Vajon megnyugtatóbb lesz-e a vajdasági magyarok élete az elkövetkező időszakban? - vetődik fel a kérdés a közelmúlt eseményei: egyrészt a kettős állampolgárság státusának rendeződése, Vajdaság hatásköreinek visszanyerése, illetve Szerbia uniós közeledése kapcsán. A legkedvezőbb fejlemény talán az lenne, ha először is az a terület kapná meg a neki rég kijáró jogokat, hatásköröket, amelyen a vajdasági magyarság él. A vajdasági kormányfő szerint mindenesetre van esély arra, hogy Vajdaság hónapok alatt átvehesse összes hatáskörét az államtól. Persze ahhoz, hogy Vajdaság átvehesse valamennyi hatáskörét, amelyet állami szintről ráruháztak neki, szükség van a köztulajdonról és a Vajdaság bevételeiről szóló törvény meghozatalára. Mindezt jóval értékesebbé tehetné, ha Szerbia képes lenne az Európai Unióhoz is erőteljesebben közeledni. A közelmúltban Belgrádban és Szabadkán járt magyarországi delegáció vezetője, Balla Mihály is hasonlóképpen gondolkodik. Az optimális forgatókönyv az lenne, ha a következő év elején - a magyar EU-elnökség időszakában - kezdődnének meg Szerbiával a csatlakozásról szóló tárgyalások. Ez az ország ebben a folyamatban számíthat a vajdasági magyarság segítségére. A Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi parlament hidat vonhatna az Európai Unió és az ország közé - emelte ki Balla Mihály, majd hozzátette: az új nemzeti tanácsok megalakulása révén megteremtődött az intézményi feltétele annak, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén a nemzeti kisebbségek éljenek jogaikkal. Arra kértük szerbiai partnereinket, hogy ehhez a munkához gondoskodjanak a megfelelő eszközökről és a jogi keretről.
Vajdaság teljes körű autonómiáján kívül az ENSZ Közgyűlése elé beterjesztett és végül elfogadott Koszovó-határozat is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata felgyorsuljon és konkretizálódjon.
Brüsszelben kiemelték, hogy az EU látja és örömmel fogadja Szerbiának azokat a lépéseit, amelyeket az ország megreformálása érdekében már eddig is tett, és támogat minden további szükséges hasonló intézkedést. A hágai törvényszékkel való együttműködés, a korrupció, a szervezett bűnözés ellen vívott harc és az igazságügyi reformok folytatása, valamint véghezvitele továbbra is kulcsfontosságú az uniós tagsághoz vezető úton.
Mindez talán reményt adhat arra is, hogy Horvátország jövőbeli csatlakozása után se záruljanak be Európa kapui hosszú időszakra. Günter Verheugen, az EU egykori bővítési biztosa úgy érzi, hogy Szerbia kulcsfontosságú ország a Nyugat-Balkánon, és nélküle nem lehet teljes az Európai Unió.
Valójában azonban csak akkor lehet helyes következtetést levonni a vajdasági magyarság helyzetéből, ha az említett események valóban meg is történnek. Azaz ha néhány éven belül Vajdaságnak tényleges autonómiája lesz, működőképes hivatalai, Szerbia pedig uniós tagállammá válik, és kihasználja annak előnyeit, ha kormányprogramjaiban a gazdaság élénkítésére helyezi a hangsúlyt, ráadásképpen pedig, ha a vajdasági magyarság kettős, illetve uniós állampolgárként élheti mindennapjait. Akkor talán kimondható lesz, hogy egy oly régóta várt nyugodtabb időszak veszi kezdetét. De addig továbbra is minden csupa bizonytalanság.