A magánvállalkozók sajtótájékoztatót és performance-ot szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a határozat következményeire. A képviselők — és itt kevés kivétellel hatalom és ellenzék azonos állásponton volt — a szószéket főként kampánycélra használva, dicsérték ugyan a magánvállalkozókat, elmondták például, hogy a Funerónak köszönhető, hogy ma a temetések Szabadkán olyan minőségűek, amilyenek, de a városi temetkezési vállalatot védeni kell, a határozatot pedig a köztársasági törvénnyel össze kell hangolni.
Haladók, demokraták, VMSZ-esek azonos állásponton voltak a kérdésben, úgyhogy a Magyar Mozgalom által benyújtott módosítási indítványokat is lesöpörték az asztalról.
Ha el is tekintünk attól, hogy a probléma gyökere a kommunális szolgáltatásokról szóló köztársasági törvény egymástól eltérő magyarázatában rejlik, bőven akadnak itt olyan gondok, amelyek következményeit a polgárok érezhetik meg. A Pogrebno ugyanis jelenleg a városi temetések valamivel több mint 40 százalékát végzi, tehát a legenyhébb esetben is megkettőződik tevékenysége, amihez felszerelés és főleg emberek kellenek. A közvállalatnak jelenleg harminchat dolgozója van, az igazgatónő szavai szerint ebből hármat a racionalizáció miatt még el is kell bocsátani. A városi költségvetésben a határozat végrehajtására egyetlen dinárt sem irányoztak elő, emellett a létszámstop miatt a vállalat nem vehet fel egy embert sem, nemhogy húszat, huszonötöt. A határozat a múlt hétvégén lépett hatályba, akkor telt le a hivatalos lapban való megjelentetéstől számított nyolc nap.
A Pogrebno igazgatónője a szószékről elmondta, igyekeznek elvégezni a megnövekedett mennyiségű munkát, félő azonban, hogy hosszabb távon fennakadások lesznek.
Miskolczi József, a Funero temetkezési magánvállalat tulajdonosa hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy a magánvállalkozások csődbe fognak menni, mivel kevesebb lesz a munkájuk, hanem arról, hogy ezzel a lépéssel megfojtják a magánszférát, mindennek az árát pedig a temetések minősége és díjszabása által a polgárok fogják megfizetni.
A városháza folyosóin elhangzott, miről is van szó, mitől lett hirtelen ennyire egységes a hatalom és az ellenzék. A testületben ülő pártok közül többen is arra készülnek, hogy a választások után az új hatalom részesei lesznek. A Pogrebno évekig veszteséges volt, tehát a választási torta elosztásánál sem volt akkora harc érte. Így viszont egy monopolhelyzetbe hozott vállalat, melynek garantáltan sok munkája lesz, ennélfogva nagy bevétele is, már sokkal vonzóbb, és nyilván mindenki szívesen helyezné el itt a káderét.
Ezzel pedig el is jutottunk egy újabb gondhoz. Szerbia az Európai Unió felé tart. Folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások. Az EU alapelvei közé pedig a többi közt a piacgazdaság, a konkurencia, a szabad verseny tartozik, illetve — ahol csak lehetséges — a monopóliumok felszámolása is. Ez a városi határozat viszont mindezzel szembemegy. És ez nem zavarja az egymással szemben álló politikai erőket, melyek saját érdekeik miatt felrúgnák annak az Európának az alapelveit is, amelyre oly sokat esküdöznek. És ugyanígy magasról tesznek a polgárok érdekeire is. Innentől kezdve azon sem kell meglepődni, ha a hajszobrászatot is egy új városi közvállalat kizárólagos hatáskörébe helyeznék, mert a majdan győztes párt egyik káderének fodrászműhelye van, ezért pedig a borbélymesterek és a mesterfodrászok be kellene hogy zárják az üzletüket.