A kövesútról az udvarba kanyarodva megálltunk a gyümölcsfák hűvösében, majd a földről felszedett körtével a kezünkben gyalogolva megpillantottuk a családi házat, mely körül serény munka folyt. A műhelymunka résztvevői sarat kevertek, szalmával erősítették a ház falait, gerendákat igazítottak, és tették mindezt jókedvűen, beszélgetve, csapatban dolgozva. A tanya tulajdonosa, aki neve elhallgatását kérte, feleségével először jurtába szeretett volna költözni, végül azonban a szalmaház mellett döntöttek. Bugacon, a Kurultáj elnevezésű rendezvényen véletlenszerűen ismerkedtek meg Horváth Lehellel, aki már akkor neves szalmaházkészítő hírében állt.

— Feleségemmel papírra vetettük a ház elrendezését, és hozzávetőlegesen meghatároztuk a helyiségek méreteit is. Közben jártuk a környező gyümölcsösöket, mert minél távolabb szerettünk volna kerülni a várostól. Megláttuk ezt a telket, melyen akkor földieper-ültetvény volt. Éppen ekkora portát szerettünk volna, „csak” a megvásárlásához szükséges pénzt kellett előteremtenünk. Néhány év külföldi munka után megvettük, és 2017-ben elkezdtük a szalmaházépítést. Bevezettük az áramot, kutakat fúrtunk, az építkezéshez szükséges fa- és egyéb anyagokat pótkocsival szállítottuk ide. Amikor elakadtam, felhívtam Lehelt, ő tanácsokkal látott el, de gyakran eljött, és személyesen segített — mondta a tulajdonos.

Szalmaház Zenta környékén

Az épület 90 négyzetméter alapterületű belső terében egy 7 x 6 méteres, kemencés konyha és ebédlő, egy 4 x 4-es háló- és ugyanekkora fürdőszoba, egy gyerekszoba és éléskamra kap helyet.

— Az elkövetkező három napban bepucolnánk a ház külső falait és elkezdenénk a mennyezet kialakítását is. A későbbiekben helyére kerülne a hajópadló, majd a házban lévő áram és víz szétvezetése következik. Az épületet szeretném minél előbb lakhatóvá tenni, a műhelymunka után berakom az ajtókat és az ablakokat is. A ház szinte teljes egészében természetes anyagból készül — az alap fából, kőből és nádból, a falak szalmából és sárból. A környéken nyugalom uralkodik, a kertben és a gyümölcsösben pedig zöldséget és gyümölcsöt termelhetünk magunknak.

Horváth Lehel, Szerbia első ökofalujának kezdeményezője eddig több mint húsz szalmaházat épített szerte az országban. A munka során természetes, fenntartható anyagokat használ.

Horváth Lehel sarazás közben

— A szalma fenntartható, a vályog pedig az alattunk lévő föld és homok keverékéből készül, melybe beletesszük a szalmát, és a kapott anyaggal máris kezdhetjük a munkát. A szalma és a sár kombinációja a legjobb döntés, mert a hideg teleket a szalma kompenzálja nekünk, a meleg nyarakon pedig a vastagon felrakott sár felhalmozza az éjszakai hűvöst, melyet az ablakok nyitásával úgyszólván betárolunk. A szalma és a sár egymást kiegészítő rendszerben működik, mely a kontinentális éghajlati viszonyok között alkalmazható. Az égetett anyagokból való építkezés az alkonyát éli. Már huszonöt-harminc éve erről beszélek, és mondandóm gyorsabban beteljesült, mint gondoltam — nyilatkozta a szakember, majd hozzátette, a szalmából és sárból készült házak kiváló hangszigetelők is, a belső levegő páratartalmát pedig 55%-on tartják, tehát a természet beállítja az ideális hőmérsékletet és páratartalmat.

Horváth Lehel leszögezte, a világ nagy változások előtt áll, az ökoépítészet újabb lendületet kapott. A koronavírus-járvány alatt Szerbiában rengeteg ökoház épült. Létrehozott egy diákhálózatot, ahol egyetemisták, okleveles építészek tőle sajátítják el a szakmát. Jelenleg kilenc mérnökkel (hét lánnyal, két fiúval) dolgozik, kezdetben csoportban végzik a munkát. Új távlatok nyílnak meg, amit egyre többen igyekeznek kihasználni.

Az anyaföldet előbb összekeverik, majd talicskába töltik

— A szalmaházkészítés iránt Szerbiában nagyobb, mintegy háromszor akkora érdeklődés nyilvánul meg, mint Vajdaságban. Természetesen tartományunkban is építettem már szalmaházat, főleg a Tarcal-hegységben és Kelebián, most pedig Zentán igyekszem átadni a tudásom ennek a kis csapatnak. Hamarosan Sokobanjára utazom nyolcnapos műhelymunkára, ahol arra tanítom az érdeklődőket, hogyan lehet a régi házakban szalmával történő szigeteléssel teljesen új rendszert kialakítani. Sárból, szalmából és ott található különféle ágakból kőkorszaki módon fogunk dolgozni, és olyan kályhát is építünk, amelyből mindössze 20% hő szivárog el, 80% megmarad — avatott be a terveibe.

A szalmaház készítéséhez a jó minőségű alapanyagok mellett tapasztalat is szükséges, tudni kell bánni a szalmával, bekeverni a sarat, és az arányokra is ügyelni kell. A szakma nem új, hiszen évtizedekkel ezelőtt a falvakban szinte minden háznál akadt valaki, aki űzte ezt a mesterséget. Ma már ritkaságnak számít a szalmaházépítés, azt hittük, elődeink tudására többé nem lesz szükségünk. Be kell ismernünk, tévedtünk.