Némelyek már virágba borultak, mások pedig első hajtásaikat bontogatják a nap cirógató sugarai alatt. Körülnéztünk néhány észak-bácskai gyümölcsösben, vajon a fák hogyan vészelték át a kemény telet.

A palicsi Urbán Károlyt a hajdújárási Fekete soron levő gyümölcsösében értük utol. A háromhektárnyi területen 2500 almafa és néhány sor cseresznyefa található. A téli permetezést és a műtrágyaszórást már elvégezte, ottjártunkkor a szerves anyagokat dolgozta be a talajba. Az idei termés mennyiségét és minőségét még nem lehet megjósolni, de ha a gazdák rendszeresen védik a növényeket a betegségtől, valamint az időjárás is a kegyeibe fogadja őket, akkor jó hozamban lehet bízni. Károly állítása szerint az idei tél nem tett kárt a fákban.

— Tavaly szépen termett az alma, az értékesítéssel viszont adódtak gondok. Épp emiatt csökkentem az almával beültetett terület nagyságát, két hektáron már ki is szedtem a fákat, és nem is telepítek helyettük újakat. Csak a szankciók alatt levő Oroszországnak tudunk almát eladni, másnak nem. Az embargó várható feloldásával viszont az oroszok a lengyel almát fogják előnyben részesíteni, és az itteni termés már senkinek sem fog kelleni. Ezt sok termelő nem tudja. Az almát sokkal könnyebb megtermelni, mint eladni. A műtrágya, az üzemanyag, a növényvédelem rengeteg pénzbe kerül, alig lehet egy kis nyereségre szert tenni. Az oroszok nagyon válogatnak, nincsenek jó tapasztalataim velük. Megfelelő munkaerőt is nehéz találni, hiszen nagyon sokan máshol keresik a boldogulást. A falvakban felvásárlóállomásokat és feldolgozóüzemeket kellene létrehozni, így az emberek a településeken maradnának — vélekedik Urbán gazda.

Az oroszok az első osztályú almát jelenleg 50-52 dinárért viszik, ebből a költségek levonása után a termelőnek mintegy 40 dinár marad, a másodosztályú gyümölcs ára pedig 25 dinár.

Magasra helyezett mérce

A horgosi Serfőző Jenő a határ közelében fekvő birtokán csemegeszőlőt és borszőlőt is termel.

— A csemegeszőlő érzékenyebb a fagyra. Vesszőhibát már felfedeztem, de azt nem tudhatjuk előre, hogy fakad ki a szem. Télen gyakran mínusz húsz fok alá esett a hőmérő higanyszála, ami még az északról érkezett hamburg fajtának sem tesz jót. Valószínűleg lesz hiba a szemekben, és bizonyos mértékű terméskiesés várható. Borszőlőim majd kicsattantak az egészségtől. Megfelelő védelmet, elegendő tápanyagot is kaptak, de a fagyra ez a fajta is érzékeny. Egyelőre, ahogy látom, a borszőlő jónak mutatkozik — mondta Serfőző.

A gazda virágzáskor ritkítja a szőlőt, így a fürtök szépen kifejlődnek, és ritkábbak lesznek. Vevői gyakran hitetlenkedve kérdezik, hogyan lehet itt ilyen szép szőlőt termelni. A gazda szerint — ahogy a példa is mutatja — csak megfelelő technológiát kell alkalmazni. A csemege- és a borszőlőt is a piacon értékesíti, utóbbiból 100-100 liter fehér- és vörösbort készít.

— A különféle fejlesztési előírásokat, törvényeket már én sem tudom követni. Borászt kellene alkalmaznunk, bejegyzett borpincére és laboratóriumra van szükség, és még számtalan feltételt szabtak, melyeknek a kistermelő csak lassan, fokozatos fejlődéssel tud megfelelni. Az illetékesek viszont magasra tették a mércét, nem érdekli őket, ki tud megfelelni, és ki nem. A nagyok már olyan szintet értek el, hogy némi túlzással szőlőre sincs szükségük a borhoz, a kicsik pedig eközben úgy érzik, mintha az ő ellehetetlenítésük volna a cél, nehogy jó bort készítsenek — mondta a horgosi gazda.

A fák átvészelték a telet

A hajdújárási Gulyás Oldal Andrásnak 1100 sárgabarackfája van, emellett pedig őszibarackot is termel. A település északi részén lévő 2,5 hold barackost már három alkalommal lepermetezte, a trágyát elszórta, a fákat megmetszette, tehát mindent megadott a növénynek a jó termés érdekében.

— Úgy látszik, a fák átvészelték a telet, nem fedeztem fel károkat a hajtásokon. Az erdő mellett található parcellát még nem néztem meg, oda lehúzódik a hideg, de remélem, ott is minden rendben lesz. Tavaly a kései fajták megmaradtak, a koraiak viszont elfagytak. Erre a területre magyar legjobbat rendeltem Szerbiából, de jól átvágtak, mert nem azt a fajtát küldték, amelyikre számítottam. A várható hozamról még korai beszélni, hiszen akármikor jöhet egy reggeli fagy, mely elviszi a termést. Ki vagyunk szolgáltatva az időjárás viszontagságainak és a különféle betegségeknek. A sárgabarack-termelés nagy kockázattal jár, mivel a fák 10-15%-a minden évben megbetegszik, ki kell őket cserélni. Egy facsemete 300-350 dinárba kerül — mondta, miközben éppen a bibét vizsgálta, majd megállapította, hogy fehér, tehát egészséges.

A termés javát piacon értékesíti, a többi pedig pálinkánakvalóként talál gazdára. Elmondása szerint megérné a gyümölcstermesztés, ha minden évben jó lenne a termés. De ilyesmit csak minden harmadik évben tapasztal, mivel az időjárási viszonyok és a betegségek gyakran közbeszólnak. Tavaly az egyik parcellán található öt sor fejlett sárgabarackfán még tíz kilogramm gyümölcs sem termett. A piacon inkább a szem vásárol, ami azt jelenti, hogy az emberek a mutatós gyümölcsöket részesítik előnyben, pedig a valamivel kisebb példányok gyakran ízletesebbek.

Úgy látszik, a szokatlanul hideg időjárás nem okozott súlyos károkat a szőlőkben, gyümölcsösökben. Az ősz még messze van, de a gazdák bíznak benne, hogy az időjárás kedvez nekik, a fagy és a jég elkerüli ezt a tájat, és a várható nyári kánikula ellenére az ősszel kiváló minőségű termést takaríthatnak be.

Szabó Attila felvételei