teszik lehetővé a gép belső működését és a külvilággal való kommunikációját. Például a jó öreg CP/M vagy DOS és az ismertebb Windows különböző verziói, valamint a UNIX és a szabad forráskódú Linux.(Más általánosan nem ismert operációs rendszerek is vannak.) Ezek a programok ,,működtetik' a gépet, és lehetővé teszik, hogy a felhasználói programokat használni tudjuk. A felhasználói programok lehetnek például: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, játékok, internetes keresők és levelezők, meg még ki tudja, mi mindenre alkalmas és alkalmatlan programok még, amiről itt most kevés szó esik, az a felhasználói programok világa, de az operációs rendszerekről azonban igen.
Mégpedig azon józan megfontolásból, hogy a programok többsége nem ingyenes és egyes cégek ,,rendet akarnak csinálni' a hazai piacon is. Értsd: ,,ne dolgozz lopott programmal.' Vannak ingyenes vagy majdnem ingyenes operációs rendszerek és programok is, amelyeket szabadon használhat mindenki.
Ezenkívül még egy fontos kérdés, amely a programozáshoz kötődik: mire képes valóban egy számítógép? Pontosabban: mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?
(Folytatjuk)