Tartós feszültség, avagy Szlovákia és magyar kisebbség

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Tartós feszültség, avagy Szlovákia és magyar kisebbség

Évek óta, de akár az is állítható, hogy több mint egy évtizede próbálja már feszegetni Szlovákia saját politikai határait, méregetni a politikai erejét. Különleges kísérlet ez, amely többnyire arra irányul, hogy meddig és milyen módon lehet egyre jobban sakkban tartani az ott élő kisebbségeket, vagy...

Évek óta, de akár az is állítható, hogy több mint egy évtizede próbálja már feszegetni Szlovákia saját politikai határait, méregetni a politikai erejét. Különleges kísérlet ez, amely többnyire arra irányul, hogy meddig és milyen módon lehet egyre jobban sakkban tartani az ott élő kisebbségeket, vagy olyannyira leszűkíteni jogaikat, lehetőségeiket, hogy egyetlen útjuk vagy kiútjuk a beolvadás, azaz az asszimiláció legyen.
Magyarország ezzel szemben a feltartott kéz, illetve a kissé álságos megértés, tolerálás politikáját, külpolitikáját folytatja jó ideje már. Az utóbbi időben történtek azonban a legnagyobb mértékben cáfolják az effajta külpolitika hatékonyságát.
Emlékezhetünk, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, a Robert Ficóval történt találkozó után szinte mindent megígértek, hogy miben fogja Magyarország támogatni és segíteni a kisebbségben élő szlovákokat. A különféle alapítványok számláin meg is jelentek rögtön az első milliók.
Ennek következményeképpen azonban inkább további negatív lépések történtek a Felvidéken élőkkel kapcsolatban. Persze, Magyarország nemzetközileg, de akár még a Kárpát-medencében is, elég csekély diplomáciai befolyással rendelkezik. Ilyen horderejű ügyek kapcsán, amilyenek Slota szellemileg teljes mértékben korlátolt megnyilvánulásai, illetve fenyegetései, a Malina Hedvig-ügy, a Beneš-dekrétumok, a rendőri erőszak vagy a nyelvtörvény, az Unió külpolitikai befolyása is szükséges volna. De sajnos, amíg Magyarország a feltartott kéz politikáját követi, az Unió pedig homokba dugja a fejét és különösebb szankciók nélkül megtűr egy Slota-Fico párost, addig továbbra is tornyosulni fognak a sötét fellegek a térség fölött.
A The Economist - Szlovákiáról
A nemzetközileg is jól ismert The Economist újságírója szerint Szlovákia körülbelül 2006 óta szurkálja vagy kóstolgatja Magyarországot. Próbálgatja, hogy meddig lehet elmenni.
A brit gazdasági-politikai folyóirat szerint Szlovákia ,,balos irányzatú populista kormánya' azóta ,,szurkálja' Magyarországot, amióta 2006-ban hatalomra került.
A hetilap megemlíti a közös magyar-szlovák történelemkönyv tervének jegelését, és a Beneš-dekrétumok megerősítéséről hozott határozatot.
A The Economist részleteket ismertet a nyelvtörvényből, felidézve, hogy ötezer euróig terjedő bírsággal számolhat, aki a szlovák nyelv nyilvános használatát előíró jogszabályt megsérti. A magyar kisebbség egyik pártja, amely az alkotmánybírósághoz fordult, ,,XIX. századi nyelvi imperializmusnak' nevezte a törvényt, a szlovák vádak szerint azonban a magyarok ,,vágyakoznak vissza a XIX. századba', amikor a Habsburg-érában uralták a térséget.
Az írás szerint a magyar ajkú lakosság az anyanyelv használati joga elleni közvetlen támadásnak tartja a törvényt, csakúgy, mint a magyar politikusok. Nagy kérdés az, hogy mit jelent a szlovák nyelv ,,nyilvános' használatának kötelme. Köteles-e például egy magyar ajkúak által látogatott szavalókör megszervezni, hogy az összejövetelein elhangzottakat lefordítsák szlovákra?
Közelednek a választások
Sokak szerint a választások előtti szereplési vágy is tüzeli a viszályt. Robert Fico népszerűségi mutatói rekordokat döntenek, és ez segít elterelni a figyelmet olyan ügyekről, mint a korrupció és a gazdasági hanyatlás.
Közben Mikulás Dzurinda, az előző miniszterelnök és az ellenzék jelenlegi vezetője szerint a szlovák nyelvre leselkedő igazi veszélyt nem a nyelvhasználatában korlátozott magyar lakosság jelenti, hanem az, hogy a kormányban ülő ,,mocskos szájú soviniszták' - köztük Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője - közönségessé teszik a szlovák nyelvet.
Az újonnan megalakult magyar párt a nyelvtörvényről
A Magyar Koalició Pártjával együtt a belőle kivált Híd is megpróbálja értelmezni a nyelvtörvény problematikáját.
Bugár Béla, a Híd elnöke, és Edit Pfundtner alelnök találkozott Petőcz Kálmánnal és Tóth Károllyal, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala koordinációs bizottságának képviselőivel. Tárgyalásuk témája a nemrég elfogadott államnyelvtörvény, illetve Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa álláspontjának elemzése volt.
A felek kijelentették, hogy Vollebaek álláspontja kiegyensúlyozott, de rámutatnak az elfogadott törvényjavaslat több hiányosságára, valamint arra, hogy a törvény rossz interpretációja és lehetséges kihasználása nyugtalanságra adhat okot a kisebbségi közösségek tagjai körében.
,,Egyetértünk Knutt Vollebaeknek azzal az álláspontjával, miszerint a törvény elfogadását egy össztársadalmi és szakmai vitának kellett volna megelőznie' - áll a tárgyalók sajtóközleményében. A törvény megszegéséért járó szankciók diszkriminálhatják a kisebbségi közösségek tagjait, a büntetések mértéke pedig szigorúbbá teszi a törvényt, ezt a főbiztos is negatívumként értékelte.
A Híd a civil szféra képviselőivel együtt azt javasolja, hogy az EBESZ főbiztosának védnöksége alatt kezdődjön el egy tárgyalási folyamat a nyelvtörvény következményeiről, implementációjáról, és a végrehajtói előírások előkészítéséről. Szerintük a kormánynak aktívan támogatnia kellene a kisebbségi nyelvhasználatot - ami a nemzetközi dokumentumokból is következik - és nem szankciókkal állítani falat Szlovákia állampolgárai közé.
Úgy vélik, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak ebben a kérdésben egységesnek kellene lenniük, most tudják együttesen hallatni a hangjukat. Ezért minden kezdeményezést támogatnak, amely segít eloszlatni a félelmeket a nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
A találkozó alkalmából, tiltakozásul, egyetemes imanapot hirdetnek a Kárpát-medence magyar egyházainak körében valamint templomaiban is.
Talán most Magyarország is határozottabban lép fel
Sólyom László köztársasági elnök konzultációra hívta Balázs Péter külügyminisztert és Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. A téma a szlovák nyelvtörvény módosítása.
A szlovák államnyelvről szóló törvény június 30-i módosítását egyöntetűen kifogásolja a szlovákiai magyar közösség, a magyar kormány és az összes magyar parlamenti párt. A magyar kormányzat szerint az új törvénynek elfogadhatatlan elemei vannak, mert korlátozhatja a kisebbségi nyelvhasználatot, és diszkriminatív a magyar kisebbséggel szemben.
Mint ismeretes, az Országgyűlés négy pártja július közepén közös nyilatkozatban követelte a szlovák államnyelvtörvény módosításának visszavonását. Ezt Robert Fico szlovák kormányfő zsarolásnak minősítette és visszautasította.
A magyar külpolitika nemzetközi erkölcsi nyomás alá akarja helyezni Szlovákiát a nyelvtörvény miatt, jelentette ki korábban Balázs Péter külügyminiszter. Az EBESZ-en kívül az Európa Tanácsban és - a magyar képviselőkön keresztül - az Európai Parlamentben kívánja szóba hozni a szlovák nyelvtörvényt.
Továbbra is makacs szlovák hozzáállás
Szlovákia kész megvédeni az államnyelvtörvény módosítását a nemzetközi szervezetek előtt is, s nem tartja hasznosnak és célravezetőnek, hogy az ügy nemzetközi problémává váljon - mondta Peter Stano külügyminiszteri szóvivő Pozsonyban. ,,Azt, hogy a nyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, már az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is megállapította' - jelentette ki a szóvivő. Stano Sólyom László magyar államfőnek a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos aznapi állásfoglalására reagált.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tartós feszültség, avagy Szlovákia és magyar kisebbség
Zene
Tartós feszültség, avagy Szlovákia és magyar kisebbség
Nemzetpolitika
  • Hét Nap
  • 2018.11.05.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink